Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
állomását a VII. kimutatás szerint is ide terveztük be. A MAHART Szeged 1980. évi forgalmát csak 10 000 tonnában adja meg, ami vasúti átrakodásból származik A MAHART ezen felül 50 000 tonna vasúti átterelésből származó forgalomra 1980-ig Szentesen és Csongrádon 1 darús alaprakodót kíván létesíteni 13—13 millió költségkerettel. A Tisza Szeged—Csongrád közötti szakaszán Algyőre, Hódmezővásárhelyre, Mindszentre, Csanytelekre, a Maroson Szőregre és Makóra nem tervez sem kikötő, sem rakodó építését, holott a vasútról vízi- útra átterelhető forgalom ezeken a helyeken indokolttá teszi legalább a rézsüs rakodó part kiépítését minimálisan 100 m hosszban. A fenti helyek közül Hódmezővásárhely és Csanytelek jelenleg is rendelkezik rézsüs rakodó parttal. A MAHART Szegeden és Csongrádon ipari kikötő létesítését tervezi, Szegeden a vegyi kombinát, nyersolajfinomító és gumigyár, Csongrádon a hőerőmű, celluloid, papírgyár és cukorgyár települése miatt. Kishajózási utak fejlesztését és létesítését csak ott kell előirányozni, ahol valamely termelő szervnél — mezőgazdasági üzemegységnél, ipartelepnél stb. — konkrét szállítási igény jelentkezik és kimutatható, hogy a kishajózás következtében előálló megtakarításokból a kishaj óút létesítésének költségei 10 év alatt megtérülnek. (Itt költség alatt a kishaj óutat terhelő költségrészt kell érteni.) Kishajózási utak létesítésére vonatkozó konkrét igény eddig nem érkezett be. A Szegedi és Makói Homökkitermelő Vállalatok a helyi homokkitermeléseiket kishaj ókkal bonyolítják le, de csak a kotrási munka üzemével kapcsolatban végeznek vízi szállítást, távolsági forgalmat nem bonyolítanak le. Egyéb kishajózásra alkalmas vízfolyás a TVK területen nincs is. 2.13 AZ EGYESt SZERVEK SZEREPE A VÍZIUTAK ÉS KIKÖTÖK FEJLESZTÉSÉBEN A víziközlekedés fejlesztésében a Tiszán egyedül a MAHART-nak van szerepe a hajózás fejlesztésében. A teheráru forgalom lebonyolítására egyedül a MAHART rendelkezik nagyhajó parkkal, azonban a tiszai hajóparkja a jelenlegi csekély forgalmat sem tudja — különösen az őszi csúcsforgalom idején — lebonyolítani. Jelenleg a MAHART az őszi csúcsforgalom idején teljes mértékben a cukorrépa szállításokra áll rá és ilyenkor minden egyéb szállítás szünetel. A jelenlegi hajózási viszonyok mellett nincs is meg a lehetőség arra, hogy a mindössze 20—40 napi őszi hajózható vízállás mellett egyéb szállítást végezzen, mert december közepén feltétlenül számítani kell a tiszai jégzajlás megindulására és akkor már minden pillanatban készen kell állni a téli menhelyre való vonulásra, tehát nagy távolságú szállítmányokat a megfelelő téli menhely hiányában már nem szívesen vállal. A múltban nagyon jól bevált gyakorlat volt az is, hogy a Tiszán a Vízügyi Igazgatóság jogelődje is rendelkezett 6 db 600 tonnás uszállyal és 1 db vontató gőzössel, ami kizárólag a tiszai folyammérnöki hivatalok terméskő szállításait bonyolította le. Ezt a hajóparkot 3 vontató gőzössel és 25 db kőszállító uszályai újból életre kellene hívni, mert csak így lesz biztosítható, hogy az elkövetkező 20 év alatt előirányzott vízépítési munkákhoz szükséges kőszállítást zavartalanul le lehessen bonyolítani. Ezen kívül még a MAHART hajóit is el lehetne látni kőszállítással. 2.2 A viziutak és kikötők keretterve 2.21 A NAGY- ÉS KISHAJÓZAS KERETTERVE A Tisza folyó az országhatártól a 153 skm-től a 252 skm-ig, míg a Maros folyó a torkolattól, 0 skm-től az 50 skm-ig, a román határig, tartozik az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság kezelése alá. Jelenleg nagyhajózásról csak a Tisza folyón beszélhetünk, de ezen is a hajózási idény tekintélyes részén, a kisvíz idején csak korlátozott terhelésű hajók közlekedhetnek. A Maros folyón nagyhajózásról nem beszélhetünk, kishajózás is csak a Maros kedvező vízállása mellett lehetséges. A Tisza folyón a nagyhajózás biztosítása érdekében minimálisan 80 m széles és 300 m minimális sugarú, 2,50 m legkisebb mélységű hajóút biztosítana 260 napos hajózási idényt. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a téli, december 1-től február 28-ig tartó jeges víz kivételével a Tisza folyó a kisvízállások alatt is rendelkezik a fenti hajóút méretekkel. A Tisza folyó Szeged—Csongrád közötti szakaszán jelenleg ezek a lehetőségek nincsenek meg. Az igazgatóság kezelésében lévő Tisza szakaszon az alábbi gázlókat tartjuk nyilván és kisvízállások idején az alábbi gázlókban végzünk kisvízi hajóút kitűzést. 264
