Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
A fenti változások figyelembevételével megvizsgáltuk a szükséges fajlagos lefolyás eddig számba- vett értékeit: VITUKI terve szerint Dongér tanulmány szerint (10 éves gy.) OVF által javasolt fejlesztés jelenlegi 32 lit/s/km2 22 lit/s/km2 16 lit/s/km2 2,8 lit/s/km2 Ha feltételezzük, hogy a tározások és a tározási lehetőségek az előbb említett mértékben megnőnek az oldaltározók teljes kiépítésével, megtörténik a javasolt legelősáncolás és a művelési mód változása is, akkor ezeknek megfelelően a vízgyűjtőterület redukálható, amit az alábbiak szerint hajthatunk végre: Vízgyűjtő Lefolyásra terület kerülő terület km8 Tározó területről nem folyik le víz 18 Buckás terület (vízlefolyás nincs róla) 140 Barázdált legelők (csak 30%-ban adnak te belvizet 200 Mélyművelt terület (a vizek 60%-át adj a csak le) 80 Többi terület 622 összesen: 1060 730 A terület-redukálás alapján számítva levezetendő vízmennyiség: 730 km2-22 1/s/km2 = 16 000 1/s. Az egész területre vetítve: 16 000/1060 = 15 l/s/km2-t ad, ami megfelel a javasolt lefolyásnak. Mivel a folyamatba helyezett kiépítés már figvelembe vette a tározást — csaknem teljes értékben — ezért a tanulmány adatai elfogadhatóak. A fentiek után — figyelembe véve a már elkészült munkákat — a hátralévő munkamennyiségeket az előbbiek figyelembevételével állapítottuk meg. A beruházás összes költsége 47,1 millió Ft. A rendszer területén a tanulmányterv szerint az évi átlagos belvízkár 10 000 Ft/km2. A legelősáncolás reális többlethozama 3Ö 000 Ft/km2. A tározók létesítésének fele költségét vettük figyelembe, mint belvízrendezést terhelő költséget. A többi a termelőket terheli. Ennek megfelelően a tározók hozamát is csökkentett mértékben vesszük figyelembe 100 000 Ft/km2 értékkel. Az elvégzendő munkák hatásának becsült értéke: 1060 km2- 10 000 Ft/km2 = 10 600 m Ft 260 km2- 30 000 Ft/km2 = 7 800 m Ft 10 km2-100 000 Ft/km2 = 1 000 m Ft összesen 19 400 m Ft/év. 60 50 620 35. számú Vidreéri belvízrendszer A rendszer területén számításba vehető változások az alábbiak: Öntözés Jelenleg Távlatban Összesen: 400 ha 9 800 ha i Művelési ág Jelenleg 1980-ig Távlatban Szántó ha 15 200 16 400 17 700 Kert, gyümölcsös ha 1900 2 200 2 500 Rért, legelő ha 5 500 5 000 5 000 Terméketlen ha 2 600 1600 — összesen: ha 25 200 25 200 25 200 Művelődési mód változás Sékéüy tavaszi szán,tás ha 15 200 13100 13100 Mélyszántás ha — — 1300 Altalaj lazítás ha — 3 300 3 300 összesen: ha 15 200 16 400 17 700 Legelősáncolás összes legelő ha 5 500 5 000 5 000 Sáncolamdó terület ha — 2 000 5 000 Belvíz tározási lehetőségek a rendszerben : Tározótér millió me Vidreér és a halastó 1,0 Serházi holtmeder 1,7 Csajtó 1,0 összesen: 3,7 A rendszerre újabb tanulmányterv nincs. Elfogadjuk az Igazgatóság javaslatát jóváhagyó — a tározásokat figyelembevevő — 20 lit/s/km2 értéket. A rendszerbe igen nagy mértékben be fog települni az öntözés s a vízrendezést már emiatt is meg kell valósítani. Ezt a körülményt szem előtt tartva új torkolati szivattyútelep építendő, mert a jelenlegi gőzös telep rövidesen felmondja a szolgálatot (kazán tönkremegy). A főcsatorna vízszállító képességét is megfelelően 5 m’/s-ra kell növelni. A beruházás összes költsége 12,2 millió Ft. Ebből a Vidreéri szivattyútelep építésének költsége 5 m'/s = 2000 mFt építés+4000 mFt gép = 6000 mFt. A belvízkárok megállapítására pontos adatok nem állnak rendelkezésre. így csak a Dongér tanulmánytervéből vehettünk át analógia alapján értéket. Mindkét helyen a szántó a terület 60%-a, a kert-gyümölcsös pedig 8% körül mozog. A terméketlen terület is mindkét helyen 10% nagyságú. A Vidreéri rendszerben azonban a kötött talaj 132
