Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
kőburkolat egységárát 800,0 Ft/m3-re vettük fel. By módon. 1 db kőgát építési költsége 84 000 Ft-ra adódott. Az alábbiakban a tervezett vízmosáskötési munkákat vízrendszerek szerint tárgyaljuk. Az építendő gátak számát, a munkamennyiségeket, valamint a költségeket a 6. sz. melléklet tartalmazza. A Ronyva—Bózsva vízrendszerében általában a forrásvidékeken kell 2—3 db végleges jellegű kőgátat építem. Legjobban Nyíri, Kovácsvágás és Rudabányácska község határa szorul védelemre. A Bodrog vízrendszerének területén kevés a vízmosás. Itt is csak a forrásvidéken merül fel egykét végleges jellegű vízmosáskötő gát létesítésének a szükségessége. A Tisza mellett Tokaj és Tárcái község belsősége felett, valamint a Kopasz nevű hegység déli oldalán súlyos a helyzet. Végleges jellegű gátak építése szükséges. A Sajó vízgyűjtőjének az országhatár és a Bód- vatorkolat közötti szakasza — a Hangony vízrendszertől eltekintve — csak kisebb mértékű beavatkozást igényel. A Hangony vízrendszer területén oly nagy mérvű a talajerózió, hogy a beavatkozás itt a legsürgősebb. A vízgyűjtő DNY-i részén lévő hegyeket szálerdők borítják, amelyek minden átmenet nélkül mennek át kopárokba, helyenként szántóföldi művelésű és legelő területekbe. A vízgyűjtő geológiai és pedológiai felépítését részben harmadkori homokkő alkotja. Déli részén mészkő az alapkőzet. A homokkő karbonátos — agyagos kötésű, könnyen málló. Az alapkőzeíet főleg agyagos-homokos rétegek borítják; helyenként lösszel keverve. Az erdős, illetve lepusztult erdős területeken vörös erdőtalaj található. A talajeróziónak és a vízmosások képződésének nem lehet az erdők kiirtása a főoka, hiszen az 1900-as évek óta a 92 km2 erdőterületből csak 12 km2-t irtottak ki. Az eróziót a helytelen talajművelés segíti elő. A Bán patak vízrendszerének területén erózió szempontjából nem súlyos a helyzet. Végleges jellegű fcőgátakat főleg a forrásvidékek fejkötéseihez terveztünk. A Szulia patak vízrendszerénél szintén a forrásvidéki berágódások megkötésére szükséges végleges jellegű kőgátak építése. A Bódva vízrendszerében a Rakaca völgy szarul elsősorban védelemre. A terület agyagos dombvidékén 80—90 évvel ezelőtt mintegy 90%-ban még csertölgy erdő volt. Ma itt szántóföldi művelés folyik, míg a 250 m-nél magasabb fekvésű hegyoldalakat legeltetésre használják. A Hernád vízgyűjtőjén nem sok a vízmosás. Elsősorban a forrásvidékek igényelnek beavatkozást, ahol a vízmosásfejek megkötése szükséges. A Takta vízrendszernél az eddig végzett vízmosáskötő munkálatok jól beváltak. A fejlesztés során a forrásvidékek fejgátjainak megépítése a legfontosabb feladat. A Laskó patak vízgyűjtő területén a Szóláti patak völgyében vannak kisebb vízmosások. A tervezett vízmosáskötések összes költsége 33 012 000 Ft. Az évi fenntartási költség a beruházási összeg 2%-ára, vagyis 660 000,— Ft-ra becsülhető. A munkálatokkal érintett vízgyűjtő területek összes kiterjedése 6 101,04 km*. A fajlagos beruházási mutató tehát 33 012 000 6 101,04 = 5 411 Ft/km* A fenti összeg a rőzsegátak költségét nem tartalmazza, minthogy ezeknek a létesítése a mező- gazdaság és az erdészet feladatát képezi. A vízmosáskötésekihez vasbeton-, vagy földgátakat nem irányoztunk elő, mert a helyszínen általában jó minőségű fagyálló kő áll rendelkezésre és így a föld-, vagy vasbeton gátak költsége sem lenne kisebb, mint a kőgátaké. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 Л KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSI MUNKAINAK sorrendje és a sorrend INDOKOLÁSA A kisvízfolyásokat a rendezésükhöz fűződő érdekek alapján az alábbi kilenc sürgősségi csoportba soroltuk : 1. A Laskó, Bélus, Rakaca, Bózsva, Szerencs, Borsodszentgyörgyi (Disznósd) Szánva, Tolcsva, Nyíri, Ménes pataknak a Vadász patak selyebi ágának a Hódos, Szóláti, Tardona és Bekölcei pataknak rendezését, mint megkezdett munkák befejezését első helyen kell előirányozni. A munkálatok végrehajtását belsőségi és mezőgazdasági érdekek sürgetik. 2. A Nyögő, Szuha, Csörgős, Ormos, Galambos, Fancsali, Devecsexi, Ronyva, Királd, Mercse patak és a Bódva patakok rendezése szintén mezőgazda- sági és belsőségi területek védelme céljából sürgős. Az utóbb említett szempontból különösen a Nyögő, Ormos, Ronyva és Devecseri patak, továbbá a Bódva mederrendezése fontos. 3. A Hór, Kánya, Eger—Rima, Vasonca és Ostoros patak rendezése mezőgazdasági és belsőségi szempontból, a Harangod patak jókarba helyezése kizárólag mezőgazdasági érdekből szükséges. Mezőgazdasági és belsőségi területek védelme indokolja az alábbi csoportokba sorolt vízfolyások rendezését is: 4. A Keleméit, Harica, Telekes, Bán, Sas, Gönci és Kulcsárvölgyi patak. 5. A Biós, Vágási, Hangony, Jósva, Aranyos, Hej 6, Kácsi és Rét patak. 6. Csemely, Juhász, Gagybátori, Gilip, Viliói, Tárkányi és Nádér patak. 7. Uraj, Verbéna, Bényei, Szartos, Mádi és Berva patak, továbbá a Kis-Sajó. j 8. A Fehér, Névtelen, Szömyűvölgyi, Szuhogyi, Novaji, Csincse, Geszti, Sályi és Fennsíki patakoknál az 1950-es években a legelhanyagoltabb szaka197
