Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)

IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése

A belvízrendezés főbb munkamennyiségei: 81 700 m3 földmunka, 52 m3 beton-, 16 040 m3 kőmunka. Az előre látható költségek — a szivattyútelep költ­ségével együtt — 11,54 millió Ft-ot tesznek ki. 23. Taktaközi belvízrendszer a) Inérháti öblözet. A Tisza és a Sajó árterében fekvő öblözet koráb­ban „Körtöltésközi” öblözet néven volt ismeretes. Mély fekvése miatt területén település nincsen. Csatornahálózata az öblözet túlnyomó részét me­zőgazdasági művelésre alkalmassá tette, az északi, ún. Hímes-tói terület kivételével. A belvízrendezés fejlesztési kérdéseinek vizsgá­latánál megállapítottuk, hogy az öblözetet a főcsa­torna 8 600 sz. szelvényénél célszerű két felé osz­tani. Az inérháti részt illetően a mellék csatorna- hálózat bővítését irányoztuk elő. A torkolati szi­vattyútelep — minthogy nagy emelési magasságok­nál nem megnyugtató a vízszállítása — korszerűsí­tésre szorul. A Hímes-tói terület elkülönítésére szolgáló tiltó költségeit ennél az öblözetnél irányoz­tuk elő. A belvíz tározását természetesen lehetőség hiányában nem irányoztuk elő. Az elvégzendő munkanemek mennyiségei: föld­munka 14 130 m3, beton- és kőmunka 28—28 m3. A becsült költségek összege a szivattyútelep költ­ségeivel együtt 4,39 millió Ft-ra tehető. bj Hímes-tói öblözet Ez a terület jelenleg az inérháti öblözethez tar­tozik. Mély fekvése és az a körülmény, hogy az inérháti szivattyúteleptől a legtávolabb fekszik, szükségessé teszi ezen a területen önálló öblözet ki­alakítását. Az inérháti főcsatorna 8600 sz. szelvényében lévő zsilip lezárásával a belvizek elkülöníthetők, és a fő­csatorna elkülönített felső szakaszán az eddigivel ellentétes irányba terelt belvizek egy 0,25 m3/s tel­jesítményű szivattyútelep segítségével a Holt-Ti- szába beemelhetők. A csatornahálózatot 10,6 km/ha sűrűségről 12,4 km/ ha értékre kell fejleszteni és a csatornákat a mélyfekvésű, vizenyős területű öblözet lecsapolása érdekében mélyebb fenékvonalozással át kell épí­teni. A belvizek hasznosítására nincs lehetőség. Főbb munkamennyiségek: 4 430 m3 földmunka, 7 m3 beton- és 8 m3 kőmunka. A munkálatok költ­sége a szivattyútelep költségeivel együtt 1,48 millió Ft-ra tehető. c) Tiszaluci öblözet A Takta övcsatorna árterében lévő terület. Csa­tornahálózatának kiépítése évtizedekkel ezelőtt kez­dődött meg, de teljes kiépítésére a mai napig sem került sor. Főcsatornáját bővíteni kell annak érde­kében, hogy a belvíz az öblözet területéről 7 nap alatt elvezethető legyen. A főcsatorna a Holt-Tisza töltésében lévő zsilip­hez csatlakozik, mely azonban csak a legritkább esetekben képes a belvizeket levezetni. Ezért a zsi­lip mellett 0,4 m3/s teljesítményű szivattyútelepet kell létesíteni. A mellékcsatomahálózat sűrítése nem indokolt, de a meglévő csatornákat bővíteni kell. Az öblözetben belvíztározásra sem lehetőség, sem szükség nincsen. Elvégzendő 3 640 m3 földmunka és 6—6 m3 kő-, illetve betonmunka. Előirányzott költség 0,26 mil­lió Ft. d) Harangodi öblözet A Takta övcsatorna jobbparti töltése és magas partok határolják. Területe mindössze 224 ha. Az öblözet Taktahankánytól Tiszalueig terjed. A bel­víz 3 db 0 0,3 m csőzsilipen keresztül jut a befoga­dóba. A vízelvezetés meggyorsítása érdekében csa­tornahálózatot célszerű kiépítem, viszonylag igen csekély csatomasűrűsséggel, minthogy a kedvező terepviszonyok a belvíznek igen gyors, 1—2 nap alatti összegyülekezését teszik lehetővé. Szivattyú- telepre nincs szükség, mert a belvizeknek a töltésen való átemelése a legkisebb teljesítményű hordoz­ható szivattyú is elegendő. A belvíz tározása gaz­daságtalan beruházást igényelne. Főbb munkamennyiségek: 4 480 m3 földmunka, 12 m3 beton- és 11 m3 kőmunka, összes költség 0,13 millió Ft. e) Harkányi öblözet. A Takta övcsatorna balparti árterében fekszik. Területe mezőgazdasági művelés alatt áll. Csatorna­hálózata sűrűség szempontjából megfelelő, azonban a csatornák bővítésre szorulnak. A főcsatorna a Takta balparti árvédelmi töltés­ben lévő 0,3 m 0-jű csőzsiliphez csatlakozik, mely többször zárva van. Ezért 0,3 m3/s teljesítményű szivattyúállást kell a zsilip mellett létesíteni. A bel­vizek tarozására természeti adottság nem áll ren­delkezésre, mesterséges tározótér kialakítása nem lenne gazdaságos. A belvízrendezés 2 930 m3 földmunka, 5 m3 be­ton- és 4 m kőmunka elvégzését igényli, összkölt­sége — a szivattyúállás költségeivel együtt — 0,22 millió Ft. f) Tiszadobi öblözet Felső része a Taktaköz legmélyebb fekvésű terü­letét foglalja magában. Csatomasűrűsége a Takta­köz öblözetei között a legmagasabb értékű. Terü­letén szántóföldi művelés, továbbá rét-legelő gaz­dálkodás folyik. Csatornahálózata a legmélyebb fekvésű területek bekötése, valamint a 7 nap alatti belvízelvezetés biztosítása érdekében bővítésre szo­rul. Először a főcsatornát kell lemélyíteni, hogy a felső területek is vízteleníthetők legyenek. Ez vi­szont a szivattyútelep kapacitásának a növelését teszi szükségessé, ami egy kisebb teljesítményű, mélyebben elhelyezett szívócsövű szivatttyú elhe­lyezésével oldható meg. A főcsatornának azt a szakaszát, mely a mély­fekvésű fehértói részen vezet keresztül, depóniák között kell vezetni. A depóniák között összegyülekező belvizek el­távolítására belvízvédekezés idején kisebb teljesít­158

Next

/
Oldalképek
Tartalom