Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

A Jászság és a Mátra-alja vizei öntözés szempontjából megfelelőek,.

Egészségügyi szempontból a terület ivásra nem alkalmas vizei elérik a 30%-ot.

2.428 Gyakorlati értékelés

A 2.42 Talajvíz c .fejezetrészben a vízgazdálkodási gyakorlat számiára összefoglaltuk a 13. számú Felső -Tisza vi dék Vízgazdálkodási Keretterv talaj- vízkészletére vonatkozó mai ismereteinket. Ezek már támpontul szolgálhatnak a tervezőnek talajvízkészletet fogyasztó vízhasználatok telepítésiéhez, vagy legalábbis eligazítást adnak arra nézve, hogy ilyen igények jelentkezése esetén hol célszerű részletesebb feltárásokat végezni.

A talajvízszinttel és a talajvízjárással foglalkozó anyag ezenkívül a mezőgazdasági, a mély- és magasépítés számára is segítséget nyújthat. Mivel azonban a talajvízkészlet további terhelhetőségét nemcsak a természeti adottságok, hanem a jelenlegi igénybevételek is meghatározzák, a készlet számszerű számbavételét nem itt, hanem a XVII. Területi Vízmérleg c. fejezetben végezzük el. Ott nemcsak a 13. számú Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterv egyes részein hasznosítható talajvízkészlet nagyságát határozzuk meg, hanem felhasználhatóság szerint, minőségi osztályokba is soroljuk.

2.45 KARSZTVÍZ

A TVK-egység területén karsztvíz nincs.

2.44 MÉLYSÉGI VlZ

Hazai szakintézményeink és szakembereink megbecsült eredményed ellenére a mélységi vízre vonatkozó ismereteink hézagosak, ugyanúgy, mint másutt a világon. Fogalmi, elméleti és gyakorlati kérdésekben sem nálunk, sem külföldön még nem alakult (ki egységes felfogás. Ezért itt sokszor még vitatott megállapítások és vélemények közlésével kell megelégednünk.

2.441 Általános rész

A mélységi víz a földkéreg likacsos, hasadékos és üreges kőzetedben lévő, általában nyomás alatti víz, kivéve a talajvizet és a karsztvizet. Felosztjuk rétegvízre, rétegzetten kőzetekben (eruptivumokban, kristályos palákban, stb.) tárolt vízre és mélykarsztvízre.

Nálunk a mélységi víz túlnyomó része rétegvíz, mely réteges víztartókban tárolódik. A következők- ban ezzel foglalkozunk.

Az egyes felszínalatti vízfajták elhatárolása igen nehéz, sokszor nem is lehetséges. így a talajvíz, a karsztvíz és a rétegvíz közötti átmenetek miatt a vízfajták elnevezései nem mindig jelölnek tiszta fogalmakat.

A rétegvíz lehet hideg, langyos, meleg és forró. Itt csak a hideg és langyos, tehát közvetlenül ivóvízként használható rétegvízzel foglalkozunk. (A hévizet a 2.45 fejezetben tárgyaljuk.)

2.4411 RÉTEGVlZHAZT ARTÁS.

UTÁNPÖTLÓDÁS

A rétegvízháztantás a felszínalatti víz körforgalmának része.

A felszínalatti körforgalomban résztvevő víz a vadózus vízből jut a kőzetekbe, s onnan rövidebb- hosszabb idő utáni mint víz vagy vízgőz távozik. A felszínalatti vízkörforgalom a periódusok időtartama szerint lehet: rövididejű, évszakos, éves, többéves.

A rétegvíz általában mélyebben helyezkedik el, körforgalma ezért leggyakrabban a többéves és a hosBZúperódusú kategóriába tartozik. Ennek következménye, hogy nyugalmi (egyensúlyi) vízszintje, nyomása és hozama, legtöbbször még a többéves száraz-nedves meteorológiai periódusokra sem érzékeny. Kivétel a hegységperemek, és hegyek közé zárt kis medencék rétegvize. (Lásd még a 2.4412 pont alatt.)

A rétegvíz utánpótlása lényegében megegyezik a többi felszínalatti vízfajtáéval, csakhogy utánpótló- dási módja eltér amazokétól.

A felszínalatti, vizek utánpótlódási lehetőséged röviden a következőkben foglalhatók össze:

a) A kondenzációs víz a felszín feletti levegőnek a hidegebb talajba való beáramlásakor a belőle kiváló vízpárából keletkezik. Mennyisége jelentéktelen: évente legfeljebb néhány mffláméter utánpót- lódást jelent.

b) Az izzadmányvíz a felszín közelében vagy a felszínen keletkezett kőzeteknek — a Föld mélyébe történő süllyedésük közben — vízgőz alakjában kivált nedvességtartalma. Kísérleti adatok szerint mennyisége az egész Kárpát-medencében mindössze évi 5000—8000 m3-re tehető.

c) A fosszilis rétegvíz szigorú meghatározás szerint a kőolajtelep feküvize. Mennyisége elhanyagolható. Tágabb értelemben vett fosszilis víz az, amely a rétegekben leülepedésük óta tározó dik. Ez önmagában nem jelent utánpótlódást, csak akkor, ha a réteg pórusai csökkennék és azokból a víz egy része kinyomódik. Ennek mennyisége is jelentéktelen, az egész Kárpátmedencében — a számítások szerint — évente 3,2—52 mállói m3 között változik.

d) A juvenilis víz egyik része a Kárpát-medenoé- ben ma már gyakorlatilag csak erupciók után jöhet a felszínre, így elhanyagolható. Ennek meny- nyisége nem becsülhető pontosan, azonban lehetséges, hogy részt vesz a rétegvíz utánpótlódásában.

e) A kitermelhető dinamikus készlet egyetlen jelentős utánpótlása — ahol ilyen, egyáltalán van, — csak a beszivárgó vízből származhat.

Az a)—e) pontokban felsorolt utánpótlódásofcon kívül —* melyek valamennyien a felszínalatti vízkészlet szaporodásával járnak — az egyes felszínalatti vízfajták készlete természetesen egymás rovására is gyarapodhat (pl. mélykarsztból táplálkozó rétegvíz).

2.4412 RÉTEG VlZ JAR AS

A következőkben sorravesszük hazánk területéinek jelentős (I), korlátozott (II) rétegvízutánpótló- dással rendelkező és rétegvízutánpótlódással gya99