Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
sére, fenntartására és felújítására vonatkozó üzemi szabályzatokat, valamint azokat a főbb alapelveket, amelyekhez a tényleges üzemelés során a vízgazdálkodási koordinálásnak alkalmazkodnia kell. 2.2 A vízerőhasznosítás keretterve A 9. sz. (Alsó-Tiszavidék) TVK területén, vagy az azt érintő területen a következő vízerőművek építését irányoztuk elő: 2.21 A KÖZEPES ÉS KISESÉSÜ VÍZERŐMŰVEK KERETTERVE Területünkön domborzati okokból csak kisesésű vízerőművekről beszélhetünk. A Tisza III. Vízlépcsővel kapcsolatos 4vl00 m’/s vízemésztésű 18 MW kapacitású erőmű alap és csúcsenergia termelésére egyaránt alkalmas. Az öntözővízigény kielégítésével és a jégjárással kapcsolatos korlátozások figyelembe vételével évi teljesítése 80 millió kWó. Az erőmű szorosan véve a 8. sz. (Közép-Tisza és Mát- ravidék) TVK a Középtiszavidéki Vízügyi Iagzga- tóság területére esik és részletes tárgyalása is a 8. sz. (Alsó-Tiszavidék) TVK-ban található. Szükségesnek tartottuk azonban megemlíteni, mert a hozzá szervesen csatlakozó alpár-bokrosi tározó és a vele kapcsolatos művek már a 9. sz. (Közép- Tisza és Mártvaidék) TVK területén valósulnak meg. További kisesésű vízerőmű a Maros ferencszál- lási vízlépcsőjével kapcsolatos. Ez a vízerőmű kevéssé kedvező gazdaságossági mutatói miatt csak a távolabbi jövőben jöhet számításba. Kapacitása 5,4 MW, évi teljesítménye 25,15 millió kWó. A szomszédos állammal az öntözővíz biztosítása tekintetében megfelelő megállapodást kell létrehozni, s ennek eredményétől függően esetlyeg előtétbe kerülhet ennek az erőműnek reverzibilis turbina- szivattyúkkal felszerelt megoldása. Ebben az esetben ugyanis a marosvölgyi öntözések 60 000 ha-nyi területének öntözővízzel való ellátása csak a Duna—Tisza vízpótláshoz csatlakozva lehetséges. Az energiatermelés gazdaságossági mutatói ebben az esetben nagymértékben javulnának, hiszen a vízlépcső és a szivattyúk az öntözés érdekében létesülnének és az energiatermelésre eső beruházási költségrész felénél is alacsonyabbra csökkenne. 2.22 A TÖRPE VÍZERŐMŰVEK KERETTERVE Területünkön törpe vízerőművek létesítésére a hirdológiai, domborzati és gazdasági adottságok hiánya miatt nem kerülhet sor. 2.23 A HIDRAULIKUS ENERGIATAROZÓK KERETTERVE A nagylétesítményekkel kapcsolatos elektromos energiatermelés területünkön alapenergia tekintetében alagi jelent valamit. Ccsúcsenergiatermelés szempontjából azonban rendkívüli jelentősége van a 9. sz. (Alsó-Tiszavidék) TVK területén elhelyezkedő vízerőműveknek. A nagylétesítményekkel kapcsolatos tározókat ugyanis hidraulikus energia- termelésre használjuk fel. A Tisza III. Vízlépcsővel kapcsolatos Alpár-bokrosi komplex célkitűzésű tározó azonkívül, hogy 131 millió m5 vizet tartalékol az öntözővíz pótlása céljából és a mellette tervezett hőerőmű hűtőtavául szolgál, a tározó vízszinte és a duzzasztott Tisza vízszine között mintegy 6 m szintkülönbség kihasználása mellett a napi csúcsterhelések részére elektromos energia elraktározására is alkalmas. Az erőművek kiépítésének méretei a Duna—Tisza Csatorna teljesítményéihez igazodik, ezért az első időszakaszban 4 MW kapacitással és 9 millió kWó évi teljesítménnyel, a második időszakaszban további 17 mW kapacitással és újabb 38 millió kWó teljesítménnyel valósulhatnak meg. A tározó, mint hidraulikus energiaraktározóhely előbb napi 2,6 millió m\ majd távlatban napi 13,8 millió m* vízforgalom mellett biztosítja a csúcsenergia tárolását. A végső kiépítés a tározóban napi 4 dm vízszintingadozást okoz, és az erőművek egyharmada visszafordítható turbinaszivaty- tyúkkal lesz felszerelve, melyek napi 6 órán át energiát termelnek és 18 órán át vizet szivattyúznak fel a tározóba. A hidraulikus energiatározás- sal kapcsolatos vízforgalom így nem bontja meg az öntözés vízmérlegét, de nem szabad megengedni, hogy a vízerőművön a Tiszába leeresztett víz a Tisza III. Vízlépcső alá kerüljön, hanem a csatlakozó medrekben kell azt ismét tározni. A Duna—Tisz Csatornával kapcsolatos nyárlőrinci tározó elsődleges célja a hidraulikus energia- tározás. Az erőtelep által megkívánt napi vízforgalom azonos az előbbiekkel, hiszen mindkét helyen a Duna—Tisza Csatorna teljesítményéhez kell igazodni. E szerint első szakaszban 120 m'/s, a második szakaszban 640 m*/s vízemésztéssel kell számolni. A vízerőtelepek egyharmad része itt is reverzibilis turbinaszivattyú üzemű, azonos az előbbiekével. Az első szakaszban, 21 MW kapacitás épül ki 47,2 millió kWó évi teljesítménnyel, amihez a második szakaszban, a távlatban újabb 92 MW, illetve 204.8 millió кWó fejlesztés csatlakozik. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása Területünkön a vízerőművek nem kizárólagos célúak, hanem komplex feladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények tartozékai. Megvalósításuk sorrendjét ennek következtében nem az energiagazdálkodás tervei, hanem a vízpótlással kapcsolatos igények szerint kiépülő nagylétesítmények megvalósulásának időpontja határozza meg. 2.31 A KÖZEPES ÉS KISESÉSÜ VÍZERŐMŰVEK LÉTESÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A területünket érintő első vízerőmű a Tisza III. Vízlépcsővel kapcsolatban épül meg, előreláthatóan az 1975—80. évek között. A vízerőmű a 8. sz. (Kö238
