Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
lejtésen felül teraszozás szükséges. Itt ismételten utalunk az 1:100 000-es méretarányú térkép pontatlanságára., ami miatt ezeknek a területeknek vízgyűjtőik szerinti kiterjedését — és különösen a lejtőkategóriák szerinti megoszlását — csak becsülni lehetett. Az ezekre vonatkozóan közölt talajvédelmi beruházási igényeket ennek megfelelően kell értékelni. A szőlőknél (0—40%-os lejtés mellett), valamint a gyümölcsösöknél (25—40%-os lejtések között) a talajvédelem beruházási igénye erősen különbözik az egyéb mezőgazdasági művelésű területek talaj- védelmi beruházási igényeitől. Az így berendezendő területek összes kiterjedése az egyéb művelésű mezőgazdaság területekhez képest aránytalanul kisebb, talajvédelmi beruházási szükséglete viszont lényegesen nagyobb. A 10. sz. TVK területeit általában a meredek lej- tőszög, a elmosott és helyenként jelenleg is erősen emosódó talaj, az erős felszíni elfolyás, a csőikként szántóföldi terméseredmények jellemzik;. Az ország legnevesebb történelmi borvidékei közül kettő (a tokaji és az egri) fekszik ezen a területen, ugyanakkor számos olyan község határában is folyik kitűnő szőlőtermesztés, amelyek nem tartoznak egyik borvidékhez sem (Miskolc, Bogáncs, Borsodgeszt, Bükkzsérc, Cserépfalu, Ernőd, Kács, Kist oka j, Mezőkövesd, Nyékládháza, Sály, Tard, Tibolddaróc). A szőlőtermő területeken a nagyüzemi gazdálkodás természeti feltételei megtalálhatók. A talajvédelmi feladatok végrehajtásával a nagyüzemi tei-- mesztés feltételeit üzemszervezési vonatkozásiban is meg lehet teremteni. A vizsgált területen a 'barna erdőtala j ok különböző altípusai uralkodnak. Az anyakőzet lösszel és agyaggal keveredett vulkáni törmelék. Az igen tagolt domborzatú táj völgyeiben nyers, öntéstalajokat találunk. A Hemád széles völgyében — részben a Sajóhoz csatlakozóan — nagy kiterjedésben esemozjom barna erdőtalajok alakultak ki, amelyeknek anyakőzete lösz. A vízgyűjtőn belül az erózióval szemben a legkisebb ellenállást ezek fejtik ki, egyben mezőgazdasági szempontbó ezek a legértékesebb talajok. Szerencs környékén — kis foltokban — típusos minőségi talaj alakult ki. Aggtelek környékén és a Bükk északi részén mészköves alapkőzetes, nagyobb kiterjedésű területeken rendzinák találhatók. A Bükk-plató erdővel fedett oldalait erősen savanyú, barna erdő talaj ok borítják. A Bükkalja — a Mátraaljához hasonlóan — csernozjom barna erdőtalajok altípusához tartozik. A zempléni Szigethegységnek andezit és riolit láva:, valamint tufa anyagán kialakult, agyagbemosó- dásos barna erdőtalajok erősen tagolt felszínt takarnak. A szőlőtermesztés itt egészen a tömör kőzetig felnyúlik. Mint értékes, különleges adottságokkal rendelkező szőlőtalaj gondos védelemre szorul. A kötött, sókhelyen nyír okszerű talajnak az erózióval szembeni ellenállása elég nagy. A lejtőn fekvő mezőgazdasági művelésű területek megoszlása lejtőkategóriánként a következő: 0—5% 5,1—12% 12,1—17% 17,1—25% 25% 36,8% 27,3% 13,3% 8,8% 13,8% A terület vízgyűjtői csapadékintenzitás alapján az alábbi körzetekbe sorolhatók: Nagy csapadékintenzitású körzetek (A 4 éves gyakoriságú csapadékintenzitás nagyobb, mint 28 mm/óra.) 77. Ronyva patak 78. Bózsva patak 80. Tisza jobbpart a Bodrog és a Sajó között 81. Sajó a Bódva felett a Hangony, Bán és Szu- ha patak nélkül 82. Hangony patak 83. Bán patak 84. Szuha patak 85. Bódva 86. Sajó a Bódva alatt a Hernád és a Takta csatorna nélkül 87. Hemád a Vadász patak nélkül 88. Vadász patak 90. Hejő patak 91. Eger patak a Csincse nélkül 92. Csincse övcsatorna 93. Laskó patak Közepes intenzitásúi, körzetek (A 4 éves gyakoriságú csapadékintenzitás 24—23 mm/óra között.) 79. Bodrog a Ronyva és a Bózsva patak nélkül 89. Takta csatorna Kis intenzitású körzetek (A 4 éves gyakoriságú csapadékintenzitás kisebb, mint 24 mm/óra.) Vetésforgók: A szántóterület A В C D E F aránya %-ban: 18,4 24,2 32,0 2,7 12,5 10,2 Az azonos védőhatású növényi csoporton tervezett aránya: Növényi csoportok: jól közepesen gyengén rosszul védő növények A vetésterület aránya %-ban: 24,0 35,1 18,8 22,1 A vizsgált területen létesítendő vízmosáskötések tervezésénél a Rakaca és a Hangony. vízgyűjtőre készült tanulmányterveket részben felhasználtuk. Egyébként a fejlesztési tervét helyszíni szemlék, helyi ismeretek és rétegvonalas térképek alapján készítettük el. A gátkubatúrát átlagértékkel — az 1, 2 és 3 m magas kőgátak köbtartalmának közép- értékével — vettük figyelembe. A kőfalazat és a 196