Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
natkozik. Az ipari nyersvizet a Bódvából, az ivóvizet rétegvízből kívánjuk biztosítani. A felszíni vízr- műnek egyben a rudabányai Vasérctisztító 1 100 m3/nap nyersvíz-igényét is ki kell elégítenie. A közös ipari vízmüvet tehát 4 600 m3/nap kapacitásra kell kiépítem. A távlati vízfelhasználás a napi 1 000 m3-re becsült vízforgatással együtt 4 600 m3/nap, melyből 4 500 m3/nap üzemi, 100 m3/nap pedig szociális célokra szolgál. T iszapalkony a. A Vegyikombinát bővítésével, továbbá a tervbevett két építőanyagipari üzem létesítésével kapcsolatosan a tervidőszak végéig 198 000 m3/nap töblet frissvíz-igény várható. Nyers vízből 196 000 m3/nap, ivóvízminőségű vízből pedig 2 000 m3/nap többlet mennyiség szükséges. A nyersvíz a Hőerőmű vizének másodlagos felhasználásával, az ivóvíz mélyfúrású kutak létesítésével biztosítható. Pigyelembevéve a Vegyikombinát mintegy 50 000 m3/nap mennyiségű vízforgatását, az ipartelepek napi vízfelhasználása a jelenlegi 864 200 m3-ről a tervidőszak végéig 1 366 000 m3-re fog emelkedni. Alsózolca fejlesztése során az új Épületelemgyár vízigényének kielégítéséről kell gondoskodnunk, melynek várható mennyisége 2 300 m3/nap. Ebből 2 100 m3/nap ipari, célra, 200 m3/nap pedig ivóvíz- ellátásra szolgál. Ä teljes vízmennyiséget rétegvízre telepített fúrt kutakból kell biztosítani. Az üzem 2000 m3 vizet fog visszaforgatni, összes vízfelhasználása tehát 2 500 m3/nap lesz. Bélapátfalva. A Cementgyár frissvíz-igénye a fejlesztés során, mintegy napi 1300 m3-rel növekszik. A tervidőszak végén tehát összesen 2 900 m3/nap frissvízre lesz szüksége, melyből 2 400 m* ipari nyersvíz, 500 m 3 pedig ivóvíz. A megnövekedett igényt résziben a meglévő tározó bővítésével, részben a monosbéli karsztvízből kell kielégíteni. A teljes vízfelhasználás — a 2 500 m3/nap visszaforgatott vízmennyiséggel együtt — 5 400 m3/nap. Borsodnádasd. A Lemezgyár bővítése összesen 1 130 m3/nap többlet frissvizet igényel. Ebből 1 000 m3/nap ipari, 130 m3 pedig ivóvízellátásra szükséges. Az ipari nyersvizet az Arlói patak, az ivóvizet pedig a gyár saját kezelésében lévő szilvásváradi vízmű fogja biztosítani. Az ivóvízigény kielégítése csupán hálózatbővítést igényel. A Lemezgyár jövőbeni vízfelhasználása a 37 000 m3/nap mennyiségű visszaforgatással együtt 40 800 m3/nap, melyből napi 40 500 m3 üzemi (80%-ban hűtési), 300 m3 pedig ivóvízellátási célokra szolgál. Encs községben a tervidőszak során létesítendő gépipari üzemek vízigénye a MÄV jelenlegi igényével együtt 900 m 3/nap. A 400 m3 mennyiségű nyersvíz a Bársonyos csatornából, a minőségi víz pedig fúrt kutakból, illetve talajvízből biztosítható. Füzesabony fejlesztése során két gépipari üzem létesül, melyek összesen 400 m3/nap frissvizet igényelnek. A község területén tehát az ipari víz>- igény napi 1 600 m3-re emelkedik. A teljes víz- mennyiséget rétegvízre telepített fúrt kutak fogják biztosítani. A napi vízfelhasználás — a 100 m3/na.pmennyiségű visszaforgatással együtt — 1 700 m3. Ebből 1 300 m3 üzemi, 400 m3 pedig ivóvízellátása célokra szükséges. Mezőkövesd. A létesítendő 4 új gép- és könnyűipari üzem a meglévő üzemekkel együtt összesen 1 200 m3/nap frissvizet igényel. Minthogy túlnyomórészt minőségi vízre van szükség, a teljes víz- mennyiséget a városi vízműről kell biztosítani. Rudabánya. A Vasércdúsító részére szükséges 1100 m3/nap nyersvizet a szmdrői Mész- és Cementmű felszíni víziműve, a 100 m3/nap mennyiségű ivóvizet pedig a BRV fogja szolgáltatni. Sajóbábony. A Vegyiművek bővítése során fellépő 12 100 m3/nap többlet vízigény figyelembevételével a jövőben összesen 21 500 m3/nap vízmennyiség beszerzéséről kell gondoskodni. Ebből napi 20 000 m3 ipari nyersvíz, 1 500 m3 pedig ivóvízminőségű víz. Az ipari, nyersvizet a Bódva folyóból, az ivóvizet az ipartelep saját ivóvízművéről kell a jövőben is biztosítani. A meglévő tározótérfogat távlatilag is kielégítő. A várható vífzelhasználás napi 26 500 m3-re becsülhető, melyből 25 500 m3 üzemi, 1 000 m3 pedig szociális célokra sozlgál. Sárospatak. A tervidőszak folyamán létesítendő élelmiszer-, könnyű- és gépipari üzemek távlati vízigénye — a meglévő üzemek igényével együtt — 10 400 m3/nap. Nyersvízből 4 300 m3/nap, minőségi vízbőlpe dig 6 100 m3/nap igény jelentkezik. Tekintettel a kedvezőtlen hidrogeológiai viszonyokra — továbbá a vízkészletek gazdaságos felhasználása érdekében is — a nyersvíz-igényt 3 500 m3/nap mennyiségben felszíni vízből, 800 m3/nap mennyiségben az ivóvízműről, a minőségi igényt pedig 5 000 m3/nap mennyiségben tisztított felszíni vízből, 900 m3/nap mennyiségben az ivóvízműről, 200 m3 mennyiségben a meglévő talajvízkutakból kell kielégíteni. A legjelentősebb jövőbeni ipari vízfogyasztó a tervezett Konzervgyár, mely 8 800 m3 napi vízigénnyel jelentkezik. Nyersvízszükséglete 3 500 m3/nap. minőségi vízigénye 5 000 m3/nap. Ezen kívül ivóvízellátásra további 300 m3/nap vízmennyiséget igényel. Az ipari célra szükséges vizet (8 500 m3/nap) a Bodrog mellé telepített felszíni vízmű fogja szolgáltatná. Az előülepített víz nyomóvezetéken keresztül jut az üzembe, ahol napi 3 500 m3-t közvetlenül, 5 000 m3-t pedig további kezelés után használnak fel. A 300 m3/nap mennyiségű ivóvizet a városi vízmű szolgáltatja. A sárospataki üzemek együttes vízfelhasználása — figyelembe véve az 1 800 m3/nap mennyiségű forgatott vizet is — 12 200 m3/nap. Ebből napi 11 600 m3 üzemi, 600 m3 pedig ivóvízellátási célokra szükséges. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 AZ ivóvízellátás megoldásának SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA Borsodi Regionális Vízmű. A tervezett főlétesítmények közül elsősorban a vízműrendszer víztermelő kapacitását növelő berendezéseket kell megépíteni, mivel ez előfeltétele a hálózat további bővítésének, 270
