Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
XVI. fejezet. A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai
XVI. FBJEZET Л vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai 1. BEVEZETÉS 1.1 A témakör ismertetése A fejezet az Alsó-Tiszavidék és a szomszédos Román Népköztársaság, valamint a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság összefüggő vízgyűjtő területeinek vízgazdálkodási kölcsönhatását vizsgálja. A könnyebb áttekinhetés végett külön-külön vizsgálat tárgyát fogja képezni mindegyik szomszédos állammal kapcsolatosan kialakult kölcsönhatás. A Magyar és Román Népköztársaságok között létrejött Vízügyi Egyezmény mindkét ország területén a közös érdekű vízügyi határzónára terjed ki. Ez a zóna az Alsó-Tiszavidéken a Kutasér vízgyűjtő területének az északi határától kiindulva, Kétegyháza, Mezőhegyes, Makó, Szeged vonalában húzódik észak-délnyugat irányban. Ennek a vízügyi határzónának a magyar területi mélysége átlagosan 15—20 km. A csatlakozó román területi zónarész Sikula, Zaránd, Komlós, Arad, Perjámos, Nagyszentmiklós, Öbesenyő és Óbéba községek vonalán húzódik. Az Országhatár Alsó-Tiszavidéket érintő hossza 114 km. Ennek a határnak a következményeképp a Maros folyónak csupán legalsó, torkolati szakasza esik területünkre, míg a vízhozam-alakulás szempontjából fontos nagykiterjedésű vízgyűjtőterület Romániában van. Az Országhatár ezen a vidéken még a Szárazér főcsatornához tartozó Sámsoni belvízrendszert osztja meg és metszi annak bel vízlevezető csatornáit. Az előzőekben mondattak érvényesek az; Alsó- Tiszavidék és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság kölcsönös vízgazdálkodási kapcsolatában is. Ez a kapcsolat a magyar—román—jugoszláv hármas határponttól kiindulva, nyugati irányban mintegy 65 km határszakaszra terjed ki, Tompa községigi. Ez a határ metszi a Tisza medrét és megosztja a Gyálai és Köröséri belvízrendszereket. A kölcsönösen, pozitív vagy negatív jellegű vízgazdálkodási érdekek szükségszerűen kialakították az Alsó-Tiszavidék román és jugoszláv határszakaszán azt a kapcsolatot, amely lehetővé teszi az Országhatár által megosztott vízfolyások, belvízrendszerek és velük összefüggő vízgazdálkodási jellegű problémáknak a közös megvizsgálást és vonatkozó intézkedésekről történő határozást. A vízrendszerek nemzetközi megosztódását és érdekeltségi viszonyát az alábbi kimutatás érzékelteti: A vízfolyás neve Hossza km Vízgyűjtő terület m2 Teljes Magyar ter. A 9, TVK ter. Orsz. határon túl Teljes Magyar ter. A 9. TVK ter. Országhatáron túl Román viszonylatban Maros 754 48 48 706 30 332 2 110 2110 28 222 Kutasér 39 32 32 7 157 125 125 32 Cigánykaér 24 16 16 8 64 51 51 13 Kisdombegyházi 8 2 2 6 13 13 13 20 Szárazér SA Főcs. 143 124 124 19 1 109 999 999 110 Krackér 25 3 3 22 123 25 25 98 Porgányér 35 12 12 23 183 33 33 150 Jugoszláv viszonylatban Tisza 962 600 114 362* 157 200 46 737 6 379 110 463** Gyálaréti Holt-Tisza 18 12 12 6 481 468 468 13 Martonos—Paphalmi 46 41 41 5 318 318 318 — Vöröskereszt—Madarásztó 23 7 7 16 345 268 268 77 Körösér 77 50 50 27 804 446 446 358 * Jugoszláv 158 ** Jugoszláv 16 664 43 9 TVK 337
