Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
élelmiszeripar fejlesztési lehetőségeit és az ipari jellegből,következő munkaerőgazdálkodási problémákat. (PL a női munkaerő felhasználásának lehetősége a zöldség-, gyümölcstermelésiben). Az öntözések vízellátását elsősorban a felszíni vízkészletre kell alapozni, bár ennek igénybevételét egyes esetekben a vízfolyások szennyezettsége erősen korlátozza. A tiszai és bodrogi vízkivételekhez kapcsolódó öntözések a Tiszalöki, illetve a kiskörei duzzasztóműre támaszkodnak, ezért ezeket vízmérleg szempontjából a tiszai öntözőrendszerekkel együttesen kell elbírálni. A Sajó völgyében a felszíni vízből történő öntözés nem fejleszthető, mert a folyó vízkészlete túlnyomórészt az ipari üzemek részére van lekötve, a mellett a Sajó szennyezettsége még kisüzemi helyi vízkivételeket sem. tesz lehetővé. A Hennád 3,4 m3/s-os, kisvízi hozamát a Her- nád-völgyi öntözőrendszer, valamint a Hemádra támaszkodó egyéb vízhasználatok teljesen igénybe veszik. Mindaddig, amíg a folyó tartós kisvize a csehszlovák részről tervezett tározók hatásaképpen — a kapott tájékoztatás szerint — 6 m3/s-ra nem emelkedik, az öntözés érdekeit a Hemád vízerőműveinek üzemével kell összhangba hozni. A kisebb vízfolyások közül megemlítjük az Eger patakot, melynek 0,2 m3-os kisvize a bélapát- falvai ipari vízkivétel következtében kb. a felére csökkent. A hiányt tározóból kell az öntözés céljára pótolni. A felszíni vízkészlet az öntözésfejlesztés vízigényének kielégítését csak tározással biztosítja. Az öntözési célokra felhasználható tározók összes térfogata 47,64 millió m3. Teljesítőképességük egész évi vízlebocsátás esetén — 2,19 m3/s. (Részletes adataikat a 2. számú táblázat tartalmazza.) A felszínalatti vizeket elsősorban a Sajó völgyében lehet öntözésre felhasználni. Miskolc feletti völgyszakasz vízkészlete csak korlátozottan vehető ugyan igénybe, mert ez túlnyomó részében az ipari- és ivóvízellátás céljára van lekötve, de a Sajó és Hemád közötti hordalékkúp területén a felszínalatti víz hasznosításának jelentékeny lehetőségei vannak. Ezen a területen összesen mintegy 2,5 m3/s kivehető vízmennyiséggel számolni. Az egyes egységek vízigényére vonatkozó adatokat az 51. sz. táblázaton tüntettük fel. Az öntözött növénykultúrák arányának megállapításánál a mezőgazdaság igényeinek megfelelő ve- tésforgós gazdálkodásra és ezenbelül összefüggő növénycsoportok elhelyezésére kell törekedni. A takarmány szükséglet kielégítése csak rész,ben alapozódik a rét-legelő öntözésre, mert ezt a célt a szántóföldi takarmánytermelés hatékonyabban szolgálja. Ezért a rét-legelő öntözés tervezett aránya látszólag alacsony. A zöldségtermelés mennyiségének növelését az ipari területek fokozott fogyasztói igénye és az élelmiszeripar fejlesztése indokolja. Ezért a kertészeti öntözés elsősorban az ipari centrumok környékén nagy jelentőségű. Egyes zöldségfélék nagyüzemi termelését a szántóföldi öntözések között kell előirányozni. A terület természeti adottságai a rizstermelés feltételeit nem biztosítják. Fokozni kell a szőlők és gyümölcsösök öntözését. Az utóbbiakét különösképpen ott, ahol a közvetlen fogyasztásra vagy ipari feldolgozásra történő értékesítés gazdaságosan megoldható. Törekedni kell arra, hogy a gyümölcsösök öntözése egyben fagyvédelmi célokat is szolgáljon. A fent elmondott elvek figyelembevételével növénykultúrák megoszlási arányát a 3. táblázat szerint állapítottuk meg: 3. táblázat Megnevezés 1 Terület (ha) % Szántó 98 209 64,3 Kert 15 047 9,9 Szőlő, gyümölcsös 13 451 8,9 Rét, legelő 25 543 16,9 összesen: 152 250 100,0 A terület vízkészlete erősen korlátozott. Az öntözések jelentős része helyi lehetőségekre, tározókra támaszkodik. A vízkészlettel való takarékosság az esőszerű öntözésnek minél nagyobb arányban való bevezetését kívánja. Felületi öntözéseket elsősorban a Mátra-Bükk-aljai területre terveztünk. A rétek-legelők öntözését főleg csörgedezietóssel kívánjuk megoldani. Az öntözés módok megoszlását a 4. sz. táblázat tünteti fel: 4. táblázat Öntözési mód Terület (ha) % Esőszerű 123 337 81,0 Felületi v. altalaj 28 913 19,0 összesen: 152 250 100,0 Szennyvízöntözést nem irányoztunk elő, mert a nagyobb mennyiségű ipari és házi szennyvizek nincsenek elválasztva és így a szennyvizek öntözésre való felhasználása a káros ipari szennyeződések miatt nehézségekbe ütközne. 2.13 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE AZ ÖNTÖZÉSBEN A TVK területén túlnyomó részben termelőszövetkezetek gazdálkodnak. Az öntözés fejlesztésénél ezért elsősorban a tanácsok szerepe domborodik ki. A tanácsoknak kell gondoskodniok az eredményes öntözőgazdálkodás előfeltételeinek megteremtéséről, mint pl. a szükséges állóeszközök biz210
