Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
latos feladatokat. Jelenleg a Marossal is az Alsó- tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság kebelén belül az Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Csoport foglalkozik. 1.3 A fejlesztés szükségessége 1.31 ARVfZMENTESlTÉS ÉS ÁRVÍZVÉDELEM FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A terület árvízvédelmi töltéseinek anyaga és altalaja általában igen változó összetételű. Azokon a szakaszokon, ahol a töltés átázásra, vagy megcsúszásra hajlamos, erősítését a mentett oldalon a mértékadó árvízszint alatti magasságból kiinduló enyhébb hajlású rézsű kiképzésével tervezzük. A töltések megerősítését főleg a 7—8 hétig tartó magas árvíz teszi indokolttá. A csongrádi öblözetben a védtöltés előírt magasságából helyenként 30—50 cm hiányzik, vonalazása általában jó. A 75,0—77,0 km-es szakaszon azonban, ahol nagyvíz alkalmával a víz csaknem merőlegesen ütközik a gátnak, áthelyezését tervezzük. A Dongéri főcsatorna balparti töltésének keresztmetszete gyenge, erősíteni kell. A csongrádi körtöltés alvógát jellegű, pedig Csongrád város védelme szempontjából döntő jelentőségű lehet. A töltés helyreállításáról feltétlenül gondoskodni kell. Az árvízvédelmi töltés gyeptakarója és a hullámtéri véderdő több szakaszon hiányos, felújításra szorul. Az alpári nyárigátat elégtelen méretei miatt 3,0 m koronaszélességre és mindkét oldalon 1:3 hajlású rézsűre szükséges átépíteni. A Sövényházi öblözet védtöltése több helyen átázásra és csúszásra hajlamos, az altalaj pedig buzgárképződésre. Ezeken a szakaszokon a töltés keresztmetszeti méretét növelni kell. A töltés alatti átfakadás csökkentése érdekében tovább fejlesztendő a szorítógát és a szivárgó csatorna 10,1 km hosszban. Meg kell erősíteni a Dongér főcsatorna jobbper ti töltését is az 1,00—7,50 km szakaszon és meg kell erősíteni a Sövényházi keresztgátat. Az öblözetben történő töltésszakadás esetén ugyanis az árvíz a déli országhatárig lehúzódhat. Az árvíz lokalizálása érdekében ki kell építeni a percsorai II. rendű védvonalat is. A szegedi öblözetben a töltés koronaszintjének magassága al egtöbb helyen nem éri el az előírt biztonsági szintet. Szükséges a gát megerősítése a 22.300— 22,500, a 23,250—24,600, 27,300—27,500, 29,200—29,300 km közötti szakaszokon, ahol a töltés anyaga és az altalaj is erősen vízáteresztő és szikes. A szorítógátat és szivárgó csatornát összesen 8,6 km hosszban kell kiépíteni. Közvetlenül Szegednél az árvízvédelmi fal a 14.300— 14,400 km szelvények között süllyedés következtében megrongálódott. A 13,150—13,400 km- es szakaszon az alsó rakpart támfala csúszott meg a meder felé. Árvízvédelmi szempontból különösen az előbbi eset jelent közvetlen veszélyt, ezért a támfal sürgősen kijavítandó. Szeged város körtöltésének a 10,350—10,95 km közötti magassági hiányosságát pótolni kell, mert ezen a szakaszon a tiszai fővédvonal töltésszakadása esetén az árvíz betörhet Szeged belső ségi területére. I •* j A Gyálai öblözet védtöltésének legveszélyesebb szakaszai a 4,400—6,800 és a 7,450—7,600 km között vannak. A töltés megerősítése ezeken a helyeken a kedvezőtlen összetételű altalaj és a szivárgó talajú gáttest miatt szükséges. Az árvízvédelmi töltés koronaszintje 30—90 cm-rel végig alatta marad a biztonsági magasságnak. A lokalizációs töltésként két irányban használható paphalmi töltés kevés munkával rendeltetésére alkalmassá tehető. A Tiszántúli öblözetet védő 64,17 km hosszú tiszai, a 11,3 km körösi és a 47,26 km-es marosi ár- vízvédelmi töltésen az előírt magasság és a 6,00 m-es koronaszélesség, a Körösnél a 2,8 km-en, a Tisza mentén csak a 17,98—18,20, 18,70—18,97, 30,98—39,78, 41,24—42,35, 53,18—53,53, 55,38—55,48 és 72,78—72,98 km szakaszon, a Maros jobbpartján az előírt keresztszelvény csak a 24,500—25,900 km szelvények között épült ki. A Maros jobbparti védvonalhoz tartozó Sámson- Apátfalvi főcsatorna töltései gyengék. Erősítésük feltétlenül szükséges. A lokalizálásra alkalmas gátakat, mint biztonsági műveket az esetleges elöntésre kerülő területek kiterjedésének csökkentése, valamint a mentés és kiürítés végrehajtása érdekében fel kell újítaná. A hódmezővásárhelyi körtöltés elhanyagolt állapotban van. Helyreállítása feltétlenül szükséges, mert töltésszakadás esetén a várost a víz elöntheti. Makó város védelmének érdekében helyre kell állítani a nyugati határában húzódó keresztgátat. A torontáli öblözet Maros balparti töltésének vonalazása különösen a kiszombori és a klárafalvai szakaszon nem felel meg a helyes nagyvízi szabályozás követelményeinek. A védtöltések jelenlegi biztonsága az 1932. évi árvízszint felett a Tiszán 1,10—1,30 m, a Marosnál 0,70—1,20 m. Tehát az előírt 1.50 m-s túlemelés nincs meg. Szélességi méretük sem mindenütt kielégítő, pedig a gát több szakaszon a szikes altalajon a víznyomás hatására a csúszás veszélyének, másutt átázásnak van kitéve. Valamennyi öblözetet érintő feladat a töltésbe épített elavult és ezért az egész védvonal biztonságát veszélyeztető műtárgyak átépítése, a hullámzást csillapító erdősáv és a töltés gyeptakarójának felújítása, a hullámtéri csatornák .kiépítése. Tovább kell fejleszteni a védelmi felszerelések korszerűsítését. Fokozni kell az árvízvédekezést ellátó szervezet szakmai felkészültségét, szorosabbá kell tenni a vízügyi szervek és a védekezésben résztvevő egyéb szervezetek együttműködését. Az ár- vízvédelmi közerő kiállításának tervét mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének megfelelően át kell dolgoznunk. 106
