Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
Á rendszeren kívüli területek az öntözéseknek csak kis hányadát jelentik, ezeket külön II. alatt tárgyaljuk. I. ÖNTÖZŐRENDSZEREK I.A) Dunai öntözőrendszerek A dunai öntözőrendszerek a Tisza jobbpartján, általában az I./B. alatt tárgyalandó Tisza-jobbparti rendszerek mellett, azoktól nyugatra helyezkednek el. Ezek a dunai öntözőrendszerek a következők: D(9.) Bugac—Mórahalmi öntözőrendszer, D(10.) Kiskunfélegyházi öntözőrendszer. D(ll.) Csongrádi öntözőrendszer. Ezek az öntözőrendszerek az öntözővizet a kiépítendő Duna—Tisza csatornából kapják, a csatorna jobboldalán fekszenek. A Csongrádi öntöző- rendszer — átmenetileg — a Tiszából is ellátható, a többi csak a Duna—Tisza Csatorna kiépítésével hozható üzembe. A Duna—Tisza csatorna a VlZITERV alapdokumentációja szerint két ütemben épül ki, az első ütem 1980-ig, a második ütem 1980 után. Az első építési ütem a tiszavölgyi területre 30 mVsec-ot biztosít, míg a második ütemben 160 mVsec átvezetésével számol. 96,90 m orsz. vízszinttel indul, a tiszai betorkolásnál vízszintje 88,00 m orsz. A Duna—Tisza Csatorna a TVK területét a 83 km-es szelvénynél lépi át. Vízszint ebben a szelvényben, az I. ütemben, 109,54 m orsz. A Duna—Tisza Csatornát itt részletesen nem ismertetjük, az arra támaszkodó öntözések a Keretterv nagylétesítmények fejezetében ismertetett feltételeket veszik figyelembe. D/9. Bugac—Mórahalmi öntözőrendszer Bugac—Mórahalmi öntözőrendszer a Duna—Tisza Csatorna jobboldalán a csatorna 88—96 km szelvényeitől nyúlik le egészen a jugoszláv határig és keleti szélén csatlakozik a Kiskunfélegyházi, valamint a Tisza melletti öntözőrendszerek területéhez. Az öntözőrendszer vízellátását a Duna— Tisza Csatornából tervezzük, és a tervezett kiágazást a 95 km-es szelvénybe helyeztük. Az öntöző főcsatornától nyugatra elterülő magasabban fekvő terület gravitációsan nem öntözhető, ezért ezeket a területeket esőszerű öntözési móddal kell öntözni. Az öntözőrendszer több fürtre oszlik. Az öntözőrendszer bruttó területe 120 400 ha, melyből összesen öntözhető 60 200 ha. Az öntözhető területet talajviszonyok szempontjából az alábbiakban jellemezzük: 1- es kategória 2- es kategória 3- as kategória 4- es kategória 5- ös kategória 3 500 ha 5,8% 2 200 ha 3,6% 44 000 ha 73,0% 10 000 ha 16,6% 500 ha 1,0% összesen: 60 200 ha 100,0% A területet 50%-ban tervezzük berendezni. A rendszer júliusi maximális vízigénye 16,00 mVsec. Az öntözőrendszer kultúra megoszlása a következő: szántóföldi öntözés kertészet rét-legelő szőlő-gyümölcs 45 000 ha 1200 ha 5 000 ha 9 000 ha összesen: 60 200 ha Egyidejűleg öntözött terület 54 000 ha. A rendszerben — a magasabb területek miatt — nagy arányban terveztünk esőszerű öntözést. Az öntözési módok szerinti megoszlás a következő: Felületi öntözés Esőszerű öntözés ebből: felszínalatti nyomócsöves hordozható 18 000 ha 42 200 ha 31 200 ha 11 000 ha A rendszer megoszlik Báos és Csongrád megyék között, az alábbiak szerint: Bács megye 21 800 ha Csongrád megye 38 400 ha Az öntözőrendszer területének víztelenítését a Dongéri, Fehértó—Majsai, Dorozsmai—Majsai, Dorozsmai—Halasi, Domaszéki, Kéksóstói belvízcsatornák biztosítják. Az öntözés bevezetésével a belvízfőcsatornák bővítése nem szükséges, csak azok mellékcsatornái bővítését kell biztosítani. A Duna—Tisza Csatorna építési költségeiből az öntözőrendszerre semmitsem terheltünk. A beruházások költségmutatói és a jövedelmezősági mutatók az alábbiak: Főművek költsége: 216,0 millió Ft Belső berendezések költsége: 822,0 millió Ft összesen: 1 078,0 millió Ft A fentiek alapján a fajlagos beruházási költség: i=17 800 Ft/ha Az öntözés nettó többletjövedelme évenként 304 millió Ft, ennek megfelelően a jövedelmezőségi mutató: J=0,27 Az öntözőrendszert a Duna—Tisza Csatorna kiépítése után lehet megvalósítani. Dl 10. Kiskunfélegyházi öntözőrendszer A Kiskunfélegyházi öntözőrendszer a Duna—Tisza Csatorna jobboldalán helyezkedik el a csatorna 106—116 km szelvénye között. Az öntözőrendszer bruttó területe 132 000 ha, melyből összesen öntözhető 84 565 ha. Az öntözhető terület talajmegoszlása a következő: 1-es talajkategória 30% 2-es talajkategória 52% 3-as talaj kategória 16% 5-ös talajkategória 2% összesen : 84 565 ha 100% 159
