Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)

X. fejezet. Vízerőhasznosítás

A II. tiszai vízlépcső vízerőtelepét a jelenlegi tervi ok ozatban 4 db Kaplan-turbina beépítésével tervezik. Előzetes vizsgálatok szerint gazdaságos és célszerű lenne a Káplán-turbinák helyett az utóbbi években külföldön mind nagyobb mértékben alkal­mazott csőturbinatípus beépítése. Az eddigi vizsgálatok szerint előreláthatólag le­hetséges lesz a tározási idényen kívül is az ener­giatermelés növelése érdekében magasabb, legalább 89,00—89,50 m-es szint tartása, elsősorban a ki­sebb vízhozamú időszakokban. Ezzel jelentősen nö­velhető lesz a csúcs energia mennyisége. A Tisza II. vízlépcső 88,50 m-es, illetve 90,50 m-es duzzasztása Tiszalöknél 91,25 m, illetve 91,75 m szintű visszaduzzasztást okoz 500 m3/sec vízhozam mellett. A visszaduzzaszitás befolyásolni fogja a Ti- szalöki Vízerőmű termelését. A Tisza folyó két oldalán a duzzasztás hatására fakadóvizek megjelenése várható főként ott, ahol a duzzasztott vízszint a mentett oldali terep felett van. A talajvíz áramlása a Tisza felé 88,50 m-es duz- zasztási szint esetén meg fog szűnni. A talajvíz­szint szabályozását a vízlépcső megépülése után a belvízcsatornák veszik át. A duzzasztás szükséges­sé teszi továbbá azt, hogy egyes belvízcsatornákból a vizet — a gravitációs levezetés megszűnése miatt — szivattyútelepekkel emeljék át. A duzzasztási szintnek 90,50 m szintre való idő­szakos megemelésével 208 millió m3 vizet lehet tá- rozni a hullámtérben és a mederben. A vízerőmű csúcsteljesítményének növelése ér­dekében a vízlépcsők alvizében kotrást kell vé­gezni. A Tisza II. vízlépcső beruházási programját előkészítő tanulmány a vízlépcsőt a Tisza 403 fkm szelvényében az élőmederben építve tárgyalta, ezenkívül számos más változat is szóba került. A további tervezési munka feladata lesz megállapí­tani, hogy hol és milyen duzzasztási szinttel cél­szerű építeni a vízlépcsőt a 398—413 fkm közötti szakaszon. A 88,50 m duzzasztási szinthez tartozó védelmi létesítmények építését be kell fejezni a duzzasztása üzem kezdetének időpontjára. A Tisza II. vízlépcső biztosítja a hajózó utat az egész bögében (Kiskörétől—Tiszalökig) a hajózási idény egész tartamára. A Tisza III. vízlépcső a Hármas-Körös-torok fe­lett, a Tisza 252 fkm szelvényében fog megépülni. A vízlépcső maximális duzzasztási vízszintje 83,50, minimális pedig 82,00 m értékű. A vízerőtelep 4 db egyenként mintegy 100 m3/s. víznyelésű turbinával épül. A vízerőtelep csúcs­üzemként is működhet. Max. teljesítménye 18 MW, évi energiatermelése 80 millió kWó. Ezen értékek alvízi kotrással növelhetők. Átemelő szivattyútelepek építése és meglévő szi­vattyútelepek bővítése van tervbevéve az egyes mentett oldali öblözetekben. A hullámtéri területek víztelenítését mozgó szivattyúk fogják végezni. A 83,50 m szintű duzzasztás Szolnok város csa­tornázásának és ipartelepeinek szennyvízlevezeté­sére zavaró hatással lehet, ezért az ezzel kapcsola­tos vizsgálatokat el kell végezni. 83,50 m duzzasztási szint 500 m3/s érkező vízho­zam mellett a Tisza II. vízlépcső alvízi szintjében 84,90 m vízduzzasztást fog eredményezni. A 82,00 m duzzasztási vízszint 500 m3/s érkező vízhozam ese­tén ugyanezen a helyen 84,60 m vízszintet eredmé­nyez. Ez a visszaduzzasztás természetesen csökken­teni fogja a második tiszai vízerőmű energiater­melését. A tervezett 83,50, duzzasztási szintű medertáro- zással és a 88,00 m duzzasztási szintű alpári táro­zóval a tavaszi nagyvizekből az öntözési idényre 171 millió m3 víz tározható. A Tisza III. vízlépcső bögéje mentén a falvakat szinte kizárólagosan mélyfúrású közkutak látják el ivóvízzel. A duzzasztott víz hatására megemel­kedő talajvízszint a mélyfúrású kutak vízminősé­gét feltehetően nem fogja befolyásolni. Szolnok ivóvízellátását a Tiszából felszíni vízkivétel bizto­sítja. A vízlépcső duzzasztott vízszintje kedvező víz­kivételi lehetőséget jelent. A böge mentén nagyobb ipari vízkivételek Szol­nokon és Martfűn vannak. A tiszai III. vízlépcső által duzzasztott vízszint az eddiginél kedvezőbb felszíni vízkivételi lehetőséget biztosít az ipari víz­művek részére. A böge mentén egységes, közüzemű csatornázás csak Szolnokon van. Martfűn a gyári lakótelep van csatornázva. A szennyvizek jelenleg gravitációsan folynak a Tiszába, átemelésre csak magas tiszai vízállásoknál van szükség. A tiszai III. vízlépcső 82,00 m szintű duzzasztása nem aakdályozza a gravitációs bevezetést, a 83,50 m-es szintű duzzasztás mellett a szennyvizek egy része csak átemeléssel juttatható a Tiszába. Ipari szennyvíz a bögébe a következő ipartele­pekről kerül: Szolnoki Cukorgyár, Szolnoki Papír­gyár és Cellulóza gyár, Tiszamenti Vegyiművek, MÁV Járműjavító Üzemi Vállalat, MÁV Szolnoki Fűtőház, Tisza Cipőgyár (Martfű). 2.22 A TÖRPE VÍZERŐMŰVEK KERETTERVE A törpe vízerőhasznosítás csupán helyi jelentő­ségű és csak ott időszerű, ahol valamilyen helyi, az országos villamos táwezetékhálózatról gazdaságo­san meg nem oldható energiaigény a hasznosítás szükségességét felveti. A törpe vízerőművek gazdaságos létesítési lehe­283

Next

/
Oldalképek
Tartalom