Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

tanácsainak műszaki osztályai által közölt adatok is felhasználást nyertek. A városok, nagyközségek, kiemelt mezőgazdasági központok csatornázására és szennyvíztisztítására, továbbá nagyobb ipartelepek szennyvízkezelésének megoldására egyedi tervek készültek az előzőkben felsorolt forrásmunkák és adatok alapján. A kisebb települések, ipari létesítmények és lakótelepek fejlesztésének jellemző adatai normatívák alapján kerültek kidolgozásra.

A felszíni vizeknek a fejlesztési időszak végén várható szennyezettségi állapotára vonatkozóan a VITUKI közölt adatokat.

3.12 A TERVEZÉSNÉL, FELHASZNÁLT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK

— Csatornázással kell ellátni a vízvezetéki ellátásra is előirányzott településeket. A megvalósítás sürgősségi sorrendjét meg kell adni.

— A szennyvizek elvezetésének és tisztításának fejlesztésénél irányadó, hogy ahol központi vízellátás létesül, azzal egyidőben elkészüljön az ellátott területen a szennyvízcsatorna hálózat és lehetőleg a szennyvíztisztító berendezés is.

— A településeken és ipartelepeken minél kevesebb számú, de nagyobb kapacitású szennyvíztisztító telepet kell létesíteni.

— A házi- és ipari szennyvízkezelés együttes, illetőleg elkülönített kezelését gazdaságosság alapján kell megvalósítani.

— Az egymáshoz közelfekvő települések szennyvizeinek kooperatív kezelésére kell törekedni.

— Általában elválasztó rendszerű csatornázást kell kialakítani. Egyesített rendszerű csatornahálózatot csak különösen indokolt esetben szabad alkalmazni.

— Törpevizműves és közkutas településeknél a közintézmények szennyvízelvezetését lehetőleg a település végleges közműrendszerábe beilleszkedve kell megvalósítani.

— A közcsatornákra veszélyes ipari szennyezéseket az ipari üzemek területén úgy kell megtisztítani, hogy azok a közöcsatornákba bevezethetők legyenek.

— Üdülőhelyeken a szennyvízelvezetés különös körültekintéssel valósítható meg.

— Megvizsgálandó az ipartelepek vízforgatásának a szennyvízelvezetésére és tisztítására gyakorolt hatása.

— Adottságok esetén több ipartelep ipari szennyvizének közös elvezetéséről, tisztításáról és befogadóba való bevezetéséről gondoskodni kell.

— Ahol a szennyvizeknek ipari célokra való felhasználására adottságok vannak és az ipari vízigény a szennyvizekből kielégíthető, a szennyvizeknek ilyen célokra való felhasználására törekedni kell.

— Különleges szennyeződésű ipari szennyvizeket helyszíni adottságok figyelembevételével lehetőleg a keletkezési hely közelében létesített vagy létesítendő berendezésben kell hatástalanítani.

— A nagyobb községek sűrűbben települt központi részét, ha ez gazdaságosnak mutatkozik, közcsatornával kell ellátni.

— Ahol a szennyvizek ipari, mezőgazdasági célokra való felhasználására adottságok és lehetőségek vannak, azokat teljes mértékben ki kell használni. Gazdaságossági számításoknál a szennyvíz tápértékét is figyelembe kell ilyenkor venni.

2.2 A települések, ipartelepek csatornázásának vizek tisztasága védelmének keretterve

2.21 A TELEPÜLÉSEK, IPARTELEPEK CSATORNÁZÁSÁNAK KERETTERVE

A 20 éves tervidőszak végén, 1980-ban a 9. sz. (Alsó Tiszavidék) TVK lakoslétszáma előreláthatólag 963.145 fő lesz. Csatornázással ellátott lakosok száma 459.300 fő, tehát az ellátottság a jelenlegi

11.8%-ról 47.7% -ra fog növekedni. A csatornamű- vek által elvezetett összes szennyvízmennyiség 145.300 mVnap, ebből 74 950 mi nap ipari eredetű. A teljes szennyvízmennyiség megfelelő mértékű tisztítás alá kerül. A csatornahálózatok összhossza üzemi lakótelepekével együtt) a jelenlegi 168.2 km-ről 1980-ra a 832.5 km-re növekedik, melyből 594 km a szennyvíz, a többi csapadékvíz levezető csatorna.

A tisztított szennyvizek hasznosítása során 37 550 mVnap mennyiség öntözés, 21 500 mVnap pedig tógazdaságok révén kerül felahsználásra.

A települések csatornázása és szennyvíztisztítása előirányzott fejlesztésének beruházási költsége 1015,— millió Ft.

Az ipari létesítmények összes vízkibocsátása a jelenlegi 0,75 m7s-ról 1980-ra 53,0 mVs meny- nyiségűre fog növekedni: ennek 9.4%-a ipari és fekáliás szennyeződésű, a többi szennyezetten (hűtővizek stb.) Az összes vízkibocsátás 1.6%-ra kommunális szennyvíztisztító telepekre jut; ipari szennyvíztisztító berendezésekben 6.5%-a részleges, 1.7%-a teljes tisztítás alá kerül. A fennmaradó 90.2%-a pedig, mint nem szennyezett vízkibocsátás, közvetlenül a befogadóba jut. A keletkező káros szennyvizek 2 mVs (169 000 mVnap) mennyiségét teljes egészében hatástalanítják.

A 20 éves iparfejlesztés folyamán a területen létesülő, új, ill. bővített ipartelepek száma előreláthatólag 103 db lesz. Az új és a meglévő, de szennyvíztisztító berendezéssel nem rendelkező ipari létesítmények csatornázásának és szennyvíztisztításának megoldására, továbbá a meglévő szennyvíztisztító berendezésekre fordítandó beruházási költség összesen 1278,— millió Ft.

A terület ipari létesítményeinek lakótelepein a fejlesztési időszak végén, 1980-ban a tervek szerint 52 000 fő lakoslétszámot kell ellátni csatornázással és szennyvíztisztító berendezésekkel. Beruházási költség 78,— milhó Ft.

221