Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)

VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás

2.22 AZ IPARI VÍZELLÁTÁS KERETTERVE

Az Északmagyarországi TVK területén a 20 éves iparfejlesztési program keretében mintegy 80 üzem létesítésére, illetve részbeni bővítésére kerül sor. A távlati frissvízigény azonban a jelenlegi 20 máshoz képest csupán 1,5 m3/s~mal növekszik, ami azt jelenti, hogy a terület iparfejlesztését elsősorban az új, illetve bővített üzemek száma, nem pedig azok vízigényessége jellemzi. A borsodi iparvidéken, továbbá a terület egyéb részein levő jelentősebb frissvízigényű ipartelepek (OKÜ, LKM, kazincbarcikai, illetve tiszapalkonyai hőerőművek) bővítését, rekonstrukcióját elsősorban az üzemen belüli vízgazdálkodás tökéletesítésével oldják meg. (Pl. vízforgatás, másodlagosan felhasznált vízmennyiség, tisztított szennyvizek fokozott igénybevétele stb).

A terület közismerten nehéz vízgazdálkodási helyzete elsősorban közepes, illetve kisvízigényű üzemek létesítését indokolja. Az új, illetve bővülő ipartelepeknek munkaerővel való ellátása az automatizálás, a korszerű technológiai módszerek bevezetése, továbbá a mezőgazdaság gépesítése következtében fokozatosan felszabaduló munkaerők lekötése révén biztosítható.

A tervidőszak végére a TVK területén az ipar összes napi frissvíz-igénye meghaladja az 1,800 000 m3-t. A szükséges vízmennyiség 95%-a felszíni vízből (Sajó, Tisza, Bodrog), 5%-a pedig talaj-, réteg- és karsztvizekből, illetve ivóvízművekről biztosítható. A visszaforgatott vízmennyiség 20 év alatt a jelenleginek több, mint a kétszeresére, a teljes ipari vízfelhasználás pedig a jelenleginek mintegy másfélszeresére emelkedik. A berentei Hőerőmű jelenlegi üzemét erősen befolyásoló, időszakosan jelentkező — szélső esetben mintegy 500 000 m3/nap mennyiségű — vízhiány, a Sajó kisvízi hozamának növelése után várhatóan megszűnik. A többi üzem jelenlegi — elsősorban az ivóvízellátás vonalán jelentkező kisebb mérvű — ellátási zavarai, részben az ivóvízellátás, részben pedig az ipari vízellátás fejlesztése során szintén megszűnnek.

Az ipari vízellátás fejlesztésével kapcsolatos beruházások várhatóan mintegy 333 millió forintot tesznek ki. ;

A következőkben azoknak a településeknek a főbb ipari vízgazdálkodási adatait ismertetjük, amelyekben a 20 éves tervidőszak során jelentékenyebb fejlesztés várható.

Miskolc meglévő, továbbá mintegy 30 db új és bővítendő ipartelepének távlati vízigénye együttesen 127 000 m3/nap. Ebből 89 000 m3-t felszíni vízből (Sajó, Szúrva) 6 000 m3-t talajvízből, 1 000 m3-t rétegvízből, 31 000 m3-t pedig a városi vízműtől kell beszerezni. Frissvízből tehát a jelenlegi meny- nyiséghez képest mintegy napi 46 000 m3 többlet- igény jelentkezik, melyből 16 000 m3-t — elsősorban a szociális és minőségi igényeket — a városi vízműnek, 30 000 m3-t pedig a Sajóra telepített felszíni ipari vízműnek kell biztosítania. Ez utóbbi létesítménnyel kapcsolatban meg kell vizsgálni az LKM meglévő vízkivételi művének további fejleszthetőségét.

Az új ipari vízmű gazdaságos kiépítése érdekében célszerű az ellátásba bevont új ipartelepek telepítési helyeit egymáshoz közelfekvő területeken kijelölni. Ebben az esetben ugyanis az ülepített nyersvíz szétosztása és tározása közös létesítményekkel oldható meg.

A jövőbeni vízfelhasználás — a visszaforgatandó 760 000 m3/nap vízmennyiséggel együtt — 887 000 m3/nap, melyből napi 877 000 m3 üzemi (60%-ban hűtési), 10 000 m3 pedig ivóvízellátása célokra szolgál.

Eger város meglévő és a tervidőszak folyamán létesülő új gép- -és könnyűipari üezmeinek együttes vízigénye a jelenlegihez képest kereken 5 300 m3/nap értékkel emelkedik és 1980-ban eléri a napi 8 000 m3~t. A szükséges vízmennyiséget Eger régebbi területén a jelenlegi ipari vízművek (1800 m3), továbbá a városi vízmű (2 300 m3) biztosítják, míg a felnémeti üzemek részére a felsőtárkányi forrás vizét kell foglalni.

A 4 felnémeti ipartelep együttes vízellátására szolgáló 3 900 m3/nap mennyiségű forrásvíz fel- használás előtt kezelést igényel. Az összes vízfelhasználás — az 1 500 m3/nap forgatott vízmennyiséget is figyelembevéve — 9 500 m3/nap. Ebből napi 8 000 m3 üzemi, 1 500 m3 pedig ivóvízellátási célokra szükséges.

Kazincbarcika. Az iparfejlesztéssel kapcsolatosan 4 új, illetve bővített üzem, összesen 31 300 m3/nap többlet vízigényével kell számolnunk. A tervidőszak végén várható összes napi frissvíz-igény tehát 704 300 m3. Ebből 700 000 m3 nyersvizet (döntő mennyiségben a Hőerőmű hűtővizét) a Sajóból, 4 300 m4 ivóvízminőségűvizet pedig a BRV-től kell beszerezni. A Sajó szélsőséges vízjárásának a Hőerőmű energiatermelésére gyakorolt káros hatását a tervezett mellékvölgyi tározók csökkenteni fogják. A kondenzátorok, illetve a hűtőtorony üzemnapjainak száma is csökken.

A kazánobardkai üzemek jövőbeni együttes vízfelhasználása napi 1,274 300 m3-re 'becsülhető, melyből 1 300 m3 az üzemi dolgozók és lakótelepek ivóvízellátását biztosítja. A visszaforgatott víz- mennyiség 570 0000 m3/nap.

Ózd. A létesítendő öt gép- és könnyűipari üzem vízigénye a meglévő ipartelepek vízigényével együtt 38 800 m3/nap. A napi 35 000 m3 nyers ipari vizet a sajóparti felszíni vízmű bővítésével, a 3 800 m3 minőségi vizet pedig a BRV-ről kell biztosítani. A jövőbeni vízfelhasználás 478 800 m3/nap, melyből 440 000 m3-t visszaforgatnak. Üzemi célra 475 ÖÖ0 m3/nap, ivóvízellátásra pedig 3 800 m3/nap víz- mennyiség szükséges.

Sátoraljaújhely város meglévő ipartelepei jelenlegi vízmüveikről (500 m3/nap), a 8 db új gép- és könnyűipari üzem pedig egységesen a városi ivóvízműről nyeri jövőbeni 2 400 m3/nap mennyiségű ipari vizét. Az összes frissvízbeszerzés tehát 2 SOO m3/nap. A forgatott vízmennyiség napi 500 m3. Üzemi célra 2 600 m3/nap, vízellátásra 800 rn3/nap mennyiségű vizet fo-gnak felhasználni.

Szendrő fejlesztése során egy új üzem — a Mésx- és Cementmű — létesítésével kell számolni. Ennek napi frissvíz-igénye 3 600 m3, amiből 3 500 in3 nyersvízre, 100 m3 pedig ivóvízminőségű vízre vo269