Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
Je/magyarázof: jègelôfordulàs állójég a jegjeleruégek к è za el ének ill. ma- szünésének áll. Ли- ponf/a 23. ábra. Jégviszonyok a jellemző szelvényekben A jég beállásának gyakorisága a Tisza érintett szakaszán 75—85%, a Maroson 87%. A helyi tapasztalatok szerint a Tiszán és a Maroson a jégjárás szempontjából veszélyes szakaszok nincsenek. Viszont a belvízi csatornák egy része jégveszélyes; éspedig a Szárazér az országhatárnál, az Élővíz csatorna Csanádpalota felett, az Algyői főcsatorna az alsó szakasz kivételével, a Dongér felső szakasza, a Szárazér—Porgányi, a Gencshát—Gacsibai, a Sártó—Ökröstói főcsatorna, valamint a Dögös—Kákafoki és a Szőreg—Deszk— Kübekházi főcsatorna alsó szakasza. Ezenkívül a szélirányra merőleges csatornák hajlamosak a hóból származó kása jéggel való eltömődésre. 2.35 HORDALÉK 2.351 A hordalékmozgás általános törvényszerűségei A vízfolyásokban mindig van több-kevesebb hordalék, mely lebegve vagy a fenéken mozogva halad. A hordalékot a víz sebességétől (esésétől) függő hordalékmozgató erő ragadja magával; minél nagyobb a sebesség, annál több és nagyobb szemű anyagot képes mozgatni. A sebesség hely és idő szerint változik és ez a hordalékmozgásban is tükröződik. A nagyesésű, felső szakaszokon a meder berágódik, a hordalék főleg kavics. A síkságra kilépő folyó esése hirtelen csökken, a kavics lerakódik és csak a homok megy tovább. A közepes esésű szakaszokon a folyó hordalékmozgató képessége egyensúlyban van a hordaléktartalommal, ezért a meder állandó. A kisesésű szakaszokon már csak igen finom anyag képes lebegve maradni, a meder gyorsan feliszapolódik, a folyó ágakra szakad. A hordalékmozgás a vízfolyás keresztszelvényében is a sebességeloszláshoz igazodik. A legtöbb és a nagyobb szemcséjű hordalék a sodorvonalban halad. A hordalék zömének mozgása nem folyamatos, hanem a vízjárást követi. Árvizek idején megindulnak a mederben előzőleg lerakodott nagyobb szemek is, a hordalékmennyiség ugrásszerűen megnő. Az apadással egyidejűleg megkezdődik a lerakódás, előbb a nagyobb, később a kisebb szemcsék válnak ki a mozgó hordaléktömegből. A meder alakulásában legnagyobb szerepet a viszonylag nagy tartósságú közepes vizek játszanak. A kisvízfolyások hordalékviszonyait a szélsőségek jellemzik, itt számottevő hordalékmozgás csak nagyvizek idején van. Kisvízfolyásaink vízgyűjtőjén viszonylag nagy terület áll művelés alatt, ezért a hordalék jórészt a talajerózióból származik. A kisvízfolyásokon szembetűnő a hordalékmozgás függése az esésviszonyoktól. A nagyesésű szakaszokon gyorsan halad a berágódás, különösen a kevéssé ellenálló üledékes kőzetekben; az eséscsökkenés helyén a meder gyorsan feltöltődik. Emiatt az előbbi helyen a meder védelmére (burkolás, lépcsőzés), az utóbbin gyakori tisztogatásra van szükség. 10 9 TVK 73
