Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
alapdokumentációt kibővítettük az abban nem szereplő Kiskunhalasi öntözőrendszerrel. A Tisza-jobbparti öntözőrendszerek kialakításánál az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság által készített tanulmányterveket vettük figyelembe. Az Igazgatóság által készített Vidreéri és Percsorai öntözőrendszerek tanulmánytervei 1953. évben készültek, így mezőgazdasági és műszaki felépítésük már csak egyes részleteiben helytállóak, főleg vízigény és az öntözőrendszer határai tekintetében. Az Algyői öntözőrendszer tanulmányterve 1961. évben készült el, de a műszaki megoldást az OVF Vízhasznosítási Osztálya nem hagyta jóvá. A tervezési feladatot 1963-ban a VÍZITERV dolgozza ki. A fenti öntözőrendszerek régebben tervezett kiterjedését az alábbi táblázat mutatja: Öntözőrendszer megnevezése Tervezett fejlesztés ha Vidraéri 2 400 Percsorai 4 800 Algyői 4 700 összesen; 11 900 A Gyálaréti öntözőrendszer kialakítására tanulmányterv még nem készült. A régebben készült műszaki és mezőgazdasági elgondolásokat elsősorban az esőszerű öntözési mód nagymértékű alkalmazása változtatja meg. A területre vonatkozó tervek közül ki kell emelni a szennyvízöntözés megoldására készülteket. Kecskemét város szennyvízelhelyezésének megoldására 1961-ben az ÉM és az OVF által kiírt pályázat pályaművei úttörő jellegűek, a természetes biológiai tisztítás tekintetében, mert ilyen nagyméretű és megfelelően előtisztított szennyvizek öntözéssel való hasznosítására az országban elsőnek adtak megfelelő műszaki és mezőgazdasági megoldásokat. A Tisza balpartjának öntözési kialakításánál részben a VÍZITERV, részben az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság által készített tanulmányterveket vettük figyelembe: „A Hódmezővásárhelyi öntözőrendszer szétválasztása” tanulmányterve 1960- ban, a Csanádi öntözőrendszer tanulmányterve és a Maros-jobbparti öntözőrendszer tanulmányterve 1961-ben készült a Vízügyi Igazgatóságnál. A Mindszenti öntözőrendszer és az Orosházi öntözőrendszer főcsatornáinak tanulmánytervét 1961- ben a Hódmezővásárhelyi öntözőrendszer szétválasztása kiviteli tervét 1963-ban a VlZITERV készítette. A korábban készített tanulmánytervek mező- gazdasági és műszaki szempontból csak egyes részleteiben helytállók, főleg a vízigény és az öntöző- rendszerek határai szempontjából módosításra szorultak. Ezen öntözőrendszerek korábban tervezett adatait az alábbi táblázat mutatja: Öntözőrendszer megnevezése Tervezett fejlesztés ha Mindszenti 16 000 Hódmezővásárhelyi 6 000 Maros jobbparti 6 000 Szarvas—Kákái 4 850 összesen: 32 850 Az Orosházi, Kurczai, Dél-Újszegedi, Öcsödi, Kiszombori, Deszki öntözőrendszerekre az Alsó- Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnál tanúimányterv nem készült. A fejlesztés tervezésénél a VlZITERV által készített tanulmányok alapulvételével leválasztottuk azokat a területeket az Orosházi öntözőrendszerről, melyeknek vízellátása csak a harmadik emelésből volt biztosítható és a Mindszenti rendszer főcsatornája által uralt területhez kapcsoltuk. A terület keleti részének vízellátására korábban, 1893. évben az Aradi Kultúrmérnöki Hivatal (Kvassay Jenő) készített tanulmányt. 2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI AEAPELVEK A kérdéses terület öntözésre vonatkozó távlati tervek elkészítésénél, a következő fejlesztési alapelveket tartottuk szem előtt: — A párt és kormány öntözésfejlesztésére vonatkozó határozatainak végrehajtása megkívánja, hogy az öntözés fejlesztésénél a tervszerűségnek és a gazdaságosság elvének az eddiginél sokkal inkább érvényesülni kell. Ezeknek az alapelveknek az érvényesítése a tárgyalt térség öntözéseinek fejlesztésénél különös súllyal veendő figyelembe, mert a rossz csapadékeloszlás, a sok sekély termőrétegű és rossz víztárolóképességű talaj miatt az öntözés a mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi színvonala emelésének előfeltétele, ugyanakkor az öntözővízellátás nehézségbe ütközik, és nagyrészt csak költséges beruházással oldható meg. Ennek érdekében: — a rendelkezésre álló öntözővizet úgy kell öntözésre előirányozni, hogy mind az 1 m* vízre, mind a terület egységére eső realizálható jövedelem minél nagyobb legyen; — szem előtt kell tartani, hogy az öntözés révén a térség mezőgazdasági kultúrája emelkedjen és a belterjesen termelő mezőgazdasági nagyüzemek fejlesztését elősegítsék. így el lehet érni, hogy az aszályos időben bekövetkező 40—50%-os terméscsökenés helyett, a kedvező csapadékú években várható 20—25%-os gyarapodás következzen be. a termelés biztonságosabbá válik, és a termésátlagok kiegyensúlyozottak lesznek. Ezért az öntözéseket ott irányoztuk elő, ahol az öntözéssel kapcsolatos beruházások — az előzőek156
