Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
Az öblözetben belvíztárolásra nincsen szükség. A főbb munkamennyiségek: 53 900 m3 földmunkái, 212 m3 beton- és 241 m3 kőmunka. A belvízrendezés összes költsége 3,12 millió Ft. g) Tiszakeszi öblözet Szintén a Rigósi öblözetről leválasztott terület. Elkülönítését ugyancsak a földrajzi fekvés és a domborzati viszonyok teszik szükségessé. Belvízrendezési művek ezen a területen eddig még nem létesültek. Ezért a fejlesztés során ki kell építeni a csatornahálózatot, és a főcsatorna torkolatánál 0,4 m3/s teljesítményű szivattyútelepet kell létesíteni. A szivattyútelep mellé tervezett csőzsilippel kapcsolatosan utalunk az ároktői öblözet ismertetésénél elmondottakra. Belvíztározást — minthogy arra itt szükség nincsen — ennél az öblözetnél sem irányoztunk elő. A belvízrendezés 30 650 m3 földmunkát, 160 m3 beton- és 195 m3 kőmunkát igényel. Költsége 2,45 millió Ft. h) Hejői öblözet Belvízvédelmi művei közül eddig még csak a főcsatorna épült meg. További feladatok: a főcsatorna depóméinak rendezése, nem megfelelő méretű átereszeinek, hídjainak átépítése, a torkolati zsilip felújítása, Hejőpapi község határában, egy új tiltó létesítése, 2,5 m3/s teljesítményű elektromos üzemű szivattyútelep és gépászlakótelep építése, a Hejő— Szarda árapasztó csatorna bővítése, műtárgyainak felújítása, végül a teljes mellékcsatomahálózat kiépítése a szükséges műtárgyakkal együtt. A belvíz visszatartására 3 db zsilip szolgál. Külön tározótér kialakítását nem irányoztuk elő. Elvégzendő főbb munkamennyiségek: 30 700 m3 földmunka, 995 m3 beton és 1 062 m3 kőmunka. A belvízrendezés előre látható költsége 16,09 millió forint. i) Sajózugi öblözet Területét — az előbb elmondottak, értelmében — a tiszapalkonyai öblözet területével csökkentettük. Belvízrendezés jelenleg még megoldatlan. Szükséges tehát a csatornahálózat kiépítése műtárgyaival együtt, továbbá a főcsatornán egy közbenső és egy torkolati zsilip, valamint a torkolatnál 1,6 m3/s teljesítményű szivattyúállás létesítése. Belvíztározást ennél az öblözetnél sem irányoztunk elő. A belvízrendezés során 45 060 m3 földmunkát, 140 m3 beton- és 150 m3 kőmunkát kell elvégezni. A munkálatok előre látható költsége 5,94 millió Ft. j) Tiszapalkonyai öblözet Területét a domborzati viszonyokra való tekintettel a sajózugi öblözetről választottuk le. Az öblö- zetnek belvízrendezési művei nincsenek. Ki kell tehát építeni a terület csatornahálózatát, továbbá a főcsatorna torkolatánál 0,5 m3/s teljesítményű szivattyútelepet és torkolati csőzsilipet kell létesíteni. Ezeken kívül szükség van még Tiszapalfconya községben egy 0,06 m3/s teljesítményű szivattyúállás létesítésére is. A belvíz tározását nem irányoztuk elő. A belvízrendezés főbb munkamennyiségei: 32 500 m3 földmunka, 156 m3 beton- és 190 m3 kőmunka, összes költsége 3,96 millió Ft. 2.22 BELVÍZVÉDEKEZÉS KERETTERVE Az előzőkben tárgyalt belvízirendszerek belvíz- védelmi szervezetét felülvizsgálva, a belvízvédekezés kerettervét az alábbiak szerint dolgoztuk ki. A belvízvédekezést a vízügyi igazgatóság irányítja az Igazgatóság központjában székelő védelmi törzsön keresztül. Ö fogja össze a védelmi szakasz és a szivattyútelepek, szivattyúállások üzemeltetését végző Gépészeti Üzemelési Csoport (GÜCS) belvízvédelmi tevékenységét, az OABSZ előírásai szerint. A védelmi szakaszok és a GÜCS védelmi munkáját a a szakasz védelem-vezetője, ill a GÜCS vezetője irányítja a csatorna- és a gátfelügyelők, valamint a Belvízvédelmi Üzemelési Csoport vezetőjén keresztül. A gát- és csatomaőrök, valamint a szivattyútelepi gépészek védelmi tevékenységét az illetékes felügyelő, illetve a Belvízvédelmi Csoport vezetője ellenőrzi. A belvízvédekezéssel szemben támasztott mező- gazdasági igények kielégítése érdekében az anyag- mozgatást, hírközlést, munkaerőbiztosítást meg kell gyorsítani. Ez a követelmény végeredményben a belvízvédelem hatékonyságának a fokozását, a belvizek kártétel nélküli elvezetését célozza. A korszerű belvízvédekezés célkitűzéseinek szem előtt tartásával állapítottuk meg a szükséges csa- tomaőrjárások számát, az újonnan létesítendő őrtelepek helyét, a védelmi szakfelszerelések készenlétben tartandó mennyiségét és az építendő telefonvonalak hosszát. Kerettervünkben a vizjelzőszol- gálat megszervezésével külön nem foglalkozunk, de megemlítjük, hogy minden őrtelepen fel kell állítani egy naponta észlelt csapadékmérőt, és max.— min. hőmérőt, továbbá a főcsatornákon és a jelentősebb mellékcsatomákon legalább két helyen, de maximum 10 km-enként naponta leolvasott vízmércét kell elhelyezni. A hatékony védekezés érdekében a napi jelentéseket a védelmi központok gyűjtik össze és továbbítják a védelmi törzsnek, illetve védekezésen kívüli időszakban a belvízvédelmi csoportnak. Fejlesztési programunk belvízrendszerenként részletezve a következő: 22. Bodrogközi belvízrendszer Védekezés szempontjából ez a legkíépítlenebb rendszer. Fejlesztésére 4 db csatomaőrtelep létesítését irányoztuk elő, éspedig Zalkod. Tiszacsermélv, Cigánd, illetve Láeacséke község határában. A csa- tomaőrtelepen a szolgálati lakáson és gazdasági melléképületeken kívül a szükséges mennyiségű védelmi szakfelszerelés tárolására szertárt is el kell helyezni. A meglévő telepeken, ahol a szertár hiányzik, építését és a szakfelszerelés beszerzését 21 10 TVK 161
