Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
2.425 A talajvízháztartás mesterséges megváltoztatásának lehetőségei A talajvízháztartás mesterséges megváltoztatásának lehetősége, valamint az elváltozás mértéke mindenütt a helyi adottságoktól és a műszaki beavatkozás jellegétől függ. A folyócsatomázás általában csak abban a partmenti sávban érezteti hatását, ahol természetes állapotában is a talajvízállás a folyó vízállásváltozásainak hatása alatt áll. A kitermelhetőnek ítélt dinamikus talajvízkészlet zömmel a osapadékbeszivárgásból származik. Ha mesterséges beavatkozással 7—10 m-nél mélyebbre süllyesztjük a talajvíztükröt, a csapadékból származó utánpótlódás megszűnik. Öntözött területeken a talajvíz nyári párolgási vesztesége csökken. így a hasznosítható talajvízkészlet növekszik. Ennek mértéke az öntözési idény időtartamától és az öntözés folyamatosságától függ. A hasznosítható dinamikus talajvízkészlet növekedése öt hónapos öntözési idényt számítva maximálisan 7—8 1/s. km2 folyamatosan kitermelhető talajvízhozamot jelent. 2.426 Talajvízelőrejelzés A területegység alföldi részére minden évben rendszeresen készül talajvízállás előrejelzés, amely a tavaszi maximális havi közepes talajvízállás várható értékét és az előfordulás valószínű hónapját tartalmazza. Az előrejelzés 18 db talajvízészlelő kút megfigyelése alapján, a már 1955-hen kidolgozott módszer szerint készül. A december közepén kiadott tájékoztató előrejelzés időelőnye 4—5 hónap, átlagos pontossága a csapadékviszonyoktól függően +50 cm. A február közepén kiadott módosított előrejelzés időelőnye 2—3 hónap, átlagos pontossága a csapadékviszonyoktól függően ±15 cm. A tavaszi maximum ismerete különösein azokon a helyeken fontos, ahol talajvízből származó belvíz képződés veszélye áll fenn. A 8. sz. területegységen Tiszaszentimre és Kisújszállás között, valamint a Ceglédtől délre Ceglédberceltől Tiszakécskéág húzódó területen többnyire a terepet 1 m-nél jobban megközelítő tavaszi maximum, csapadékbő időszakban, a talaj teljes1 telítődése, tavaszi belvízképződés várható. A terület hegyvidéki részére annak változatos talajviszonyai miatt előrejelzés nem készül és nem, is készíthető. A területegység síkvidéki részére a talajvízjárás jellemzőinek ismeretében, átlagos, vagy attól élté- rő csapadékviszonyok feltételezésével egyéb előrejelzés is készíthető, mint pl. a talajvízálláselőrejel- zés más időpontokra, vagy a későbbiek során esetleg a talajvízkészlet változásának előrejelzése. Igény hiányában ezekre még nem került sor. 2.427 A talajvíz vegyi összetétele 2.4271 A TALAJVIZEK VEGYI ÖSSZETÉTELÉNEK ALTALANOS JELLEMZÉSE A felszínalatti vizeket vegyi összetétel szempontjából ugyanolyan összetevők és mutatók szerint bíráljuk, mint a felszíni vizeket, azzal a különbséggel, hogy az oxigénháztartás összetevőiből csak az 02-fogyasztási értéket vesszük figyelembe, mert a, felszínalatti vizek oldott ö2 tartalma elenyészően csekély. (Lásd II. fejezet 2.361.) 2.4272 A TALAJVIZEK KÉMIAI JELLEMZÉSE A VÍZ FELHASZNÁLÁSA SZEMPONTJÁBÓL A víz kommunális és ipari célokra való alkalmasságát keménység és szulfáttartalom szempontjából az alábbi táblázatok szemléltetik. Keménység: kategória nk° használhatóság I 0— 15 mindem esetben alkalmas II 15— 25 minden esetben alkalmas III 25— 45 csaik esetenként alkalmas IV 45— mindenre alkalmatlan Szulfáttartalom kategória mg/1 használhatóság I 01— 60 SO3 minden esetben alkalmas vagy 0— 72 SO4 II 60— 300 so3 minden esetben alkalmas vagy 72— 360 SOi III 300—1000 S03 csak esetenként alkalmas vagy 360—1200 SO4 IV 1000—2000 SO3 mindenre alkalmatlan vagy 1200—2400 SO4 V 2000— SO3 mindenre alkalmatlan vagy 2400— SO4 Öntözés szempontjából alkalmatlan az a talajvíz, amelyben: a) nátrium, vagy nátrium-magnézium a domináns kation, bármilyen anion-variációval, vagy b) kálmum-magnézium és nátrium, vagy kálcium és nátrium a domináns kation, hidrokarbonát- anion túlsúllyal. Beton és habarcs készítésére alkalmas az a víz, amelynek szulfáttartalma kisebb, mint 3000 rng/1 S03 vagy 3600 mg/1 Sö4 és pH értéke nem kisebb, mint 4,4. E feltételeknek talajvizeink általában megfelelnek.* Ezen a területen a Tisza középső folyásánál helyezkednek el az ország legkeményebb vizei. A terület 50%-án 60—300 mg/1 szulfáttartalmú vizek vannak. A szulfáttartalom déli, illetve délkeleti irányban növekszik. Típus szempontjából a területen domináns a kalcium-magnézium-hidrokar- bonátos víz, megjelenik azonban mint domináns kation a nátrium is, a kalcium-magnézium mellett különböző anionok variációjával. * Magyarország első vízadórétegének keménységét és szulfáttartalmát ábrázolja a VITUKI „Magyarország vízkészlete IV. Minőségi Számbavétel. Felszínalatti vizek (Első vízadóréteg)” c. 1961-ben megjelent kiadványa. 98
