Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
XVI. fejezet. A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai
zéseknél figyelembeveendő különböző gyakoriságú vízhozam értékeket az alábbiak szerint rögzítette: Gyakoriság % 1 2 5 10 20 100 Vízhozam m'/s 150 130 110 95 80 33 b) Ugyancsak a XVII. KMB ülés rögzítette, hogy a jövőbeni tervezéseknél a Hernád 1%-os árvízhozama a hidasnémeti ú vízmérce 430 cm-es vízállásánál 700 mVs-mal veendő figyelembe. c) A XVIII. és XIX. ülésszakon megállapodás jött létre, mely szerint a Bodrog csehszlovák vízgyűjtőjén végrehajtandó mederszabályozási és ármentesítési munkák elvégzése után a Streda nad Bodrogom-i (bodrogszerdahelyi) vasúti hídon lévő vízmérce szelvényére vonatkoztatva 1400 mVs maximális árvízmennyiségnél több víz levonulásával a magyar félnek nem kell számolnia. Az ezt meghaladó vízmennyiséget ugyanis a csehszlovák fél két helyen kialakítandó tározókba szándékozik terelni és visszatartani. Ugyancsak megyezés történt, hogy 1960. évben mindkét fél elkészíti saját területén a Bodrog vízrajzi felvételét és 500 mVs-nál nagyobb vízhozamok esetén a felek vízmennyiségméréseket is eszközölnek saját folyószakaszukon. d) Hasonlóképpen megállapodás történt, hogy a csehszlovák fél által kezdeményezett Sajó-szabá- lyozás folytatásaként a magyar fél és végrehajtja a Putnok—országhatár közötti szakasz ármentesítését és mederszabályozását, a második ötéves terv keretében. Az országhatár környezetében a felek csak a balparton építenek árvédelmi töltést. Elfogadtuk a csehszlovák tervvázlatban a sajó- püspöki vízmérce szelvényére vonatkozóan alapul- vett 510 mVs mértékadó vízhozamot, ami mindössze 15 m’/s-mal tér el a VÍZITERV tanulmány- tervcének 495 m’/s-os adatától. A meder szelvényméreténél a 40,0 m-es fenékszélesség és 1:2 hajlású oldalrézsűk alkalmazásával egyetértettünk. Az árvédelmi töltés koronaszintjét az országhatáron egyértelőleg 153.92 m-ben szabtuk meg. Az árvédelmi töltések egyéb méretei különbözőek lévén, a csehszlovák fél kötelezettséget vállalt arra nézve, hogy a saját szakaszán megfelelő átmenet kiképzésével csatlakozik a magyar töltésprofilhoz. (XVIII., XIX.. XXII. KMB.) Ezeket a munkálatokat a csehszlovák vízügyi szervek 1961. évben indították meg az országhatártól felfelé és a Safarikovó (Tornaija) feletti Sa- jó-szakaszon Ï963. évben fejezték be. Ennek során a safarikovói járás területén kb 4000 ha ármentesítését és belvízrendezését hajtják végre, a betorkoló mellékvízfolyások torkolati szakaszának rendezésével és visszatöltésezésével együtt. e) A Sajón és a Hennádon az 1960. évben levonult árvizek csehszlovák előrejelzései körül tapasztalt hiányosságok kiküszöbölésére 1961 márciusában Prágában a magyar és csehszlovák meghatalmazottak megegyeztek abban, hogy ha a Tisza Csehszlovákia felső vízgyűjtőjén a 24 órás csapadék eléri a 15—20 mm-t, akkor a Hidrometeoro- logcky Ustav (HMU) kosicei (kassai) előrejelző szolgálata közölni fogja ennek értékeit az Uszakmagyarországi Vízügyi Igazgatósággal. Az árhullámok levonulásának ismerete céljából ugyancsak közölni fogják a kővetkező vízmércék napi vízállásait az alábbi vízállások felett: Hernád, Kysak (Äboe) 300 cm Sajó, Col tova (Csoltó) 200 cm Rima, Rimavska Sobota (Rimaszombat) 180 cm В ód va, Tuma nad Bodvu (Torna) 70 cm f) A határmenti vízfolyások hidrológiai adatgyűjtésének egységesítésére és elősegítésére megállapodtak, hogy mind a magyar, mind a csehszlovák fél felülvizsgálja nyilvántartási állomásait. A vizsgálat eredményeire támaszkodva az állomások számát oly mértékben egészítik ki, hogy mindkét félnek legyen vízmércéje az országhatár közelében. Ennek első eredményeként a 10. sz. vízgazdálkodási egység területén a Bódván Szalonnánál új vízmérce létesült. Kisvízfolyások és vízgyűjtő területek rendezése a) A XVII. és XVIII. KMB ülésszakon megállapodás jött létre a bánrévei Névtelen patak levezetendő vízhozamaira (8 m*/s), a mederrendezés során kialakítandó mederméretekre, valamint a mederrendezés végrehajtásának időpontjára nézve. A mederrendezés Magyarország területén az 1960. év folyamán megtörtént. b) A Hernád jobboldalán betorkoló Szartos patak szabályozása tekintetében a XIX. KMB ülésen a felek megegyeztek abban, hogy a határszakaszon a medret 25 mVs vízszállítására alkalmas azonos méretű szelvénnyel építik ki, és a munkálatokat mindegyik fél a határszakasz fél hosszában saját költségén maga hajtja végre. Ezek a munkálatok már befejeződtek. Öntözés 1951. évben a csehszlovák vízügyi szervek a Bodrogon levonulóban lévő árhullám alkalmával a felsőberecki belvíz főcsatornába a víz beeresztését és tárolását kérték tőlünk a nyári idényre. A kérést teljesítettük, de a rendkívüli zavaros vízből történt iszaplerakódások eltávolítási költségének megtérítése tekintetében megegyezés csak az 1954. évi XII. KMB ülésen jött létre. a) XVII. KMB ülésen a csehszlovák hatóságok költségünkre elvileg elvállalták, hogy Ózd város ivóvízellátásának biztosítása érdekében a Sajó és mellékvizei völgyeinek a határtól északra eső részén hidrológiai feltárást végeznek, erre azonban deviza nehézségek miatt nem került sor. b) 1957. évben tudomásunkra jutott, hogy a Ronvva balpartján elterülő víztartó kavicsréteg vízkészletére támaszkodva a csehszlovák állam egy regionális vízmüvet szándékozik építeni. A regionális vízmű Slovensky Nővé Mestó (Sasújhely) és Ciema (Agcsemyő) közötti cca 30 km hosszú vonal mentén fekvő községek ivóvízellátására szolgálna. Mivel ugyancsak Ronyva balpartján van Sátor388
