Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
A terület öntözővízzel való ellátása jelenleg a Ti- szalöki öntözőrendszerből történik. Ezzel a megoldással azonban csak a tenyészidő kis részében lehet a területre gravitációsan, a Nyugati-főcsatornán keresztül vizet juttatni. Végleges megoldása a rendszer vízellátásának a II Tiszai vízlépcső bögéjéből az Egyeki szivattyútelep is főcsatornán keresztül lesz. A területre ilymódon a víz gravitációsan fog érkezni, az öntözőtelepek gravitációsan láthatók él vízzel; motorikus üzemre csupán a permetező berendezések üzemeltetésénél lesz szükség. Az öntözött terület kulturánkénti megoszlása a következő: Karcagi I. Karcagi II. Növénykultúra megnevezése : fürt ha 1 % 1 ha % ha 1 % Rizs 500 6,1 578 6,6 1 078 6,3 Szántó 7 029 84,9 7 277 85,6 14 306 84,7 Kert 173 2,1 87 0,9 260 1,5 Rét, legelő 578 6,9 878 9,9 1 456 100,0 összesen: 8 280 100,0 8 820 100,0 17 100 100,0 A terület ellátásához júliusi maximumban m3/sec víz szükséges, az alábbi öntözési módok rinti megoszlást feltételezve: 7,01 szeÖntözési mód Karcagi I. f. Karcygi П. f. Összesen: ha 1 % 1 ha % ha 1 % Felületi 4 980 60,0 4 460 73,4 11 440 67,0 Esőszerű 3 300 40,0 2 360 26,6 5 660 33,0 összesen: 8 280 100,0 8 820 100,0 17 10O 100,0 A nagyarányú monokultúrás rizstermelés megzavarta a terület talajvízháztartásának egyensúlyát, a talajvízszint oly mértékben emelkedett, hogy egyes területeken elmocsarosodás jelentkezett. A vetésszerkezet változtatásával az elmocsarasodást megállították, azonban a talajvízháztartás helyreállítása, vagy stabilizálása csak akkor lesz megoldható, ha a belvízcsatornák mentesülnek az öntözővíz szállítása alól. Ennek értelmében első ütemben megvalósítandó a stabilizáció, a Karcagi Il-es bélvízcsatorna alsó szakaszának öntözésből való kikapcsolásával. A terület kulturánkénti és öntözési módonkénti megoszlását a fenti táblázatok tartalmazzák. Külön megemlítjük, hogy a 4-es talajkategóriában 1500 ha és az 5-ös talajkategóriában 4000 ha öntözést terveztünk. Ezt az aránylag magas öntözési százalékot a mezőgazdasági igényeknek megfelelően állítottuk be azzal az indokolással, hogy e talajokon öntözés nélkül az átlagos fűhozam igen alacsony, és öntözés nélkül ezen területetek mezőgazdasági hasznosítása gazdaságosan nem lehetséges. Az öntözőrendszer területén a káros vizek elvezetése megoldott. Jelenleg az elvezetőhálózat működése azért nem kielégítő, mert a belvízlevezető csatornák befogadóképessége a bennük szállított öntözővíz miatt nem elégséges, és a belvízcsatornákon szállított öntözővíz azok állapotát nagymértékben lerontja, ami erősen megemeli a lecsapolócsatorna-hálózat fenntartási és felújítási költségeit. T/3. Mátra—Bükkaljai öntözőrendszer A Mátra—Bükkaljai öntözőrendszer mintegy 64 000 ha területen a budapest—miskolci vasútvonal és a Tisza, iletve a kálkápolna—‘kiskörei vasútvonal és Csincse-övcsatoma között helyezkedik el. A területen a II. Tiszai vízlépcső bögéjéből összesen 28 800 ha öntözhető, melyből a Laskóba visszaduz- zasztott vízre átmaszkodva — 25 800 ha a 10. TVK- hoz tartozik és; itt nem tárgyaljuk. A 8. TVK területén 3 000 ha öntözhető a rendszerből, közvetlen vízkivétellel, 6 egységben. (Sarudi I., II. és III. az Üjlőrincfalvai I. és II, továbbá a Poroszlói fürt.) Az öntözött terület talajmegoszlása a következő: 1. talajkategória 2. talaj kategória 3. talajkategória 4. talajkategória 5. talajkategória 60 ha 2,0% 360 ha 12,0% 1542 ha 51,4% 714 ha 23,8% 324 ha 10,8% összesen: 3000 ha 100,0% Az öntözött terület vetésszerkezeti megoszlása az alábbi : Rizs 180 ha 6,0% Szántó 2439 ha 81,3% Kert 60 ha 2,0% Rét-legelő _______321 ha 10,7% össz esen: 3000 ha 100,0% Az öntözés öntözési módok szerinti megoszlása: felületi 2190 ha 73,0% Esőszerű 810 ha 27,0% összesen: 3000 ha 100,0% A terület vízellátásához júliusi maximumban 1,46 m3/sec víz szükséges. T/4. Jászsági öntözőrendszer Az öntözőrendszer a II. Tiszai vízlépcső legnagyobb rendszere, amely a Tisza jobbpartján terül el. Határait keleten a Tisza, északon a Köklő, Heves, Tarnaőrs vonal, nyugaton a Zagyva képezi. Megjegyezzük, hogy ugyanezen az elnevezéssel a II. Tiszai vízlépcső tanulményterve során a rendszerhez a Zagyvától délre eső területet is hozzácsatolták, itt azonban a Zagyván túli részeket az Abonyi öntözőrendszer keretében ismertetjük, a fő- műveknél azonban az átvezetendő vízmennyiséget is figyelembe vettük. A rendszer bruttó területe 144 954 ha, melyből öntözendő 71 383 ha. 206
