Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
(megfelelő állatsűrüség) beállítása és a betakarítással járó korszerű gépesítés megteremtése, a termények tárolásának, tartósításának (szárítás, stb.) lehetővé tétele; az öntözéssel összefüggő meliorációs feladatok, mint pl. talajjavítás, talajvédelem, le- csapolás stb. megoldása. Ezenkívül tanácsi kezdeményezést kíván a talajok termőképességének fenntartásához szükséges többlet szerves- és műtrágya megfelelő elosztása. Igen lényeges az öntözéses gazdálkodáshoz értő szakemberek beállítása és folyamatos szakképzéssel való továbbképzése. A feladatok összehangolt megoldásának előfeltétele az öntözőberendezések létesítésének tervezésével egyidejűleg a fejlesztéssel járó üzemi és komplex beruhzásái tervek elkészítése; ennek irányítása a tanácsok fontos feladatát képezi. Végül, de természetesen nem utolsó sorban, tanácsi feladat az öntöző telepek helyének jó kijelölése és az öntözésfejlesztés olyan irányvonalának meghatározása, ami a helyi és népgazdasági érdekek összehangolásával, annak leghatékonyabb megoldását biztosítja. A Földművelésügyi Minisztérium szerepe az öntözés fejlesztésénél elsősorban az általános irányítás. Különös súllyal kell tekintetbe venni ennél a talajjavítások helyes megoldását. A szakképzés felső-, közép- és alsófokú szinten a Földművelésügyi Minisztérium feladata. Az Agráregyetemen a középfokú technikumokban és szakiskolákban kellő számú szakembert kell képezni, mert ellenkező esetben az öntözés hatékonysága nem érvényesül. A Földművelésügyi Minisztériumon belül, az állami gazdaságok Főigazgatóságának feladata az állami gazdaságok öntözéséhez szükséges előfeltételek (gépi- és beruházási) biztosítása. A vízügyi szervezet szerepe az öntözéshez szükséges víz biztosítása és a terület vízrendezése. Ezen kívül az öntözőtelepek tervezése és építése, valamint a főművek építése és üzemelése. A főművek fenntartása és felújítása szintén a vízügyi szervek feladata. A másodlagos üzemelést, melyet jelenleg a termelők, gépállomások és Vízügyi Igazgatóságok végzik, a jövőben a termelő szektoroknak kell átvenni. 2.2 Az öntözés Keretterve A 8. Területi Vízgazdálkodási Keretterv területén az öntözéshez szükséges vizet főként a Tisza biztosítja. Az É-i és Ny-i területrészen az öntözővíz biztosítása a kisvízfolyásokon kívül a rendelkezésre álló talajvízkészletből is lehetséges. A terület vízkészlete a teljes fejlesztés megvalósításához azonban nem elegendő és a vízigény kielégítése érdekében a Dunából is szükséges lesz a vízutánpótlás. A következőkben az öntözőrendszereket és rendszeren kívüli öntözéseket az alábbi sorrendben tárgyaljuk: I. öntözőrendszerek T/l. Tiszalöki öntözőrendszer T/3 Mátra—Bükkaljai öntözőrendszer T/4. Jászsági öntözőrendszer T/5. Tiszafüredi öntözőrendszer T/6. Nagykunsági öntözőrendszer T/l 5. Abonyi öntözőrendszer. II. Rendszeren kívüli területek. TRK/4. Zagyva vízgyűjtő öntözései. TRK/7. Tisza menti öntözések. TRK/8. Tiszai holtágak öntözései. TRK/9. Tiszai kisvízfolyások öntözései. TRK/10. Körös menti öntözések. III. Felszínalatti vízből történő öntözések (kiöntések). Az egyes egységek részletes ismertetése a követe kező: I. Öntözőrendszerek T/l. Tiszalöki öntözőrendszer A Tiszalöki öntözőrendszer 191 778 ha összes területéből a 8. TVK területére csupán 17 ICO ha öntözött terület esik, nagyobb rész a 11. TVK területén fekszik. Itt csak a tárgyalt terüleen elterülő Karcag-kömyéki fürtöket ismertetjük. A fürtök a II. Tiszai vízlépcső bőgőjéből nyerik majd el vizüket. Bruttó területük 39 360 ha, melyből 17100 ha kerül öntözésre (43,5%). A terület két részre oszlik: a Karcagi I. fürtre 8 280 ha öntözött területtel a Karcagi II. fürtre 8 820 ha öntözött területtel A területet északról a Kunmadaras községtől kiinduló és a Németéri-főcsatorna mentén folytatódó vonal, keleten a Hortobágy—Berettyó, délen a Villogó-főcsatorna határolja. Az I. és II. fürtök közötti határvonal É—D-i irányban a terület közepén halad. A fürtök domborzatilag nyugodt felszínűek, nagyrészben síknak mondható felszíni adottságaik a felületi öntözésre alkalmasak. A talajviszonyok megoszlása a következő: 1. Talajkategória 2. Talajkategória 3. Talaj kategória 4. Talajkategória 5. Talajkategória 11 600 ha 13160 ha 2160 ha 3 080 ha 9 360 ha összesen: 39 360 ha A terület csapadékban szegény, 50 éves átlagban 527 mm az évenként lehulló csapadék. Tenyészidő- ben átlagos csapadék 315 mm, a maximális 504 és a minimális 144 mm. A terület átlagos évi hőmérséklete 10,3 C°, tenyészidőben átlag 17,8 C°. Az éves napfénytartam átlagos ideje 2011 óra, melyből tenyészidőre 1478 óra jut. A hőösszeg átlaga 4056°. 205
