Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
Az állóvizekben is van hordalékmozgás, bár jóval kisebb mértékben, mint a vízfolyásokban. A hordalékot a hőmérséklet és szél hatására kialakuló belső áramlások mozgatják. A leülepedett anyag jellegzetes szemnagyság szerinti osztályozó- dást mutat. A keletkező üledék mennyiségét jelentősen befolyásolják a beömlő vizek hordalékosságán kívül a tóban lejátszódó biokémiai folyamatok is. 2.352 Területünk vízfolyásainak hordalékviszonyai A területen végzett hordalékmérések összesített eredményeit a 24. táblázat tartalmazza. Tekintettel a mérések aránylag kis számára, a közölt számértékek tájékoztató jellegűeknek tekintendők. 24. táblázat Hordalékmérési eredmények Vízfolyás T í 8 z a Maros A mérőállomás neve Tápé ! Szeged Deszk Távolság a torkolattól, km 176,0 171,9 3,2 Vízgyűjtőterület, kms 109 136 29,7 Átlagos lebegtetett hordaléktartalom, g/ms 340 560 500 Évi átlagos hordalékszállítás lebegtetett, 1000 t/év 10 700 22 070 8 300 görgetett, 1000 t/év 15 30 50 Átlagos szemátmérő lebegtetett, mm 0,04 0,04 0,03 görgetett, mm 0,1 0,2 0,3 fenékanyag, mm 0,1 0,2 0,3 A Tisza Tiszazug-déli országhatár közötti szakasza erősen mélyülő irányzatú, vízszintes értelemben elée állandó. A hordalék finom-szemű iszap, homok. A Maros által hozott nagytömegű hordalék folytán Szeged táján a Tisza hordalékszállí- tása is megnő, a meder azonban itt is fel tudja dolgozni a finomszemű hordalékot. A Maros a Szamos után leghordalékosabb fo- lyónk. A hordalék finomszemű agyagos részecskékkel kevert homok, melyet a nagyvizek lebegtetve szállítanak. A magyar—román 21 km hosz- szú határszakaszon medre elágazó, alsó szakasz jellegű. Valószínű, hogy az évi 60 000 m'-re tehető rendszeres homok kitermelés nélkül a meder feltöltődne. 2.333 Kapcsolat a 2.12 pontban ismertetett erózió viszonyokkal Területünkön számbavehető erózió nincs . 2.354 Л hordalék szerepe a vízhasználatoknál és a vízi munkálatoknál A hordalék a vízhasználatokat többnyire kedvezőtlenül befolyásolja. Az ivó- és ipari vizekből a hordalékot el kell távolítani, ami külön berendezést és üzemköltségtöbbletet igényel. Az öntözővízben levő hordalék a csatornákban feliszapolódást okoz, emiatt sűrűbben kell tisztogatni. A hajózásnak állandó mélységű, az időben nem változó mederre van szüksége. Ezért a vándorló zátonyok és az iszapolódó kisesésű szakaszokon a hordalék jelenléte hátrányos, az egyensúlyban levő szakaszon azonban közömbös. Az üdülés és sport szempontjából kedvezőtlen a vizet zavarossá tevő lebegő hordalék, viszont kedvezők a homokos partszakaszok. A víztározókban, duzzasztóművek feletti folyó- szakszokban a hordalék rendkívül hátrányos, mert a duzzasztótérben csaknem teljesen lerakódik. Ezt általában gépi munkával kell eltávolítani, vagy máshol új művet kell építeni. Hasonló a helyzet a vízkivételi műtárgyaknál is. A folyószabályozás szempontjából azok a kedvezőtlen szakaszok, ahol a kis esés miatt a hordalék lerakódik, valamint ahol a meder berágódik. A kisvízfolyásokkal kapcsolatos munkák jelentős része a hordalék elleni küzdelem: a fel- iszapolódások tisztogatása és az erózió leküzdése. Csupán a mélyfekvésű területek feltöltéséhez kedvező a nagy hordaléktartalom. Megjegyzendő, hogy a folyami homok és kavics az építőipar nélkülözhetetlen alapanyaga. 2.36 VÍZMINŐSÉG 2.361 A terület felszíni vizei vegyi összetételének általános jellemzése A felszíni vizek minőségének, illetve szennye- zettségi állapotának elbírálásánál ivó- és ipari vízellátásánál, valamint a mezőgazdasági vízhasznosításoknál a legfontosabb minőségi jellemzők az 02 fogyasztás, a bakteriológiai szennyezettséget kifejező coli szám, az összes keménység az összes oldott sótartalom és Na%. A felszíni vizek jelenlegi állapotát ezért a következő térképeken szemléltetjük: Felszíni vizeink szennyezettsége az O2 fogyasztás alapján (lásd TVK IX. „Települések, ipartelepek csatornázása és vizek tisztaságának védelme” c. fejezet melléklete). „Felszíni vizek sókoncentrációja, NaP/o-a és keménysége” c. 1:500 000 méretarányú térkép. „Felszíni vizek minősítése általános közegészség- ügyi szempontból” c. 1:500 000 méretarányú térkép. A térképen ábrázolt vízminőségi adatok a közepes kisvízhozam és a leggyakrabban előforduló vízhozam közötti tartományban végzett vizsgálatoknál előforduló értékeket tüntetik fel. Az oxigénfogyasztási térképnél (lásd TVK IX. 2. fejezet) helyenként megadott négy kategória a fenti adatokat ábrázolja. A sraffozással jelzett kategória az időszakosan előforduló szennyeződéseiket jelzi, mint pl. egyes ipari üzemek kampány alatti szennyezéseit, vagy az 1961. évi különleges kisvíz- nél mért szennyezéseket. A táblázatok és térképek használatának megkönnyítése érdekében röviden megemlékezünk néhány olyan mutatóról, amelyeknek a vizek hasznosíthatóságának elbírálásánál elsőrendű szerepük
