Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
ben felsorolt szempontok figyelembevétele mellett — a legrövidebb idő alatt megtérülnek, és ahol az eredményes öntözéshez szükséges üzemi előfeltételek biztosítva vannak. — Az öntözőrendszerek vízszükségletét alapvetően felszíni vizekből terveztük és csak kisebb mérvű csőkutas öntözést vettünk tervbe. E mellett kihasználtuk Kecskemét szennyvizeit is. Síkvidéki tározási lehetőségek kihasználása a Tisza-jobbpartján öntözésre nem lehetséges, mert a tározott vízre a tógazdaságok biztonságos vízutánpótlása és vízcseréje érdekében szükség van. Ez az Algyői és Vidreéri öntözőrendszerre vonatkozik. A holtágak a tervezett öntözőrendszerek területébe esnek és így azok vízellátását biztonságosabbá tehetik tiszai kisvizek esetében. A Tisza balpartján — főleg a főművek megépítéséig — van szükség tározott vízre, és erre részben a holtágakban, részben síkvidéki tározókban van lehetőség. A tiszai öntözőrendszerek vízellátása a Tisza csatornázásával, valamint a dunai átvezetéssel megoldottnak látszik, így ebben a térségben öntözés céljára tározó létesítése szükségtelen. — A vizsgált terület öntözéses növénykultúra arányának megállapításánál — a természeti adottságok mellett — figyelembe vettük az értékesítési lehetőségeket és a mezőgazdasági nagyüzemek termelési profilját. A szántóföldi öntözések vetés- szerkezetét úgy alakítottuk ki, hogy a vetésforgók szakaszaira nem egyes növényeket, hanem növénycsoportokat helyeztünk. Ez biztosítja, hogy az igények változása szerint a vetésforgó egyes szakaszain a növénycsoportba tartozó többféle növény öntözhető. A rét- és legelőöntözések területét a talajadottságoknak megfelelően terveztük, különösen azt tartottuk szem előtt, hogy a legelő-öntözésekkel a térség jelenleg rendkívül alacsony termésátlagú legelőgazdálkodását javítsuk, és ezzel az állattenyésztés fejlesztését megalapozzuk, megjegyezve azt, hogy a takarmánybázis megteremtésében döntő szerepe van a szántóföldi öntözött takarmánytermesztésnek is. A legelőöntözéseknél csak felületi öntözési módszert terveztünk 3—4 szakaszos beosztásban. A zöldségkertészetet a jobb talajokon terveztük. Elhelyezésénél a közvetlen fogyasztási igények kielégítése mellett, az élelmiszeripari feldolgozás szempontjait is figyelembe vettük. — Rizstermelést csak kis területen, vetésforgóban ott terveztünk, ahol annak feltételei biztosítottak és tapasztalatokra lehet támaszkodni. — Gyümölcs- és szőlőöntözést a táj jellegének megfelelően a Duna—Tisza közi öntözőrendszerekben terveztünk, túlnyomórészt esőszerű öntözési móddal. — Az öntözendő növénykultúrák arányát a vetésforgós gazdálkodás határozza meg, a fenti alapelvek figyelembevételével. A Tisza-jobbparton a kultúrmegoszlás az alábbi: Megnevezés Terület ha összes öntözhető területhez viszonyítva %-ban Szántóföldi öntözések 138,981 70,50 Rizs 850 0,45 Kert 15 202 7,60 Rét, legelő 16 918 8,50 Szőlő, gyümölcsös 24 200 12,90 összesen: 198 151 100,00 Tisza balparton: Saántóföldi öntözés 124 019 92,50 Rizs 905 0,60 Kert 5 798 4,30 Rét, legelő 3127 2,60 összesen: 133 849 100,00 Az egész területre vonatkozóan Szántóföldi öntözések 263 000 79,20 Rizs 1755 0,53 Kert 21 000 6,35 Rét, legelő 20 045 6,08 Szőlő, gyümölcsös 24 200 7,81 összesen: 332 000 100,00 A fentiek szerint a szántóföldi öntözések magas aránya jellemzi a Tisza balpartján csaknem kizárólagosan. Jellemző ezen felül a Tisza jobbpartján a magasabb szőlő- és gyümölcs arány. — Az öntözési módok tekintetében a helyi viszonyoknak megfelelően — a felületi öntözések ki- terjesztése mellett — az esőszerű öntözést is jelentős területre tervezzük. A Tisza jobbpartján a felületi öntözés az esőszerű öntözés A Tisza balpartján a felületi öntözés 25,0%-a 54 462 ha 75,O°/0-a 148 689 ha 25,2%-a 33 538 ha 74,8%-a 100 311 ha óan 23,5%-a 88 000 ha 76,5%-a 254 000 ha az esőszerű öntözés az egész területre vonatkozóan a felületi öntözés az esőszerű öntözés — Az öntözés fejlesztésénél nem hagyható figyelmen kívül a szennyvizeknek öntözéssel való hasznosítása, ami azzal az előnnyel jár, hogy — lehetővé válik a szennyvíz elhelyezése befogadó nélküli területeken is, — csökkenthető a befogadók szennyeződése, — növelhető a vízkészlet és — fontos tápanyagok nem vesznek kárba, növelik a talaj táperejét. A TVK területén a szennyvíz hasznosítása terén legfontosabb lehetőség Kecskeméten van, ahol a homokos terület tápanyag-tartalmának növelése 157
