Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
24. Délborsodi belvízrendszer a) Báberei öblözet Belvízi csatornahálózata kielégítő, a meglévő szivattyúállás kapacitása elegendő. Fejlesztést ez az öblözet nem igényel. b) Tiszavalki öblözet Nyugtalan felszínű, vízjárta területekben bővelkedő, belvízrendezés szempontjából ősállapotban lévő öblözet. A belvíz és a Tisza alacsony vízállása idején a tiszavalki zsilipen keresztül jut a befogadóba. A zsiliphez az erősen kanyargós, meder nélküli Csinese-ér vezeti le a belvizet. A fejlesztés során belvízi csatornahálózatot kell létesíteni, a szükséges műtárgyakkal együtt. A főcsatornán 6 db híd és 2 db zsilip építése szükséges. A belvíz tározására a Montáj -tavat lehet gazdaságosan felhasználni. A tározás célját szolgálja a főcsatorna egyik zsilipje, amely szivattyúállással épül egybe. Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy a tározóba magasan tartott vízszint esetén be lehessen a belvizet emelni. A tározó területe 25 ha, A tároz- ható vízmennyiség 1,2 millió m3, amit öntözésre, hal- és kacsatenyésztésre lehet hasznosítani. A tiszavalki zsilip mellé szivattyútelepet terveztünk, melynek a kapacitását — figyelembe véve a Tisza II. vízlépcső duzzasztása folytán várható szivárgó vizeket is — 3,0 m3/s-ban állapítottuk meg. Az elektromos hajtású szivattyúval felszerelendő szivattyútelepre reverzibilis üzemet irányoztunk elő, amely lehetővé teszi az öblözet déli részének öntözővízzel való ellátását. Főbb munkamennyiségek: 468 000 m3 földmunka 1 130 m3 beton- és 1 210 m3 kőmunka. A belvízrendezés előre látható költsége a reverzibilis szivattyú- telep költségével együtt 21,34 millió Ft. A belvíz tározására további 0,5 millió Ft-ot irányoztunk elő. c) Sulymosi öblözet Belvízmentesítésére eddig — nem kielégítő méretekkel és nem kielégítő hosszban — a főcsatorna 'és néhány mellékcsatoma, továbbá a 2,0 m3/s teljesítményű elektromos üzemű szivattyútelep épült meg. Fejlesztési tervünkben a csatornahálózat kiépítését, műtárgyak, zsilipek létesítését és a szivattyú- telep bővítését irányoztuk elő. Bővíteni kell továbbá a főcsatornát is, mert a rigósi öblözet területének egy részét célszerű ide csatolni. Ezen kívül a főcsatornán egy zsilipes hidat át kell építeni oly módon, hogy a zsilip könnyen, kezelhető legyen. A meMékcsatornák közül legjelentősebb a fehérnádi csatorna, amely teljes hosszában bővítésre szorul, hasonlóképpen a többi meglévő mellékcsatoma is. A csatornahálózat sűrűségét növelni kell, 2 db zsilipes híd 'építését irányoztuk elő. A szivattyútelep kapacitását a tervezett Tisza II. vízlépcső duzzasztására, illetve a duzzasztás folytán átszivárgó vízmennyiségre való tekintettel 3,0 m3/s- ra kell növelni. A belvizekből az újonnan építendő 3 db zsilip segítségével összesen 25 ha-nyi területen mintegy 800 00 m3-t lehet tározni. A tarozás egyrészt a jelenleg többnyire kimondottan rét-legelő területek terméseredményének a növelését, másrészt a szivattyútelep kedvezőbb üzemét segíti elő. A fejlesztés során 386 000 m3 földmunkát, 812 m3 beton- és 714 m3 kőmunkát kell elvégezni. A belvízrendezés költsége a szivattyútelep bővítésének költségével együtt 12,50 millió Ft. A belvíztározó kialakítása 0.5 millió Ft-ot igényel. d) Dorogmai öblözet Területét a sulymosi öblözetből kellett leválasztani. Belvize jelenleg a tiszadorogmai zsilipen keresztül jut a befogadóba, Említésre méltó csatorna- hálózata nincs. Fejlesztési tervünkben a csatornahálózat kiépítését és — a Tisza II. vízlépcső duzzasztására való tekintettel — egy 0,2 m3/s teljesítményű szivattyúállás létesítését irányoztuk elő. A vízlépcső üzembehelyezése után a meglévő torkolati zsilipet meg kell szüntetni. A belvíz tározására az öblözet talajtani és domborzati viszonyai nem alkalmasak. A belvízrendezés főbb munkamennyiségei: 14 780 m3 földmunka, 30 m3 beton és 26 m3 kőmunka; előre látható költsége 0,5 millió Ft. ej Rigósi öblözet Belvízmentesítés szempontjából ősállapotban lévő terület. Eddig csak a, főcsatorna 3,6 km hosszú torkolati szakasza épült meg, csatornahálózata azonban nincsen. A belvízi a tiszakeszi zsilipen keresztül gravitációsan jut a befogadóba. A fejlesztésnél előirányoztuk a csatornahálózat kiépítését a közlekedési és a vízvisszatartás célját szolgáló műtárgyakkal együtt, valamint — nem megfelelő méreteire való tekintettel — a torkolati zsilip átépítését. A zsilip mellé 3,30 m3/s kapacitású szivattyútelepet kell építeni. A belvíz tározására a Mezőcsát község határában lévő széles érvonulat használható fel, melynek a területe 22 ha. A tározható vízmennyiség kb. 1 millió m3, amit hal- és kacsatenyésztésre, esetleg öntözésre lehet hasznosítani. A belvízgazdálkodás fejlesztésével kapcsolatos munkálatok során elvégzendő munkamennyiségek: 482 200 m3 földmunka, 814 m3 beton- és 890 m3 kőmunka. A belvízrendezés költsége a szivattyú- telep költségeivel együtt 25,23 millió Ft. A belvíz tározására 0,4 millió Ft-ot irányoztunk elő. f) Ároktói öblözet Korábban a rigósi öblözethez tartozott. Elkülönítését földrajzi fekvése, domborzati viszonyai indokolják. Belvízrendezés szempontjából a terület ősállapotban van. Ezért a fejlesztés során csatornahálózat kiépítése (műtárgyaival együtt), továbbá 0,6 m3/s teljesítményű szivattyútelep létesítése szükséges. A szivattyútelep mellé 1 db csőzsilipet is terveztünk, ennek a létjogosultsága azonban még felülvizsgálásra szorul, minthogy a Tisza II. vízlépcső duzzasztása a belvíz gravitációs levezetését esetleg megszüntetheti. 160
