Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
A 6. sz. melléklet és a 4. sz. szövegközi táblázat szerint 465 km lecsapoló csatornát kell létesítem, ami 465 000 m3 földmunkát, és 98 db csőáteresztő építését igényli. Az összes költség: 10,28 millió Ft-ra becsülhető. Az érdekeltségi terület 3 318 ha. A fajlagos beruházási mutató tehát: 10 280 000 3 318 = 3 098 Fth/a 4. táblázat (Л о A létesítendő lecsapoló árkok |0 'a Talajvízszintszabályozás helyének megjelölése hossza I ! föld- j munkája csőáteresztők száma összes költsége •Hí H km m3 db millió F 1. Ronyva patak völgye 3,0 3 000 2 0,08 2. Fehér patak 3,0 3 000 1 0,07 3. Bózsva patak 8,0 8 000 3 0,19 4. Nyíri patak 8,0 8 000 2 0,18 6. Bisó patak 10,0 10 000 2 0,22 8. Kovácsvágás! patak 4,0 4 000 1 0,09 10. Hercegkúti patak 7,0 7 000 2 0,16 19. Királd patak 12,0 12 000 2 0,26 24. Alacska patak 4,0 4 000 2 0,10 26. Harica patak 5,0 5 000 2 0,12 27. Hangony patak 36,0 36 000 4 0,76 29. Hódos patak 16,0 16 000 3 0,35 34. Bán patak 22,0 22 000 3 0,47 35. Csernely patak 20,0 20 000 4 0,44 38. Szuha patak 24,0 24 000 4 0,52 39. Csörgős patak 20,0 20 000 3 0,43 43. Bódva patak 44,0 44 000 6 0,94 44. Sas patak 8,0 8 000 2 0,18 47. Ménes patak 7,0 7 000 2 0,16 49. Rét patak 8,0 8 000 2 0,18 50. Telekes patak 12,0 12 000 3 0,27 83. Bélus patak 10,0 10 000 2 0,22 88. Vasonca patak 38,0 38 000 6 0,82 103. Filip patak 10,0 10 000 3 0,23 111. Eger paták 14,0 14 000 4 0,32 112. Bekölce patak 5,0 5 000 2 0,12 114. Viliói patak 5,0 5 000 2 0,12 120. Ostoros patak 10,0 10 000 2 0,22 121. Novaj patak 2,0 2 000 1 0,05 124. Csincse patak 12,0 12 000 3 0,27 125. Geszti patak 3,0 3 000 1 0,07 127. Kácsi patak 22,0 22 000 6 0,50 128. Sályi patak 4,0 4 000 1 0,09 131. Nádér patak 7,0 7 000 2 0,16 132. Aranyosi patak 4,0 4 000 1 0,09 133. Szóláti patak 12,0 12 000 3 0,27 164. Harangod patak 26,0 26 000 4 0,56 Összesen : 465,0 465 000 98 10,28 2.22 VÍZGYŰJTŐTERÜLETEK RENDEZÉSI KERETTERVE A vízgyűjtő területek talajvédelmi rendezési keretterve az 1,1:1,32; 2,11 és 2,12 pontban ismertetettek alapján készült. Részleteit a 4. számú melléklet tartalmazza. A lejtőkategóriák lehatárolását az 1:100 000-es méretarányú, általában 20 m-es szintvonalakat tartalmazó Gauss—Krüger térképlapokon végeztük el. A területi elhatárolás e méretarány mellett 2—5 százalékos hibával jár. A terv végrehajtásának első lépése a talajvédelmi művelési ág változtatás. Ennek során minden művelési ágat — sajátosságainak megfelelően — kell a lejtőn elhelyezni. (L. a 2.122 alatt mondottakat.) Ez fogja képezni a hegy- és dombvidéki mezőgazdaság fejlesztésének talajvédelmi szabályok szerinti megalapozását. A talajvédelmi szabályokat követő művelési ág változtatás végrehajtásával a 25%-os lejtésnél me- redekebb terüelteken megszűnik a szántóföldi művelés. A szántófödnek kivétel nélkül a 0—25%-os lejtésű területekre települnek. A 25%-os felüli lejtésű mezőgazdasági területekre a jövőben — a vízgyűjtők helyi adottságainak megfelelően — szőlőt, gyümölcsöst, legelőt, kaszálógyepet, vagy erdőt kell telepíteni. A legelők a déli verőkön általában megszűnnek, vagy legfeljebb a 12%-os lejtésig maradnak meg. Az uralkodóan északi verőkön a meglévő legelők 0—35%-os lejtésig megmaradnak, kiegészülnek, vagy újonnan létesülnek. A meglévő — de kisüzemi — szőlőket és gyümölcsösöket talajvédő és nagyüzemi módon ott kell újra telepíteni, illetőleg e szabályok szerint ott kell új szőlőket és gyümölcsösöket telepíteni, ahol ez a már ismertetett elveknek megfelel. Az új szőlő- és gyümölcsös területek a 0—40% közötti lejtéstartományokban fekszenek. Az újra telepítésből kimaradó kisüzemi szőlők és gyümölcsösök fokozatosan megszüntetendők. A véderdők tervünk szerint a 25%-nál merede- kebb területeken települnek. A művelési ág változtatásának végrehajtása utáni tényleges talajvédelmi beruházási feladatokat, azok területi kiterjedését, a munkamennyiségeket és beruházási költségeket a 4. sz. melléklet tartalmazza Az üzemagronómiai kiviteli munkák felmérése során először a 0—25%-os lejtésű területeknek a szántóföldi berendezkedéssel járó talajvédelmi igényét határoztuk meg és tüntettük fel a táblázatban. Ezeknek a nagyságrendje a lejtőkategóriák szerinti agronómiái berendezkedésnek megfelelően határozottan elkülönül. A lejtőkategóriák meghatározása során azt tapasztaltuk, hogy az 1:100 000-es méretarányú térkép a 0—5% lejtőkategóriába, eső területeket a valóságnál nagyobbnak, az 5,1—12% lejtőkategóriába tartozókat pedig a valóságnál kisebbnek mutatja. Ezért az 1:10 000-es méretarányú, 2,5 m szintvonalsűrűségű térképekkel végzett ellenőrző vizsgálatok alapján az 5,1—12% lejtőkategória területét a te194
