Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
rendkívül fontos és ahol a szennyvízelhelyezés nehézségekbe ütközik. Fontos a szennyvízöntözés bevezetése itt azért is, mert a városkörnyéki intenzív kultúrák a többlet tápanyagokat igen jól tudják hasznosítani. A Duna—Tisza közén Kecskeméten kívül Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas városok szennyvizeinek hasznosítási lehetőségével is kell számolnunk. A szennyvíz hasznosításnánál mindenkor összhangba kell hozni az egészségügyi szempontokat a termelés érdekeivel és a műszaki megvalósítást — a gazdasági követelmények optimális határain belül —ennek alárendelni. 2.13 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE AZ ÖNTÖZÉSBEN Az öntözés megvalósítása szorosan összehangolt mezőgazdasági termelési, műszaki és közgazdasági feladatok megoldását teszi szükségessé. Az öntözés fejlesztésében döntő szerep hárul a mezőgazdasági középirányító szervekre, a tanácsokra és az Állami Gazdaságok területi igazgatóságaira. E szervek feladata a nagyüzemek feltételeinek megfelelően és azok fejlesztésével összhangban, az öntözésfejlesztés irányának meghatározása, ennek területi szervezése, a legjobban megfelelő kultúrarány megállapítása. A fejlesztés célkitűzéseit a vízkészlettel és a vízellátás lehetőségeivel, már ezen a szinten össze kell hangolni, és annak hatékonyságát értékelni. Ebben a munkában a Vízügyi Igazgatóságoknak van fontos szerepe. A reális alapon álló, gazdaságilag alátámasztott koordinált, helyi elképzelések országos összehangolása, a népgazdaság érdekeivel való egyeztetése a Földművelésügyi Minisztérium feladata. A Földművelésügyi Minisztérium alakítja ki véglegesen a megyei javaslatokból az öntözésfejlesztés ütemét, országosan egyeztetve az Országos Vízügyi Főigazgatósággal. Az öntözés fejlesztéséhez az üzemek belső erőforrásaikat, saját erejüket is mozgósítják. A sajáterő összefogását elősegíti a társulatok szervezése, és egészségesen támogatja a termelő szektorokat az elképzelések valóra váltásában. A saját erőnek az üzemek anyagi helyzetével összhangban történő szervezése fontos feladata a tanácsoknak, a vízgazdálkodási társulatok tekintetében a vízügyi szervekkel együttműködve. Az öntözés műszaki munkálatait az Országos Vízügyi Főigazgatóság irányítja és szervei hajtják végre, összhangba hozza szerveinek tervezési és kivitelezési kapacitásával, beilleszti az általa tervezett öntöző főművek létesítésével, illetve fejlesztésével kapcsolatos öntöző, illetve vízrendszerekbe. Fontos az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerepe a műszaki tervezésnél és az üzemelésnél. A Vízügyi Igazgatóság a tervezési és kivitelezési munkák mellett, hatósági tevékenységet is folytat az öntöző telepek kijelölésével, vízjogi engedélyezésével, az öntözővíz minőségi és mennyiségi biztosításával, agronómus hálózatával kapcsolatot teremt a termelő gazdaságokkal és biztosítja — az öntözésben oly fontos — műszaki és termelési együttműködés feltételeit. Kiemelkedő szerepe van az Igazgatóságnak továbbá az öntöző főművek üzemeltetésében, azok felújításában és fenntartásában. A Vízügyi Tervező Vállalat a nagyobb, komplex vízügyi létesítményeket tervezi. Az öntözés tervezésénél is a rendszerek, nagyobb fürtök terveinek elkészítésében a Vízügyi Igazgatóság segítségére van. A másodlagos üzemelésnek fokozatosan az üzemek kezébe kell kerülnie. Erre az üzemeket fel kell készíteni. Az öntözés megvalósításába a talajvizsgálatok végrehajtásával, az öntözővíz és a talaj kölcsönhatásának vizsgálatával, az Országos Mezőgazda- sági Minőségvizsgáló Intézet is bekapcsolódik. Az öntözéssel kapcsolatos vízgazdálkodási kutatás a VITUKI, a termelési és tudományos kutatásokkal a Földművelésügyi Minisztérium Kutató Intézeteinek: az öntözési és Rizskutató Intézetnek, valamint a Duna—Tiszaközi és a Délalföldi Mezőgazdasági Kutató Intézetnek feladata foglalkozni. Az öntözéssel kapcsolatos káderellátás szervezése részben a Földművelésügyi Minisztérium, részben az Országos Vízügyi Főigazgatóság feladata. Fontos feltétele az öntözés hatékony végrehajtásának a megfelelő számú alsó-, közép- és felsőfokú végzettségű szakember. A tanácsi irányítás feladata a mezőgazdasági üzemekben megteremteni az eredményes öntözőgazdálkodáshoz szükséges előfeltételeket: az eredményes öntözés érdekében szükséges állóeszközöket kell biztosítani; szükséges az állatlétszám (megfelelő állatsűrűség) beállítása és a betakarítással járó korszerű gépesítés megteremtése, a termények tárolásának, tartósításának (szárítás, stb.) lehetővé tétele; az öntözéssel összefüggő meliórációs feladatok, mint pl. talajjavítás, talajvédelem, lecsapolás stb. megoldása. Ezenkívül tanácsi kezdeményezést kíván a talajok termőképességének fenntartásához szükséges többlet, szerves- és műtrágya megfelelő elosztása. Igen lényeges az öntözéses gazdálkodáshoz értő szakemberek beállítása és folyamatos szakképzéssel való továbbképzése. A feladatok összehangolt megoldásának előfeltétele az öntözőberendezések létesítésének tervezésével egyidejűleg a fejlesztéssel járó üzemi és komplex beruházási tervek elkészítése; ennek irányítása a tanácsok fontos feladatát képezi. 2.2 Az öntözés keretterve A TVK területén kialakítható öntözőrendszerek és öntözések a Tisza két partján helyezkednek el, vízellátásuk részben a Dunából — a Duna—Tisza csatorna útján, — részben a Tiszából történik. Ennek a felosztásnak megfelelően tárgyaljuk az öntözőrendszereket (I). I. A) Dunai öntözőrendszerek I. B) Tiszai öntözőrendszerek csoportosításban. 158
