Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
2. AZ ÖNTÖZÉS FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÄRÄSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE A 7. TVK területére vonatkozóan sok, a terület öntözési kérdéseit tárgyaló műszaki és mezőgazda- sági jellegű összefoglaló tanulmány készült. Az első tanulmányok szükségét a terület lecsapolását célzó műszaki munkálatok megvalósulása vetette fel. A lecsapolások végrehajtása során mezőgazda- sági és műszaki vonatkozású vizsgálatok alapján igazolták az öntözéses gazdálkodás szükségét, figyelemmel a terület kedvező öntözővíz ellátási lehetőségeire, valamint a terület gazdasági adottságaira. A helyi szervek által készített és a terület egységes vízgazdálkodásának megoldását tárgyaló tanú1 mány ok készítését nagyban gátolta az, hogy a terület két Vízügyi Igazgatóság (Középdunavölgyi és Alsódunavölgyi VÍZIG) működési területére terjed ki. A vízrajzi és topográfiai szempontokból egyébként egységes terület vízhasznosítására vonatkozóan fenti okból kifolyóan átfogó tanulmányt csak országos kérdések vizsgálatával kapcsolatosan készítettek. Ezzel szemben az egész terület részlet- problémáit tárgyaló terv annál több, mintegy 35 került kidolgozásra. A részletproblémákat tárgyaló tervek egyrésze — a kidolgozásuk óta bekövetkezett műszaki és mezőgazdasági szemlélet megváltozása miatt — már nem tekinthető az öntözésfejlesztés alapjául. Ezért csak azokkal a tervekkel foglalkozunk, amelyek még mindig korszerűeknek mondhatók. Az öntözésfejlesztés kialakításánál felhasználható tervek közül a legátfogóbbak és legkorszerűbbek a VIZITERV által az Országos Vízgazdálkodási Kerettervhez készített alapdokumentációk. A Duna komplex hasznosítása. (Tervszám: 12524) című dokumentációban foglaltak szerint, a Duna vizét a mezőgazdasági termelés növelése érdekében 1980-ig a Duna völgyében mintegy 590 000 ha, a Tisza völgyében mintegy 70 000 ha terület öntözésére tervezzük felhasználni. Az öntözővíz gazdaságos kivételét részben a vízerőgazdálkodás részére duzzasztott Duna vízből javasolja biztosítani. A Duna—Tisza csatornára vonatkozó alapdokumentáció (Tervszám: 12 924/2) a csatorna kiépítését az alábbiak szerint ütemezi: A teljes kiépítésben a Soroksári Dunaág vízvezetőképességét fokozatosan 87, majd 107 m3/s~ra kell emelni, illetve 150 m3/sec vízhozamú új tápláló ágat szükséges kiépítem. Az öntözés fejlesztése először a Dunavölgyi főcsatorna mentén, majd a Duna—Tisza köze Duna, illetve Tisza felé eső vízgyűjtő területén történik és csak a távlatban kerül sor öntözővíz átvezetésére a tiszai vízlépcsőkről ellátott területekre. A Dunavölgyi vízrendszer északi részének öntözőfürtjeire (Tervszám: 12686) vonatkozó alapdokumentáció a Dunavölgyi főcsatorna és a DTCS kezdeti szakaszának öntözéseit tárgyalja, A Kiskunsági öntözőrendszer alapdokumentációja (Te-rvszám: 12924) az időközben, már beruházási program szinten jóváhagyott öntözőrendszer kialakítását tárgyalja. A Kalocsai öntözőrendszer főcsatornájának alapdokumentációja (Tervszám: 12924) a Dunapataj— Kiskőrös vonaltól délre, a Duna 'és a Dunavölgyi főcsatorna által bezárt háromszög közötti terület öntözését tárgyalja. A fentiekben ismertetett tervek szolgáltatják elsősorban a 7. TVK alapanyagát. Az alábbiakban meg kell azonban említeni néhány olyan, részben mezőgazdasági, részben műszaki jellegű tanulmányt és tervet, amelyek sok értékes adatot tartalmaznak a tárgyalt terület egy-egy részére vonatkozóan. Mezőgazdasági vonatkozású vizsgálatokat, az ezek alapján tett megállapításokat, javaslatokat a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet (Szeged) jogelődje, az Alföldi Mezőgazdasági Intézet végzett a terület öntözésfejlesztésével kapcsolatban. Több éven át tanulmányozta a Duna—Tiszaközi meszes lápok hasznosítási lehetőségeit és kidolgozta annak gyakorlati hasznosítási módszerét. Az 1927—28-as években a Duna—Tisza köze délkeleti belvizes területeinek felvételeiben közreműködött annak megállapításában, hogy e területek belvízrendezéssel miként hasznosíthatók. Ezzel kapcsolatban tanulmányozta a Duna—Tisza, közötti szikesek keletkezését és sajátosságait, valamint a gyepek természetes növényzete és a szikes talajok sajátosságai közötti összefüggést. Az Intézet feldolgozott tanulmányai a távlati fejlesztés alapjául szolgáltak és abban Herke Sándor, Sajó Elemér és Trümmer Árpád vettek részt. A felszabadulást követően a terület mezőgazda- sági vonatkozású vizsgálatait a Délalföldi MezőgazÜtem Öntözővízszállító kapacitás m3/sec Hajózás 1350 t. hajókkal Vízerőtelep 6 órás csúcsteljesítménye MZ Soroksári Dunaág bővítése m3/sec Dunavölgyi részen Kiépítés Tiszavölgyi részen előtt után I. 20 10 __ _ _ _ и. 5 0 40 30 — — 87 in. 50 40 30 egyjáratú 21 107 IV 200 О со 16 0 kétjáratú 113 257 142
