Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
millió Ft. Tár ozásra költséget nem irányoztunk elő, mert a Füzesér természetes tározó, mely ebből a célból semmiféle műszaki beavatkozást nem igényel. e) Vajdácska—karosi öblözet Az öblözet belvizeit a vajdácskái és a karosi csatorna a csengőkúti tiltón keresztül szállítja a törökéri, vagy a tiszakarádi szivattyútelephez. Csatornahálózatát néhány csatornával bővíteni kell. Belvizek az öblözetben számottevő mennyiségben nem tárolhatók. Visszatartásuk érdekében azonban 2 db tiltót terveztünk, amelyek révén a belvizek egy része az igényeknek megfelelően visszatartható. A belvízrendezés munkamennyiségei: 31 000 m3 földmunka, 80 m3 beton-, és 78 m3 kőmunka. Ösz- szes költsége 0,78 millió Ft. Minthogy hasznosításról ennél az öblözetnél nem beszélhetünk, erre a célra költséget nem irányoztunk elő. f) Berecki öblözet A 10. sz. TVK területén ez az öblözet az egyetlen, amelyiket az országhatár két részre oszt. A főcsatorna vízgyűjtőjénék nagyobbik része a Csehszlovák Népköztársasághoz tartozik. Hazánk területére az öblözetből 30—40 km*, a főcsatornából 0—10,380 szelvények közötti szakasz esik, valamint a felsőberecki szivattyútelep. Az öblözet fejlesztésének mértékét nemzetközi tárgyalások szabályozzák, ezért ezt a nemzetközi kérdésekkel foglalkozó fejezetben tárgyaljuk. Annyit azonban itt is megemlítünk:, hogy a szivattyútelep épületei háborús károkat szenvedték, amelyek csak átmenetileg lettek helyreállítva. Megjegyezük még, hogy a szivattyútelep gőzüzemű gépi berendezésének korszerűsítése az elkövetkezendő 20 év folyamán feltétlenül szükségessé válik. A korszerűsített szivattytúelep kapacitása közös tárgyalások eredményétől függ. A csatornahálózat fejlesztésre nem szorul, a főcsatorna állapota is kielégítő. Új műtárgyakra nincs szükség. Az öblözetben belvíztározásra nincs lehetőség. Annak érdekében azonban, hogy a főcsatorna környezetében fekvő területek teljesen ki ne száradjanak, célszerű az árvédelmi töltésibe épített zsilip lezárásával a belvizeket a főcsatornában visszatartani. Fejlesztés hiányában költséget sem a belvízrendezésre, sem a belvízhasznosításra nem irányoztunk elő. g) Tiszakarádi öblözet A legnagyobb kiterjedésű belvízöblözet, amely hosszan nyúlik el a Tisza mentén. Külvize nincsen. A tiszalöki duzzasztás a talajvízszint káros mértékű megemelésével jelentősen érezteti hatását. A belvízrendezés elsőrendű feladata itt az elavult berendezések korszerűsítése. A szivattyútelep, amely 1897-ben létesült és utóbbi időben évenként több ezer üzemórát üzemel, gőzüzemű. Két gépegységének együttes teljesítménye 5,1 m3/'s. A tiszalöki duzzasztómű üzembehelyezése óta a szivárgó vizek miatt a szivattyúzás gyakoribbá vált. A szivattyútelep a főcsatorna vízszállításához igazodva 3,0 m3/sec kapacitásra kell bővíteni, ugyanakkor a gépegységeit elektromos üzemű szivattyúkra kell kicserélni. A szivattyútelep a csengőkúti és gereesei tiltón át kapcsolatban van a Vajdácska—karosi és a ricsei öblözettel. Az öblözet főcsatornájának kedvezőtlen tulajdonságokkal rendelkező alsó 7 fcm-es szakaszára mederbiztosítási munkát irányoztunk elő. A meder- burkolás itt — bár nagy anyagi áldozattal jár — elkerülhetetlenül szükséges, mivel a folyósihomok altalajban a meder fenntartása enélkül nem oldható meg. Hasonló célból, továbbá a gépi fenntartás lehetővé tétele érdekében a meder melletti előtér leterhelését a depónia áthelyezésével meg kell szüntetni. A mellékcsatamahálózat elhanyagolt állapota miatt teljes egészében felújításra szorul. Belvízhasznosítás csak visszatartással lehetséges. Elvégzendő 329 200 m3 földmunka, 100 m3 beton és 20 120 m3 kőmunka. A belvízrendezés fejlesztésének költsége 20,58 millió Ft. Belvízhasz- noeításra költséget nem irányoztunk elő. h) Ricsei öblözet A Bodrogközben domborzatilag ez a legváltozatosabb öblözet. Csatornahálózata sűríttetésre nem szorul, de a csatornák bővítése a fejlesztés érdekében indokolt. A főcsatorna vizét torkolati zsilip hiányában csak a szivattyútelepen kersztül lehet a befogadóba juttatni. Torkolati zsilip építése a jövőben sem szükséges, mivel a tiszalöki duzzasztás miatt gravitációs elvezetésre nincs lehetőség. A túlnyomórészt szántóföldi művelés alatt álló területről a belvizet a jövőben 7 nap alatt kell elvezetni. Ennek érdekében a jelenleg gőzüzemű szivattyútelepet korszerű, villanymotorral hajtott szivattyúkkal kell elllátni .A főcsatorna alsó szakaszát kb. 5 km hosszban burkolni kell, mivel a meder a folyóhomokos altalajba is lehatol. Ugyanakkor a szivattyúteleptől kiinduló kétoldali depónia is rendezésre szorul. A szénszállítás megkönnyítésére ideiglenesen — amíg a gőzüzemű telep üzembiztonsága kielégítő — az egyik oldali padkán, vagy depónián keskeny nyomtávú iparvágányt célszerű lefektetni, hogy a bodrogközi kisvasúton érkező szenet közvetlenül lehessen a szivattyútelepre szállítani. Itt jegyezzük meg, hogy a 10. sz. TVK területén csak a bodrogközi rendszerben vannak gőzüzemű telepek. Ezek üzemköltségeit nagymértékben növeli a rossz, rendszerint felázott földutakon történő szállítás. Ezért azokról a telepekről, amelyeknél a gőzüzem még hosszabb időn át fennmarad, feltétlenül gondoskodni kell a szénszállítás rentábilisafo- bá tételéről. A ricsei öblözetben belvízhasznosítás nem leheld séges. Legfeljebb kisebb mértékű vízvisszatartásról lehet szó, amely a csatornák környezetében lévő területekre feltétlenül kedvező hatást gyakorol. 157
