Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
csökken, több hétre, vagy egy-két hónapra terjedő késleltetés állhat elő és a hazai időjárási viszonyoknak megfelelően maximálisan 7—10 m mélységig elhelyezkedő talajvíztükör esetén mutatható ki. Folyók és állóvizek partjainál a karsztvíz és a talajvíz közvetlen összeköttetésben állhat a felszíni vízzel. A felszíni víz közvetlen hatása alatt álló partmenti sávon a talajvíz hűen követi a felszíni víz vízállásváltozásait. Hazánkban ez a sáv a helyi adottságoktól függően 6,0—0,1 km szélességgel jellemezhető. Folyók mellett kimutatható egy második sáv is, ahol a folyó közvetlen hatása már nem észlelhető, de több árhullám összegezett eredményeként halmozódott talajvízállás emelkedés, alacsony vízállás idején talajvíz leszívódás észlelhető. A közvetett hatás távolsága a folyó partjától mérve a helyi adottságoktól függően 13,5—0,2 km határértékekkel jellemezhető. A partmenti sávon igen változatos talajvízforgalom alakul ki, árhullámok idején a folyó táplálja a partmenti sáv talajvizét, hosszantartó kis- vizek idején a folyó talajvíz-elszívó hatása észlelhető. A partmenti vízforgalom nagysága elsősorban a folyó vízállásváltozásainak mértékétől és intenzitásától függ. A mélységi vizeknél sem a felszíni vizekkel, sem a csapadékkal kimutatható összefüggést jelenleg még nem ismerünk. 2.413 összefüggés a szomszédos területekkel Általában a felszíni vízválasztókat követi, tehát a különböző felszínalatti víztartók elhelyezkedéséhez nem igazodik. Az így osztott víztartókból történő víztermelés hatással lehet a szomszédos területek felszínalatti készletére is és viszont: az e víztartók készletét a szomszédos területeken fogyasztó vízhasználatok TVK-egységünk felszínalatti víz- háztartását is érezhetően megváltoztathatják. A terület vízkészletgazdálkodásának tervezésénél feltétlenül számolni kell ezekkel az összefüggésekkel is, melyek közül a legfontosabbakról a következőkben adunk áttekintést. Az országhatár mentén, keskeny sávon belül, különösen a vízfolyások völgyében és a Bodrogközben települő talajvízhasználatok, továbbá egy jóval tágasabb — esetleg néhány 10 km szélességűre tehető — övezetben a rétegvízkitermelések is, a szomszéd ország határmenti készletének észrevehető megváltoztatására vezethetnek. Rétegvizek tekintetében elsősorban a csehszlovák beavatkozások éreztethetik hatásukat nálunk. Az Aggteleki hegységben összefüggő karsztvidéket metsz az országhatár. Végül területünket a szomszédos 8., 11. és 13. TVK-egységektől elválasztó határ — különösen a 8 terület mentén — jelentős rétegvíztartó egységeket metsz. így a terület határa közelében települő rétegvízhasználatok a szomszédos területeken is éreztethetik hatásukat. 2.414 A felszínalatti vizek szerepe a terület vízgazdálkodásában A Tisza felszíni készletét, — továbbá területünket amúgyis csak kismértékben érintő felső szakaszának partiszűrésű készletét — figyelmen kívül hagyva, területünk felszínalatti vízkészlete, melyet összesen kb. 14,5 m3/s-ra becsültünk, mintegy 7з-а az egyéb felszíni készlet augusztusi 85%-os tartós- ságú értékének. A felszínalatti készlet 14%-a partiszűrésű-, 32%-a talaj-, 33%-a réteg, végül 21%-a ^ karsztvíz. A Tiszából kielégített igényeket nem számítva, területünkön — a készletek megoszlásával összhangban — a felszínalatti készletre támaszkodó igények nagysága a felszínre támaszkodókénak mintegy 2/3-ára tehető. A partiszűrésű vizeket elenyésző mértékben terhelik ivóvízigények, a rétegvizeket csaknem kizárólag az ipar fogyasztja. A talaj- és karsztvizekkel szemben részben az ivó, részben az ipari vízellátás támaszt igényeket. Az eddig elmondottakról egyébként а XVII. (Területi vízmérleg) fejezet a „Jelenlegi vízmérleg” c. két táblázattal, továbbá a „Vízmérleg a felszíni vizekre (1960. évi állapot)”, „Vízmérleg a talaj és partiszűrésű vizekre (1960. évi állapot.)11’ és a „Vízmérleg karszt és rétegvizekre (1960. évi állapot)” c. 1:500 000 méretarányú sz. térképekkel együtt részletesen is tájékoztat. A felszín alatti vízkészlettel való gazdálkodás fejlődésének iránya tedületünkön elsősorban a nagyobb folyók — elsősorban a Hemád — mentén kitermelhető partiszűrésű és talajvíz, a terület déli részén feltárható jelentős réteg-, végül az Aggteleki hegységben meglévő karsztkészlet további feltárása és hasznosítása felé mutat. (A felszíni vizekkel ilyen szempontból a 2.314 pontban foglalkozunk). 2.415 A terület bányavizei Nagymérvű és vízveszélyes bányászat a Sajó völgyében és Egercsehi—Özd vidékén folyik. A Sajó völgyében a miocén szén telepes összlet- ben rétegvízzel kell számolni. Kedvezőtlen, hogy a meddő kőzet nem állékony. Fedőből való vízveszély aránylag kevés helyen jelentkezik. Nyugat Borsodban (Egercsehi és Özd között) a széntelepes ömlet a vetők mentén a karsztos alaphegységből kap vizet. Özd környékén a mélyebb szintekben csapadékban . elhelyezkedő gázos víz egyszieri, gyakran nagyobb tömegű betörése veszélyes. 2.42 TALAJVÍZ 2.421 Általános rész Talajvíznek nevezzük azt a földfelszín közelében elhelyezkedő első felszín alatti vizet, ami a laza üledékes kőzetek szemcséi közötti hézagokat ösz- szefüggően kitölti, a nehézségi erő hatása alatt áll, és készletében a felszíni befolyásoló tényezők ha<IA Ctf
