Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)

X. fejezet. Vízerőhasznosítás

vízierőművek csúcsenergiában nemcsak területünk igényeit képesek kielégíteni, de a szomszédos területek kisegítésére is sor kerülhet.

Alapadathíányok vannak a Maros esetében, melynek vízerőhasznosítását csak közelítő adatokkal lehetett megtervezni. Itt a szomszédos Romániával való együttműködés is szükséges. Gazdaságossági okokból a Maros vízerejének hasznosítására azonban csak az 1980. év utáni időszakban kerülhet sor.

2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK

A vízerőhasznosítás tervezésénél követendő fejlesztési alapelvek a következők:

— A terület hasznosítható vízerejét a lehetőségek határain belül, főként csúcsenergia termelésével maradéktalanul hasznosítani kell.

A gazdaságosságot a főművek komplex kihasználásán keresztül kell biztosítani. Ezek a főművek a Tiszacsatornázás, annak is III. sz. vízlépcsője a közvetlenül szomszédos 8. sz. (Rözép-Tisza és Mát- ravidék) TVK területen és a többfeladatos Duna— Tisza Csatorna Nyárlőrinci és alpár—bokrosi tározói.

— A 8. sz. (Közép-Tisza és Mátravidék) TVK területén az 1980-ig a csongrádi Tisza III. vízlépcsővel kapcsolatosan 18 MW épül ki.

— Jelentősebbek a csúcsenergia és szabályozóenergia termelésének lehetőségei. Távlatban ezek a Duna—Tisza-Csatomával kapcsolatban állanak rendelkezésre. A felső, nyárlőrinci tározóval kapcsolatos hidraulikus csúcserőmű 21 MW, az alsó pedig az Alpár-bokrosi tározó és a Tisza III. bö- géjének vízszintjei között 4 MW kapacitással fog megépülni a DTCS kiépítésének harmadik szakaszában. A vízerőművék vízemésztése 120 m'/s. A vízgépek közül egy-egy 40 m’/s egység visszafordítható turbinaszivattyú, abból a célból, hogy megfelelő időben a kihasználatlan alapenergia segítségével, — a vízmérleg megzavarása nélkül, — a tározók ismételt napi feltöltését biztosítsuk. A turbinák 6 órán át termelnek csúcs, vagy szabályozó energiát, míg a három-három egység közül egy a nap többi 18 órájában vizet szivattyúz a tározókba.

A vízerőművek megépítése fontos, mert azok beruházás tekintetében gazdaságosak és az energia szállítása szempontjából jelentős, hogy a terhelést kiegyenlítő telepek az energiafelhasználókhoz közel fekszenek.

Távlatban, a Duna—Tisza-Csatoma fejlesztésével együtt az előbbi helyeken újabb csúcsenergia- telepek létesülnek. A nyárlőrinci telep további 92 MW, az alpárbokrosi további 17 MW kapacitással fog növekedni. A telep vízemésztése a végső szakaszban 640 m’/s-ra növekszik, melyből a visz- szaforgatható hányad 220 m’/s.

További lehetőség a Maroson a ferencszállási vízlépcsővel kapcsolatos erőmű 5,4 MW kapacitással. Ez a mű mai szemléletünk szerint nem gazdaságos, ezért létesítésére csak a távolabbi jövőben kerülhet sor. Itt is alap és csúcsenergia termelhető.

2.13 ELMÉLETI VÍZERÖKÉSZLET

A 9. sz. (Alsó-Tiszavidék) TVK élő vízfolyásainak elméleti vízerőkészletére vonatkozó adatokat a mellékelt 1. sz. táblázat tartalmazza.

2.14 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE A VlZERÖHASZNOSlTASBAN

A vízerőhasznosítás komplex nagylétesítményeit a 9. sz. (Alsó-Tiszavidék) TVK területén elsősorban a mezőgazdasági vízhasznosítás érdekében kell megvalósítani. A mezőgazdaság fejlesztése a Földművelésügyi Minisztérium, ezen túl a mez;gazda- sági vízhaszonítás fejlesztése az Országos Vízügyi Főigazgatóság feladata. A nagylétesítmények beruházási munkáit tehát, miután alapjában véve vízgazdálkodás nagylétesítményekről van szó, az Országos Vízügyi Főigazgatóság kezdeményezi és építésüket is irányítja.

Az öntözővíz biztosítására szolgáló, vízpótló, komplex nagylétesítmények megépítésével egyidejűleg más célok is megvalósulnak. A megfelelő vízmennyiségeket és vízszinteket biztosító csatornák és műveik hajózóutat eredményeznek és ez már a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium hatáskörébe esik. A hajózóút előállítása ezen a területen újabb előnyöket biztosít és ezért indokolt, hogy a beruházásnak ezekre az eredményekre eső hányadát a KPM viselje. A hajózás üzemét, mind a többfeladatos Duna—Tisza-Csatornán, mind a csatornázott Tiszán ugyancsak a KPM szervei fogják biztosítani.

A nagylétesítmények vízszintjei a domborzati adottságok és a vízpótlással kapcsolatos igények szerint alakulnak ki. A főművekben ennek következtében lépcsők keletkeznek és ezek a lépcsők alkalmasak a vízenergia előállítására, ami viszont a nehézipar számára jelent előnyöket. A vízienergiatermelésre eső beruházási hányadot tehát a NIM- nek kell előteremtenie, de a megépítés után az energiatermelő üzemek fenntartásáról is a NIM- nek kell gondoskodnia. Ugyancsak a NIM gondoskodik az energiaszállító és átalakító berendezések megépítéséről és az áramnak a fogyasztókhoz való eljuttatásáról.

Az energia szétosztását és értékesítését a területileg illetékes energiaszolgáltató vállalatok, esetünkben a DÉV és a TITASZ látják el.

A vízgazdálkodás nagylétesítményeinek komplexitásából adódik, hogy azoknak megvalósítását és üzemelését egyaránt koordinálni kell az érdekelt szervek között. A nagylétesítményeken keresztül biztosított használati víz, a hajózóút üzeme és az áramtermelés energiahordozójának megfelelő mennyiségben és időben való rendelkezésre bocsátása egyaránt vízgazdálkodási feladatokat jelentenek, ezért indokolt, hogy a művek megvalósítását és később üzemelésük koordinálását egyaránt az Országos Vízügyi Főigazgatóság lássa el. A főhatóságok közötti megegyezéssel kell biztosítani a komplex művek egyes részeinek üzemelé235