Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
nagyobb %-ban fordul elő és az egész terület mélyfekvésű. így az évente előforduló belvízkár értékét 16 000 Ft/km2-re lehet becsülni. A legelősáncolás többletjövedelmét itt is 30 000 Ft/km2-tel elfogadva, az 1 km2-re eső tározó hozamot 100 mFt-ra véve, a várható haszon értéke az egész rendszerben : 251,7 km2- 16 000 Ft = 4000 mFt 50,0 km2- 30 000 Ft=.1500 mFt 4,0 km2-100 000 Ft= 400 mFt _______ ös szesen: 5900 mFt/év 36. számú Perc sora—Sövényházai belvízrendszer A rendszer belvízhálózatának főműve a Percsorai szivattyútelep már 1959-ben elkészült, azonban nincs kiépítve a csatornahálózat. Fajlagos lefolyás szempontjából 22 lit/s/km2 figyelembevételével kell kiépíteni a csatornarendszert, különösen amiatt, hogy a közeljövőben várható az ún. Per- osorai rendszer kiépítése. Ehhez ugyanis a szivaty- tyútelep reverzibilis volta a feltételt biztosítja. A belvízgazdálkodáshoz szükséges tájékoztató adatokat az alábbiakban adjuk meg: Művelési ág változás Jelenleg 1980-íg Távlatban Szántó ha 9 300 10 400 11 200 Kert, gyümölcsös ha 300 1 000 1 500 Rét, legelő ha 4 800 4 000 3 500 Terméketlen ha • 1 800 800 — összesen: ha 10 200 16 200 10 200 Művelődési mód változás Sekély tavaszi szántás ha 7 000 6 000 5 000 Mélyszántás ha 2 300 2 400 2 400 Altalajlazítás ha — 2 000 3 800 Legelő sáncolás összesen: ha 9 300 10 400 11200 Altalajlazítás összes legelő ha 4 800 4 000 3 500 Sáncolhaitó ha 500 1 000 2 000 Belvízi szempontból figyelembe vehető tározóra építési lehetőség nincs. A beruházás összes költsége 7,6 millió Ft. A belvízkár elhárításából és a legelősáncolásból várható többlet a Vidreéri rendszerben lerögzített megfontolások alapján: 162 km2-16 000 Ft = 2580 mFt 20 km2-30 000 Ft= 600 mFt _______________ ös szesen: 3180 mFt/év. 37. számú Algyői belvízrendszer A rendszer belvízgazdálkodás szempontjából egyike a legelőrehaladottabbaknak. A Duna—Tisza közi fennsíki területek vizének jórésze az ártérben fekvő 15,5 millió ms tároló terű Fehértói Halgazdaság tavaiban nyer elhelyezést. Hiányos azonban még a magasabban fekvő csatornaszakaszok kiépítése és az oldaltárolók kialakítása. A torkolati szivattyútelep (Algyői) teljesítménye — figyelemmel az előtte lévő halastavakra, mint tározókra — elegendő, azonban a gépegységek hatásfoka miatt korszerűsítésre szorul. A rendszer fejlődését vizsgálva az alábbi fejlődés becsülhető: Öntözés Jelenleg Távlatiban összesen: 8 ha 43 100 ha Művelési ág változás J Jelenleg 1980-íg Távlatban Szántó ha 49 300 57 000 55 000 Kert, gyümölcsös ha 8 300 10 000 15 000 Rét, legelő ha 24 500 20 000 20 000 Terméketlen ha 7 900 3 000 — összesen: ha 90 000 90 000 90 000 Művelési mód változás Sekély tavaszi szántás ha 46 300 52 000 48 000 Mélyszántás ha 3 000 3 000 3 000 Altalajlazítás ha — 2 000 4 000 ös szesen : ha 49 300 57 000 55 000 Legelő sáncolás Összes legelő ha 24 500 20 000 20 000 Sánooliandó ha 500 5 000 15 000 A rendszeren belüli — belvízelhelyezés szempontjából figyelembe vehető — tárolási lehetőségek az alábbiak: Tároló térfogat millió m3 Atkái Holt-Tisza 2,7 Dóci tó 0,3 Fehér tó 9,0 Nádas tó 0,6 Nádas tó—Nagyszók tó 1,0 Győriszék 0,1 Szirtosszék 0,7 Müller-szélk 3,2 Fehértó—Majsai 3,5 Dorozsma—Majsai 1,2 Dorozsma—Halasi 1,8 Domaszéki 1,6 Összesen: 25,8 Megjegyezzük — és ez vonatkozik minden alkalmi, vagy üzemszerűen működő bárminő vízhasznosításra —,. hogy belvíztárolóként kezelünk minden tárolót, míg belvízveszély fennáll. Ennek he133
