Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)

VI. fejezet. Öntözés

tosításáról, a megfelelő állatlétszám beállításáról, a korszerű gépesítésről, a termények tárolásának, tartósításának (szárítás stb.) lehetővé tételéről, az öntözéssel összefüggő meliorációs feladatok, (ta­lajvédelem, lecsapolás stb.) megoldásáról. Tanácsi kezdeményezést kíván továbbá a talajok termőké­pességének fenntartásához szükséges szerves- és műtrágyatöbblet megfelelő elosztása. Igen fontos feladat még, az öntözéses gazdálkodáshoz értő szakemberek beállítása és folyamatos továbbkép­zése. Az öntözőberendezések tervezésével egyidejűleg az üzemi és komplex beruházási terveket is el kell készíteni; ennek irányítása szintén a tanácsok fel­adatát képezi. Végül — de természetesen nem utol­só sorban — a tanácsoknak közre kell működniük az öntözőtélepek helyének kijelölésében és az öntö­zésfejlesztés olyan irányvonalának meghatározásé­ban, amá — a helyi és népgazdasági érdekek össze­hangolásával — annak leghatékonyabb megoldását biztosítja. A Földművelésügyi Minisztérium az öntözés fej­lesztésénél elsősorban az általános irányítást látja el. Különös figyelmet kell fordítani a talajjavítá­sok helyes megoldására. A szakképzés szintén a Földművelésügyi Minisz­térium feladata. Az Agráregyetemen, a középfokú technikumokban és szakiskolákban kellő számú olyan szakembert kell kiképezni, akik az öntöző­gazdaságok helyi irányítását megfelelő szakérte­lemmel tudják ellátni. Az állami gazdaságok öntözéséhez szükséges elő­feltételeket a Földművelésügyi Minisztériumon be­lül az állami gazdaságok főigazgatóságának kell biztosítania. A vízügyi szervezet az öntözővíz beszerzéséről az öntözendő terület vízrendezéséről a öntözőtelepek és főművek tervezéséről, valamint az utóbbiak épí­téséről üzemeléséről, fenntartásáról és felújításá­ról gondoskodik. A másodlagos üzemelést, amit jelenleg a terme­lők, gépállomások és vízügyi igazgatóságok vé­geznek, a jövőben a termelő szektornak kell át­vennie. 2.2 Az öntözés keretterve Az öntözés kerettervét I. öntözőrendszerekre, II. rendszerenkívíffi területekre bontva ismertetjük. A terület TVK területén az alábbi két öntöző­rendszer kifejlesztését irányoztuk elő: T/3. Mátra—Bükk-aljai öntözőrendszer. T/23. Taktaközi öntözőrendszer A rendszerenkívüli területeknek a következő két nagy egységével foglalkozunk: TRK/2 Bodrog-vidéki öntözések TRK/3 Cserehát- és Bükk-vidéki öntözéseit. A területek sajátos jellegölek megfelelően az ég­hajlati, talajtani és egyéb adottságokat, az egyes egységeknél tárgyaljuk. T/3 Mátra—Bükk-aljai öntözőrendszer A Tisza II. vízlépcső duzzasztása a Kis-Tiszába torkolló, a Bükk déli lejtőiről lefolyó patak medré­be hosszan visszajátszik. A visszaduzzasztott vízre támaszkodva — a később ismertetendő (TRK/3) kisebb lehetőségek mellett — egységes öntözőrend­szer kiépítésére is van lehetőség, melynek tanul­mánytervét az „Öntözések fejlesztésének távlati terve III. alternatíva” című dokumentáció kereté­ben a VÍZITERV készítette el. Az öntözőrendszer a Budapest—miskolci és a Ká-Kápolna—kiskörei vasútvonal, valamint a Kis- Tisza és a Csincse övcsatorna között fekszik. Az így körülhatárolt terület 64 000 ha, melyből az ön­tözendő területet az említett terv 23 000 ha-ban állapította meg. Vizsgálataink szerint azonban az öntözést — a helyi adottságoknak megfelelően — ennél valamivel nagyobb területre éspedig 23 800 ha-ra ehet kiterjesztem. Az öntözőrendszer vízkivétele a visszatöltésezett Laskó-patakon Űjlőrincfalva mellett, a Csáncsa tor­kolatánál helyezhető el. A magasabb területekre a főcsatorna jobb- és balpartjára tervezett másodla­gos szivattyútelepek juttatják a vizet, míg az ala­csonyabb részek (Űjlőrincfalva és a Tisza között a fővízkivételre támaszkodva) gravitációsan öntöz- hetők. A rendszer 17 öntözőfürtből áll, melyeket a kö­vetkezőkben ismertetünk: Az 1. számú öntözőfürt két elválasztható részre oszlik. Ezek közül — az egyik a főcsatorna balpartján a Laskó pa­tak mentén a Kis-Tisza és a Csincsa belvízcsatorna között fekszik. Vízkivétele közvetlenül a Laskó pa­takból történik. A másik részterület a főcsatorna balpartján helyezkedik el. Öntözőcsatornája a Csincsa belvízcsatornától D-re és Sarud községtől Ny-ra eső területet látja el vízzel. A fürt 4 300 ha kiterjedő teljes területére permetező öntözést ter­veztünk. A 2. számú öntözőfürtöt a Laskó patak, a porosz­lói közút és a Kis-Tisza határolja. Öntözőcsatomája a visszatöltésezett Laskó patakból torkollik ki. Az 1 000 ha kiterjedésű fürt részére — adottságainak megfelelően — felületi öntözést irányoztunk elő. A 3. számú öntözöfürtnek a főcsatorna mindkét partján mintegy 1 km szélességben elterülő 600 ha kiterjedésű területén szintén felületi öntözést kí­vánunk bevezetni. A 4. számú öntözőfürt a főcsatorna jobbpartján helyezkedik el a Laskó patak, a Poroszló—besenyő­telki és a Poroszló—újlőrincfalvai közút által hatá­rolt területen. Itt felületi öntözési módon 1 450 ha öntözése lehetséges. Az 5. számú öntözőfürt Komló községtől keletre a Görbe érig terjed. Öntözőcsatomája az I. és II. szivattyútelep között ágazik ki. A 2 400 ha területű fürt permetező öntözését irányoztuk elő, éspedig nyíltcsatomás és a. c. körvezetékes megoldás kom­binációjával. A 6. számú öntözőfürtöt a főcsatornából a jobb- parton, a II. szivattyútelep fölött kiágazó csatorna I. Öntözőrendszerek 211

Next

/
Oldalképek
Tartalom