Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
I. fejezet. A vízgazdálkodás szerepe és jelentősége a népgazdaságban
1960 végén már 19 társulat működött, s működési területük ugrásszerűen 224 391 ha~ra emelkedett. Jellegük szerint négy nyárigát, öt vízhasznosítási, kilen,c belvizes és törpevízmű egy. Ebben az évben 10 millió forint értékű építési munkát végeztek és évi tervüket 10%-kal túlteljesítették. Elért eredményeink összefoglalásaként nagyvonalakban a következőket állapíthatjuk meg. A Tisza árvízvédelmi töltésének kiépítettségét 80%-ra tehetjük, Magassága különösen az új szakai szók on és a magaspartá részeknél nem kielégítő. Sok helyen, szélessége sem megfelelő. A Körös hozzánktartozó jobboldali töltésének kiépítettsége ugyanilyen, mérvűnek mondható. A Hortobágy—Berettyó kiépítettsége csak 70%-os, A Zagyva—Tárnáé pedig egész hosszukra vonatkoztatva 40%-ra, tehető. Ezeknél a folyóknál sok helyen Mányoznak még az összefüggő töltés- szakaszok. Ahol készen vannak is, rendezni kell a depóniákat. Rendezésre várnak e folyók mellékágai, vagyis a területegység kisvízfolyásai. Töltéseink fűtakarója kiöregedett. Sok helyen hiányoznak a hullámtérről a gátvédő erdősávok. Telefonhálózatunk kiegészítésre és korszerűsítésre szorul. Belvizes csatornahálózatunk, valamint műtárgyaink és szivattyútelepeink készenléti foka 70%-os. Ilyen készültség mellett a téli és tavaszi belvizeket megközelítően 3—4 hét alatt tudjuk levezetni. Az öntözés területünkön, viszonylagosan, jól fejlődik, s itt található az ország ma öntözött terület tének megközelítően fele. Lehetőségeinket azonban koránt sem használtuk ki, és az igényeket sem tudtuk kielégíteni. Országos viszonylatban is hátrányos helyzetben vagyunk a lakosságnak közműves vízellátása, valamint az ipari vízellátás szempontjából. Még rosz- szabb a helyzet a szennyvízelvezetés és a vizeik tisztaságának védelme tekintetében. Természetes vizeink halállománya ijesztően, megfogyatkozott. Ezen, a holtágaikban, rizstelepefcen és tározókban, tógazdaságokban tenyésztett hallal segítettünk ugyan, de a terület egy főre eső halfogyasztása egyharmada az országos átlagnak. Területünkön, vízienergiát eddig nem hasznosítottunk,. A víziutak és kikötők jelentősége a Tisza mellett nagy, mert a vasúttól sok község távol esik, és a tömegáruk szállítása: mint amilyenek a cukorrépa, kenderkóró, 'építési- és tüzelőanyag, műtrágya, a víziúton olcsóbb volna. Víziutaánk, kikötőink és rakodóink azonban nem elégítik ki a szükségleteket. Víztározás tekintetében igen kevés lehetőséget használtunk ki, és igen nagy a lemaradás. Ásvány-, gyógy- és, hévizeink felhasználását, azok számon,tartását eddig nem vontuk a vízgazdálkodás feladatkörébe. Nagyobb részüket alig 40—50%-ra hasznosítják, s nagy népgazdasági érték megy így veszendőbe. A vízügynek korszerű munka- és szárazföldi s vízi-járművekkel való ellátottsága messze mögötte marad a szükségleteknek. Eredményeinket számszerűen az alábbi táblázat tűnteti fel: a) Árvízvédelmi töltések hossza: 842 km b) rendezett vízfolyások hossza (folyó km) : 253 km kisvízfolyások I., II., III. kát. km: 296 km a vízfolyások rendezett hosszának és össz- hosszának viszonya 25% c) belvízcsatornák hossza 3953 km belvízcsatornák átlagos kiépítési mértéke: 21,2 1/si/km* d) rendezett vízgyűjtő terület nagysága: 1576 km3 (teraszározott, sáncolt, sávos művelés területe összesen) a rendezett vízgyűjtő terület és a 8. TVK teljes területének viszonya 30,7% e) öntözött terület nagysága berendezve: 55 810 ha üzemelve: 33 796 ha öntöző csatornák hossza 324 km öntöző szivattyútelepek kapacitása 84 m3,/sec f) tógazdaságok területe: 431 ha g) közműves, vízellátással rendelkező városok és községek száma: 72 közműves vízellátással kielégített lakosság száma: 252 321 közművel ellátott és el nem látott lakosság viszonya: 23% h) szennyvízcsatornahálózattal ellátott városok és községek száma: 4 a szennyvízcsatomahálózatba bekapcsolt lakosság létszáma: 57 300 a bekapcsolt lakosság és a terület ösz- lakosság viszonya: 5% i) termelt vízienergia az elméleti vízierőfcészlet (TT) hány százalékra van' kiépítve: 0 % j) víziút hossza: természetes víziút 192 km mesterséges víziút — km nagyhajózásra alkalmas 192 km csak kishajózásra alkalmas kikötők száma 17 k) tározókban tárolt bruttó vízmennyiség: síkvidékiben 395 750 m3 domb- és hegyvidéki 545 057 ms l) a feltárt ásványvíz lelőhelyek száma: 114 db gyógyvíz: 6 db hévíz 42 db m) saját hajópark kapacitás LE 135, T 291 űrtartalom saját kotrópark 600 LE, 1550 m3/na,p saját gépkocsik száma : 32 db teher 7 db személy n) rendszeresen észlelt vízmércék száma: 9 db talajvíz megfigyelő kutak száma: 115 db 30
