Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
vagy egyáltalán nincs megoldva. Ennek elsődleges oka a területre általánosságban jellemző vízhiány, ami csak tározók megépítésével enyhíthető. A mátravidéki körzet mezőgazdasági szempontból az ország egyik legbelterjesebb gazdálkodást folytató tájegysége. Rendkívül jelentős konyhakertészete és gyümölcstermelése. A növénytermesztési ágak terméshozama azonban az időjárás és csapadék függvénye. A vidék legértékesebb mezőgazda- sági terméke a szőlőoltvány, amit jelenleg mintegy 40 millió Ft/év értékben termelnek. A szőlőoltvány világpiaci ára magas, jelentős mennyiséget exportálnak, ezért termelésének deviza-kihatása van. Mind ez ideig jelentős öntözéses gazdálkodás azonban a vízhiány miatt nem fejlődött ki. Tározók építésével ez is megoldható lenne, és vele egyidejűleg fellendíthető a vidék haltenyésztése, és ugyanakkor lehetőség nyílna a víziszámyas-telepek létesítésére is. A Mátravidék hazánk természeti szépségekben egyik leggazdagabb tájegysége és üdülő tája. Napjainkban jelentős túrista- és idegenforgalommal rendelkezik. Komoly problémát jelent azonban jelenleg az üdülőtelepek vízellátása. Tározók építésével megoldható ez is, vele egyidejűleg növeljük a táj természeti szépségét. Ezzel egyúttal lehetőség nyílik új üdülőtelepek létesítésére, a vízisportok elterjedésére, amivel fokozhatjuk a vidék túrista- és idegenforgalmát. 2. A VÍZTÁROZÁS ÉS ANNAK TÖBBCÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁNAK FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, FELTÁRÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK ÉS TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE A 8. TVK Középtiszavidék körzete tározási lehetőségeivel többen foglalkoztak. A VITUKI 1958- ból származó kiadványában szerepel a Galga rendszerben 3 db tározó (Galgagyörfcnél, Püspökhatvan felett és Nézsánál) a Szuha-patak mellékágain 2 db tározó (Ecseg és Bokor községeknél, a Kövecses patakon 2 db tározó (Hasznosnál és Mátraháza felett), a Kis-Zagyván 1 db tározó (Sámsonháza felett) és a Bárna patákon 1 db tározó (Mátnanovák felett), továbbá a Zagyván 3 db tározó (Tari, Nem- ti, Nádújfalui). A tanulmány topográfiailag, geológiailag és hidrológiáikig dolgozza fel a tervbe vett tározási helyeket, javaslatot tesz a tározó gazdaságos méreteire, és adatot közöl a kiépítés esetén folyamatosan biztosítható vízszolgáltatás mértékére. A tanulmányban szereplő helyszíni adatok 1955-ből származnak. A tanulmány ezenkívül közli azokat a tározóhelyeket is, melyék valamilyen oknál fogva tarozásra nem ajánlhatók. Ilyenek a Kazár patak kist-erenyei tározója, valamint a Szuha patak tározója Szarvasgede mellett. Tervbe van véve néhány jelentős vízfolyás alaptervének elkészítése, melyben a tározás kérdését is meg kel vizsgáim. Alapterv készítendő a Szuha és Galga patakokra. Tervfeladat foglalkozott a Bükfcvölgyi patak tartálytározójával, melynek feladata leime a felszivattyúzott Zagyva árvizek tározása. A MÉLYÉPTERV foglalkozott a Zagyva ipari vízellátás céljára építendő Mátraszelei tározójával, továbbá a terület Pest megyei részén a Hajta vidék tározóival is. A tervben megadott nagyszámú tárossás közül az iletékes vízügyi igazgatóság 8 db-ot szemelt ki megvalósításra. A Tisza II. és Tisza III. vízlépcsővel, valamint a vele együtt létesíthető tározóval a VÍZITERV foglalkozott. A tanulmányterv szerint a Tisza II. vízlépcső tározójából júliusiban 99 m3/sec, a Tisza III. vízlépcső tározójából júliusban 74 m3/sec, augusztusban 67 m3/sec. vízhozam vehető igénybe öntözésre. Ugyancsak a VlZITERV foglalkozott a Tisza II. vízlépcső megépülte után megvalósuló jászsági öntözőrendszer (jászsági stabilizáció) keretében létesítendő Besenyszögi tározó lehetőségével. A Tisza III. vízlépcső megépülte után lehetőség nyílik arra isi, hogy a holtágak egy részét a Tisza kedvező vízállása mellett feltölthessék. A jelenleg legnagyobb tározónak használt holtág, a Cibakházi holtág jelenlegi normális tározási szintje 80,43 m Orsz. A Tisza III. vízlépcső duzzasztása előreláthatólag 83,50—82,00 m Orsz. szintek közötti lesz, s ez lehetőséget ad a tározó többszöri feltöltésére. A holtág alsó végén lévő 1 db. 500 mm 0 és 1 db. 475 mm 0 szivornyával naponta (2 m/s vízsebességgel számolva is) mintegy 65 000 m3 víz vehető ki. A Tiszaugi holtág normális tározási szintje 79,76 m, tehát a Cibakházaihoz hasonlóan lehetőség lesz a többszöri feltöltésre. A tározóba a 2 db. 400 mm 0 szivornyával naponként mintegy 43 000 m3 víz tölthető be. A Márnái holtág élő Tiszáról való feltölthetőségé- hez csupán szivomyát kell készítem, mert a ‘normális tározási szint ennél a tározónál 79,82 m Orsz. A 8. TVK Mátravidék körzetének tározási lehetőségével a VITUKI foglalkozott („Magyarország vízkészlete” III. kötet. Tározási lehetőségek c. tanulmány 1958.). Ez a tanulmány részletesen tárgyalja a terület nagyméretű hegy- és dombvidéki tározási lehetőségeit. A hidrológiai vizsgálatok csapadékadatok alapján készültek. Vízhozam és hordalékhozam méréseket végeztek, a lefolyása tényező megállapítása is elméleti úton történt. A tanulmány megállapítja az egyes tározókra vonatkozóan a gazdaságos kiépítési fokozatot, de a tározótér méreteinek megállapításánál döntő jelentőséggel bír a kiszolgáltatandó vízmennyiség is. Ennek megfelelően esetenként meg kell vizsgálni a vízigény és pénzügyi kihatások függvényében, 302
