Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
tőségeinek vizsgálatához az elméleti vízerőkészletn adatait az előbbiekben ismertetett 2.13 pont szolgáltatta. Törpevízműveket elsősorban üzemvízcsatoma alkalmazásával terveztek, ez mind létesítési, mind üzemelési költségekben gazdaságosabb, a több és kisebb esésű erőtelep létesítésénél. Kivételt képez három törpe vízerőmű, melyeket a Cerédi Tárnán, a szajlai tározónál, a Tárnán a siroki tározónál és a parádi Tárnán Recsk I. tározónál terveztek. A Zagyva vízerőhasznosítási lehetőségeit is megvizsgálták. A részletes vizsgálatok azt mutatták, hogy a Zagyván a szélsőséges vízhozam viszonyok miatt a vízerőhasznosítás messzemenően gazdaságtalan. 2.23 A HIDRAULIKUS ENERGIATAROZÓK KERETTERVE A 8. TVK területen hidraulikus energiatározók gazdaságos létesítésére nincsen lehetőség. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 A KÖZEPES ÉS KISESÉSÜ VÍZERŐMŰVEK LÉTESÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A Tisza folyó csatornázásának elsőrendű célkitűzése a Tiszavölgy öntözővíz ellátása. A tiszalöki vízlépcső után elsőnek a kiskörei lépcső és másodiknak a csongrádi vízlépcső létesítését kell előirányozni. Ilyen célkitűzések és építési sorrend mellett a vízpótlásra a megvizsgált több egyéb lehetőség között, a Tisza II. vízlépcsővel kapcsolatban létesíthető hullámtéri és medertározás adódott kézenfekvőnek. Ugyanezen okokból kell a Tisza III. lépcsővel együtt létesíteni a medertározást és az alpári nyíltártéri tározást. A komplex hasznosítás kapcsán tehát 1980-ig elsőnek a Tisza IL, majd a Tisza III. vízerőmű épül meg. 2.32 A TÖRPE VÍZERŐMŰVEK LÉTESÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A 2.22 pontban már említettek szerint a törpe vízerőhasznosítás elsősorban helyi jelentőségű. A fentiek alapján a Kövicses patak, Parádi Tárná, Ciros (Legendi) patak, Pétervásár-Tama, Egyesült Tama, Szuha patak törpevízerőhasznosítás kiépítése ajánlható, a fajlagos beruházási költség figyelembevételével. Ezek a következők: Tama, Kövicses I., Ciros IV., Ciros III., Ciros II., Kövicses VI., Ciros V., Szuha., Parádi-Tarna, Kövicses III., Kövicses V., Pétervásár-Tarna, Parádi- Tarna III., Kövicses IV., Parádi-Tarna IV., Parádi- Tarna II., Ciros L, Kövicses IL, Parádi-Tarna V. 2.33 A HIDRAULIKUS ENERGIATÄROZÖK LÉTESÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A hidraulikus energiatározók létesítésére a vizsgált területen a 2.23 pontban foglaltak alapján nincs lehetőség. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A 8. TVK területen létesítésre kerülő tiszai II. és tiszai III. vízlépcsők az öntözésfejlesztés kapcsán lehetőséget adnak a vízerőhasznosítás fejlesztés feladatainak megoldására. A tiszai II. vízlépcső vízerőműve évenként 109 millió kWó csúcson kívüli és 7 millió kWó csúcsenergia, a tiszai III. vízlépcső pedig 80 millió kWó energia termelésére lesz képes. A törpe vízerőművek ffejlesztése kereken 5,2 millió kWó energia termelését teszi lehetővé. Az elméleti vízerőkészlet a közepes és kisesésű vízerőműveknél E05 esetén kereken 95 millió kWó, E5o esetén pedig 224 millió kWó. A kisvízfolyások elméleti vízerőkészlete E35 esetén kereken 16 millió kWó, E5o esetén pedig 42 millió kWó. A fejlesztési tervek szerint a terület hőerőmű termelése 1980-ban 9 536 millió kWó, a vízerőműveké 196 millió kWó, össztermelés 9 732 millió kWó lesz. Tehát a vízerőművek részesedése az össztermelésben mintegy 2%! lesz. A tiszai II. vízlépcső létesítése lehetővé teszi továbbá azt, hogy a tiszalöki bögéből a jelenlegi 35— 40 m3/sec vízkivétel helyett a jövőben a kívánatos 65 m3/sec vízhozamot lehessen kivenni. A tiszai kisvizek megduzzasztása révén a tiszai II. vízlépcső üzembiztossá teszi a bögében levő öntözővíz kivételi szivattyútelepek üzemét, sőt a szivattyútelepek kapacitása és hatásfoka javulni, üzemköltségük pedig csökkenni fog. A tiszai II. vízlépcső 90,50 m-es szintű duzzasztás esetén a hullámtérben és a mederben, mintegy 208 millió m3 vizet tud tároz- ni. A tározóban a tavaszi nagyobb vizek és a nyári többlet-vízhozamok felfoghatók és az öntözési idényben hasznosíthatók. A tiszai III. vízlépcső a hozzá kapcsolódó alpári nyíltártéri tározóban 131 millió m3, a mederben 40 millió m3 víz tározására lesz képes. A bögében tehát összesen 171 miihó m3 víz tározható. A vízlépcsők a hajózási viszonyokat javítani fogják, a természetes állapothoz képest mentesül a hajózás a gázlóktól. 284
