Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)

IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése

pótolni kell. Az árvédelmi telefonhálózatba be nem kapcsolt meglévő, valamint az új őrtelepeik beköté­sére összesein 35 km hosszú telefonvonal építését tervezzük. A védelmi központ részére 1 db rövid- hullámú adó-vevő berendezés beszerzését is elő­irányoztuk. *•'( A rendszer a II. sz. védelmi szakaszhoz tartozik, központja Sárospatak, ahol a felügyelőség részére szolgálati irodákat és lakást kell létesíteni. Az ár­védelmi telefonvonalat a szivattyútelepi gépészele részére épülő szolgálati lakásokba is be kell kötni. (Füzesér, Bodrogzug.) A belvízvédelem fejlesztésének előre látható költ­sége 3,87 millió Ft. 2.24 A BELVÍZRENDSZEREKBEN, kisvízfolyások vízgyűjtőterületen ÉS AZ ÖNTÖZŐRENDSZEREKBEN TERVEZETT TALAJVÍZSZINT-SZABALYOZAS ÖSSZEFOGLALÁSA A belvízrendszerekben és öntözőrendszerekben a talajvízszint szabályozására nem fog sor kerülni. A kisvízfolyásokkal kapcsolatos talaj vízszintszabá­lyozásokat az V. fejezetben tárgyaljuk. 2.25 HATÉKONYSÁGI SZÁMÍTÁSOK 22. Bodrogközi belvízrendszer a) Bodrogzugi öblözet 23. Taktaközi belvízrendszer Erre a területre is 4 db csatomaőrtelepet terve­Erre a területre is 4 db csatomaőrtelepet tervez­tünk (Tiszaluc, Taktakenéz, Prügy és Tiszaladány község határában), ugyancsak védelmi szakfelsze­reléssel felszerelt szertárakkal együtt. Az árvédel­mi telefonhálózatba való bekötésükre összesen 4.9 km telefonvonal megépítését irányoztunk elő, ami a szivattyútelepi (Prügy, Tiszaladány) gépészlaká­sok bekötését is biztosítja. Ott, ahol a csatamaőri tevékenységet a gátőrök látják el, a belvízvédelmi szakfelszerelést az árvé­delmi anyagoktól elkülönítve kell kezelni és tá­rolni. A belvízrendszer a II. sz. védelmi szakaszhoz tar­tozik. Tokajban székelő központját rövid hullámú rádió adó-vevő berendezéssel kell ellátni. A rendszer belvízvédelmének fejlesztésére 2,08 millió Ft-ot irányoztunk elő. A belvízrendezés után az öblözet 5 214 ha (F) te­rületén az alábbi évenkénti tiszta jövedelemre le­het számítani: 3 009 ha réten 80 250 q, 1790 ha legelőn 24 800 q I. o. széna terem, a jelenlegi II. o. széna helyett. Az árkülönbözet 30 Ft/q. Az évenként jelentkező ha­szon értéke a 20%-os ráfordítás levonása után 2,522 millió Ft. (T). A beruházás teljes költsége (I) Évi üzemköltség (2%) Értékcsökkenési leírás (2%) К Jövedelmezőségi mutató: 17 940 000 Ft 358 800 Ft 358 800 Ft = 717 600 Ft (KT) J = T—K + I 1 804 400 17 940 000 = 0,101 Fajlagos beruházási költség: 24. Délborsodi belvízrendszer Belvízvédekezési szempontból is ez a legelhanyar- goltabb terület. Fejlesztésére 5 db — szertárral, vé­delmi szakfelszereléssel ellátott és összesen 19,7 km új telefonvonal építésével az árvédelmi telefonhá­lózatba bekapcsolt — csatomaőr-telepet irányoz­tunk elő. Az új őrtelepek Tiszavalk, Nagyecsér, Ároktő, Mezőcsát és Igrici községek határában léte­sülnek. A meglévő telepeken, ahol nincsen, — szer­tárakat kell építeni, és a védelmi szakfelszerelés készletét az előírt mennyiségre kell növelni. Ahol a csatomaőri tevékenységet gátőr látja el, ott a belvízvédemi anyagot az árvédelmi anyagtól elkü­lönítetten kell tárolni. A tászavalki, sejőkürtd, tiszatarjáni, tiszapalko- nyai, saj ózugi szivattyútelep mellé gépészlakást ter­veztünk. Ezekbe a lakásokba az árvédelmi telefont be kell kapcsolni. A rendszer az I. sz. belvízvédelmi szakaszt alkot­ja. Székhelye Tiszapalkonya. A belvízvédekezés fejlesztésének költsége 3,32 millió Ft-ot tesz ki. 17 940 000 5 214 = 3 440 Ft/ha. b) Kenézlői öblözet Területe F = 1 146 ha. A belvízrendezéssel elke­rülhető károk 60 ha szántót érintenek. A várható évi haszon a 4 000 Ft/ha. Tiszta jövedelem 30%-ára értékelhető, vagyis T = 60-0,30-4 000 = 72 000 Ft A beruházás teljes összege I = 580 000 Ft. Az évi üzemköltség és az értékcsökkenési leírás összesen 4%, 23 200 Ft (K). Jövedelmezőségi mutató: T—K+ 48 800 580 000 0,084 Fajlagos beruházási költség: I F 580 000 1 146 506 Ft/ha. 2.2Л A TALAJVÍZSZINT-SZABALYOZAS KERETTERVE A tárgyalt belvízrendszerekben talajvízszint-sza- bályozásra nincs szükség. c) Törökéri öblözet Az öblözet kiterjedése F — 10 1Ö0 ha. A fejlesztés során 1 800 ha szántó és 1 400 ha rét-legelő mente­sül mintegy 30%-ra becsülhető vízkároktól. A haté­162

Next

/
Oldalképek
Tartalom