Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
3. táblázat Vízrendszerek szerinti összesítés Érdekeltségi terület Mederrendezés a ■a ce Vízrendszer megnevezése Külsőség Belsőség összesen hossza földmunkája költsége műtárgyakkal О сл hektár km 1000 m3 mlilió Ft 1. Ronyva 1 630 315 1 945 23,5 326,0 13 150 2. Bózsva — — — 48,4 409,5 20 863 3. Bodrog a Ronyva és Bózsva nélkül 714 40 754 33,4 128,3 13 123 4. Tisza rjp. Bodrog és Sajó között — — — — — — 5. Sajó a Bódva felett, a Hangony, Bán és Szuha nélkül 1 586 199 1 785 40,9 364,2 29 783 6. Hangony 1 643 102 1 745 51,4 299,0 13 033 7. Bán 597 55 652 35,5 338,5 13 713 8. Szuha 999 110 1 109 54,8 408,2 17 391 9. Bódva 20 307 479 20 876 159,6 193,7 54 662 10. Sajó a Bódva alatt, Hemád és Takta nélkül 479 316 795 52,2 303,7 25 326 И. Hemád a Vadász nélkül 3 768 181 3 949 98,8 772,4 26 304 12. Vadász patak 1 660 34 1 694 41,5 280,3 8 233 13. Takta csatorna 1 744 84 1828 76,4 497,1 18 338 14. Hej 6 664 47 711 14,1 37,7 3 503 15. Eger 7 578 192 7 770 203,9 1 103,4 46 174 16. Csincse övcsatorna 12 254 46 12 300 62,3 479,8 19 119 17. Laskó 2 470 74 2 544 159,4 226,9 25 361 összesen: 58 183 2 274 60 457 1 156,1 6 168,7 348 076 A Szóláti patak (159) jókarba helyezését Eger- szólát község belsőségének és mezőgazdasági területeknek az árvízi elöntésektől való mentesítése céljából irányoztuk elő. A munkálatokkal kapcsolatosan két helyen partvédőmű létesítése és 3 db híd átépítése szükséges. A Laskó patakba torkolló lecsapoló csatornák közül a Csinosa (163), Kalapos (169), Peres (165) és Hamarka (160) csatornák, továbbá a Kis-Tiszába torkolló Egrifenék (178), Sóháti csatorna (175) a Kocsis árok (127) tisztogatásra szorulnak. A Laskó patak vízrendszerében az alább felsorolt III. kategóriájú vízfolyások közül az Aranyos patak (156) és Dónavölgyi patak (157) mederrendezése szükséges. A Csincse övcsatorna és a bu da,pest—miskolci vasútvonal közötti terület többi kisvízfolyásainak, és lecsapoló csatornáinak rendezésével kapcsolatos fontosabb adatok a 3. sz. táblázatban megtalálhatók. A régebben belvízöblözetet képező területen, Oj- lőrincfalva, Besenyőtelek, Mezőtárkány, Egerfar- mos, Egerlövő, Szentistván és Mezőnagymihály községekben van jelenleg csatornaőr szolgálat rendszeresítve. Ez a továbbiak folyamán is megmarad. A belsőségi értékesebb területeket hektáronként 10 eszményi hektárnak lehet tekinteni. Ilyen meggondolás alapján a fajlagos beruházási mutató meghatározásánál 58 183 + 22 740 == 80 923 ha-ral lehet számolni. Az összes beruházási költség 348 076 millió forint. A fajlagos beruházási mutató tehát 348 076 000 80 923 = 4 320 Ft/ha A medreik és a műtárgyak évi fenntartás költségei az egyszeri beruházás 2%-ára, vagyis évenként kereken 7 millió Ft-ra becsülhetők. Talajvízszint szabályozás Talajvízszint szabályozást a 3. sz. szövegközi táblázatban felsorolt 37 helyen kell végezni. A munkálatok szükségességét helyszíni vizsgálatok alapján állapítottuk meg. A területnagyság a létesítendő mederhossz és a szükséges csőátereszek számának meghatározása 1:25 000 méretarányú térkép alapján történt. A létesítendő árkok keresztszelvényét 0,50 m fenékszélességgel, 1:1,5 rézsűhajlással és 0,70 m mélységgel terveztük. A földmunka egységárát m3-ként 20,0 Ft-tal, s csőátereszenként 10 000 Ft-tal számoltuk. A csőáteresztőket egységesen 0,60 m átmérővel, előfejekkel, 10,0 méter hosz- szal vettük figyelembe. Kizárólag nyílt árkokat terveztünk, mert talaj csövezésre alkalmas összefüggő nagyobb terület a 10. sz. TVK körzetében nincsen. Az egyes kisvízfolyások árterében tervezett le- csapolások lényegesebb adatait — munkamennyiségeket és költségeket — a 3.sz. szövegközá táblázat tartalmazza. 25 io TVK 193
