Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
hogy a tározót milyen térfogatig gazdaságos kiépíteni. A fenti tanulmányon kívül Markó Jenő „Heves megye öntözési lehetőségei” c. dolgozata foglalkozik a Mátra vidék tározási lehetőségeivel. A körzet zik a Mátravidék tározási lehetőségeivel. A körzet tározási lehetőségeit vizsgálva 26 olyan domborzati szempontból kedvező helyet találunk, ahol megvan a hegy-, Ш. dombvidéki tarozás lehetősége. Ezen tározási lehetőségek közül azonban egyesek fedésben vannak, míg másoknál a geológiai viszonyok a kedvezőtlenek (pl., ha felépítik a Tárnán a Sirok község közelében tervezett tározót, az az összes tárolható vízmennyiséget lefoghatja, tehát а Тапи vízgyűjtő területe egyéb tározási lehetőségeinek kiépítése már nem indokolt). A Zagyva vízrendszerében a domborzati viszonyok 3 kedvező tározási lehetőséget kínálnak a Szuha, Nógrádi és Ágói patakok völgyében. E tározási lehetőségek közül a SzUha pataki tározó kiépítése a kedvezőtlen geológiai viszonyok miatt nem javasolható. A Tama vízrendszerében domborzati szempontból 22 db kedvező tározási lehetőség van. Természetesen ezek egy része a kedvezőtlen geológiai viszonyok miatt elesik. A tározók közül leggazdasá- gosafobnak a pétervásári Tárnán kiépítendő Szajlai tározó mutatkozik, aminek fajlagos beruházási költsége 2,56 Ft/m3, hasznos tározó térfogata. 18 millió m3. A Mátravidéki körzetben építhető tározóknál minden esetben mód van a tározók többcélú, komplex hasznosítására. Az eddig végzett tudományos kutatások csak az árvízhozam maximális értékének megállapítására szorítkoztak. Ezen kutatások eredményei nem nyújtanak teljes képet a vízfolyás életéről. A tározási lehetőségek vizsgálatához szükséges további adatok beszerzése érdekében másirányú mérések elvégzése is feltétlenül szükséges. E mérések elvégzésére részben lehetőséget nyújtanak a körzetben jelenleg rendelkezésre álló mérőhelyek, de új mérőműtárgyak építése, mérőhelyek felszerelése is szükséges. A mérési adatok beszerzésére rendelkezésre álló létesítmények a következők: a) Nagyréde község felett kb. 1 300 m-rel tervezett völgyzáró gátas tározó műtárgyai; b) Rajzoló vízmérce a Tarnóca patakon a 3. sz. főközlekedési út hídja alatt. c) Kisnánai hidrometeorológiai állomás (főleg erózióval kapcsolatos méréseket vizsgál). d) Verpeléti vízmérce. e) Tárná, Liszkó melletti bukógátja. A tározási lehetőségek helyes mérlegelése érdekében a jövőben minden olyan vízfolyáson, ahol tározót akarnak építeni, folyamatos észlelésre alkalmas mérőműtárgyakat kell elhelyezni, a vízgyűjtő területen pedig ombrográf hálózatot kell kiépíteni. A mérések ilyen irányú kibővítésével elérhető a lefolyási tényező pontos meghatározása. A régebben észlelt csapadékadatok felhasználásával meg lehet határozni a kiépítendő tározó valamely szelvényéhez bizonyos időszak alatt érkező víz- mennyiséget. Ezen adatok birtokában a tározó az ismert vízigényeknek megfelelő hasznos térfogattal építhető ki. Ennek következtében elkerülhető az esetleges nagy ráfordítások miatti többletberuházás. A tározó helyes megtervezése érdekében rendszeressé kell tenni — lehetőleg több vízállás és több évszak mellett — a görgetett és lebegtetett hordalék mérését. Ez a mérési sorozat jó adatokat szolgáltat a tározó feliszapolódására vonatkozóan. Ezen adatok birtokában elkerülhető olyan tározók építése, melyek üzembehelyezésük után rövid idő alatt feliszapolódnak, tehát létesítésük esetleg egyáltalán nem gazdaságos. 2.12 A TERVEZÉSNÉL FELHASZNÁLT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK Síkvidéki tározónak csak kevésbé értékes mezőgazdasági területet célszerű berendezni olyan mértékben, amilyen mértékben a beruházási és üzemelési költség a tározás révén elérhető hozammal arányban áll és a tározott víz minőségileg is megfelel a követelményeknek. A Tiszavölgy vízpótlására tervezett síkvidéki tározókat főleg a Hortobágy térségében és a Tisza élőmedrében kell előirányozni. A síkvidéki tározókat — a tiszai vízutánpótlást, vagy helyi feladat megoldását célzókat egyaránt — a többcélú hasznosítás figyelembevételével kell megtervezni. Hegy- és dombvidékeink természetadta tározási lehetőségeinek elssőorban a vízellátás, különösképpen az ipari vízellátás céljait kell szolgálniok. Emellett a lehetőségek figyelembevételével járulékos (külterjes) haltenyésztésre, árvízvisszatartásra és öntözővíz pótlására is hasznosítandó. Ha az egészségügyi követelmények megengedik, a táj szép, és jó a megközelítési lehetőség, akkor üdülésre és vízisportra is felhasználandó a tározó. Hegy- és dombvidéki tározókat elsősorban vízben szegény vidéken kell előirányozni, ott, ahol a felszín alatti vízkészlet nem tudja a szükségleteket kielégíteni. A tározók létesítésének gazdaságosságát a többféle hasznosításból eredő összjövedelem mértékének a beruházási, fenntartási, üzemelési és termelési költséggel való összehasonlításával kell értékelni. A sorrendiséget a gazdaságosság és szükségszer rűség egybehangolása alapján kell megállapítani. Elsősorban a többcélú tározók megvalósítását kell előirányozni. 2.2 A víztározás keretterve 2.21 SÍKVIDÉKI TÄROZÄS A 8. TVK területen létesítendő és a Kerettervbe felvett tározók az alábbiak: A Hajta-vidék fejlesztésének elengedhetetlen 303
