Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
tén, továbbá a 100 ha-nyi új beépítésű területen indokolt. A szennyvizek a tenyészidőben a mezőgazdaságban hasznosíthatók. 300 mm-es évi borítással, esőz- tetéssel vagy felületi öntözéssel 525 ha terület rendezhető be öntözésre. Makó város szennyvízcsatornázása közegészség- ügyi, település-fejlesztési szempontból indokolt. Az ivóvízellátásban szennyvízbetörés következtében több ízben is zavar állott be. A Dél-Magyarországi Roskikészítő Vállalat Eperjesi Kenderáztató Üzeme a fejlesztés során 350 m/Vnap szennyvizet fog még kibocsátani, így a je- mlenlegi 500 mVnap szennyvízmennyiséggel 850 mVnapra emelkedik. A kibocsátott — főként az áztatásra felhasznált mélységbeli vizek okozta — magas NA sótartalmú szennyvizet 90 napos tározó- tóbani kirothasztás után is csak többszörös hígítással lehet öntözésre felhasználni. Öntözhető terület 50—70 ha. Az ipari szennyvizek elvezetésére mintegy 2 km földcsatorna és átemelőtelep kiépítése szükséges. 1.32 A VIZEK TISZTASÁGI VÉDELMÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE Ez idő szerint az ipar 1,7 milliárd, a mezőgazdaság 700 millió és a lakosság pedig 300 millió m' vizet, fogyaszt évente. Az elkövetkezendő 2 évtizedben a jelenlegi vízfogyasztáson felül 12 m2 3/s ivóvíz céljára alkalmas vizet, a fejlődő ipar igényeinek kielégítésére pedig 215 mVs vizet kell biztosítani. Azonban nemcsak a mennyiségi igények kielégítéséről kell gondoskodni, hanem a felhasználásra kerülő vízzel szemben jelentkező fokozott minőségi követelményeket is figyelembe kell venni. A követelmény, amelyet az ország a víz mennyiségi és minőségi igényeiben kifejezésre juttat, a lakosság életszínvonalának indikátora. Az életszínvonal emelkedésével, az ipar, a mezőgazdaság fejlődésével, a kulturális igények növekedésével együtt jár a vízfogyasztás nagymértékű emelkedése, aminek ellenpólusa a fokozott szennyvíztermelés és következménye a természetes vizek nagyarányú elszennyeződése. Ma, amikor vízkészletünk legnagyobb részét felszíni vizeink képezik, vízfolyásainkba naponta 1,5 millió m3 szennyvíz kerül. Ha a befogadót nagy mennyiségű, élettani szempontból káros hatású szennyvíz éri, úgy a vízfolyásban élő mikroorganizmusok — amelyek a folyó öntisztulását és a folyó életét biztosítják — teljesen elpusztulnak és a vízfolyás élettelen szennyvízcsatornává válik. Igen szorosan összefügg még a vizek szennyezéstől való védelmének szükségessége a komplex víz- hasznosítással, mert ahány vízfogyasztó ág, annyiféle vízminőségi igény. Vegyük csak példának az ipar igen sokrétű vízminőségi igényét. A mező- gazdasági vízhasznosítás két fő ágának, az öntözésnek és a halastó tápvízszolgáltatásnak minőségi igényei is merőben különbznek egymástól, sőt ellentétesek. A jövőben tehát a vizek szétosztásánál, a vízkészletgazdálkodásnál tekintettel kell lenni arra, hogy a fogyasztók minőségi igényeiknek megfelelő vizet kapjanak és a különböző vízhasznosítók igényeit úgy lehessen kielégíteni, hogy egyik a másikat ne zavarja. Ivóvízellátásban szennyvízbetörés következtében zavar állott be Szegeden, valamint 1961-ben Hódmezővásárhelyen. A Romániából érkező Szárazér a mezőhegyesi cukorgyár ipari vízellátásában sokszor okoz fennakadást. Halpusztulást és halastó tápvíz szolgáltatásban több ízben zavart okoz az Eperjesi Kendergyár szennyvize. Halpusztulás észlelhető végig időszakosan a Kórógy főcsatornán. A Hódtó-Kistiszai főcsatorna szennyezettsége miatt le kellett állítani a hódmezővásárhelyi tsz halastavainak feltöltését. A főcsatorna vize már a Nagyfai holtágban is okozott halpusztulást. 2. TELEPÜLÉSEK, IPARTELEPEK CSATORNÁZÁSÁNAK FEJLESZTÉSE ÉS A VIZEK TISZTASÁGÁNAK VÉDELME t 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS kutatások. ADATGYŰJTÉSEK, FELTÄRASOK ÉS TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE A Területi Vízgazdálkodási Keretterv múlt-jelen anyagának összeállítása során az alábbi adatgyűjtések és feltárások anyaga került feldolgozásra: a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet által készített statisztikai jellegű adatok az ország közműellátottságáról és azok jellemzőiről: az Országos Vízügyi Főigazgatóság által 1958— ban készített monográfia az ipari létesítmények szennyvízkezelésének helyzetéről; » a Vízügyi Igazgatóság vízjogi okirattárában lévő vízjogi engedélyekben szereplő műszaki adatok; a helyszínen végzett felvételek útján nyert adatok; a felszíni vizek szennyezettségével kapcsolatosan a VITUKI végzett 1960-ban, az első és másodrendű vízfolyásokra vonatkozóan vízvizsgálatot, mely anyag tartalmazza a vízfolyásokba kerülő szennyvizek közegészségügyi kihatásait is. A Keretterv 20 éves fejlesztési időszakának tervezése az Országos Tervhivatal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, továbbá az illetékes iparágak fejlesztési terveinek irányelvei és számai alapján történt. Felhasználásra kerültek a különböző tervező vállalatok város- és községrendezési regionális és közművesítési (vízellátás-csatornázás) tanulmány, illetve kiviteli tervei. A nagyobb városok 220
