Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
Hordalékmérési eredmények 24. táblázat Vízfolyás D u n a Mérőállomás neve Fájsz Baja Távolság a torkolattól, km 1 575,75 1 479,6 Vízgyűjtőterület 1000 km2 192 208 Átlagos lebegtetett hordaléktartalom g/m3 110 130 Évi átlagos hordalék Lebegtetett 1000 t/év 10 700 18 300 Görgetett 1000 t/év 80 70 Átlagos szemátmérő Lebegtetett, mm 0,05 0,05 Görgetett, mm 0,6 0',3 Fenékanyag, mm 1,5 0,3 szállított görgetett hordalék még árvízkor is csak finom homok. Dunaföldvártól lefelé a hordalékvi- Sízonyok jellege fokozatosan megváltozik. A fenék anyaga olyan finommá válik, mint a görgetett hordalék. A folyó is kanyargásra, vándorlásra hajlamos. A pleisztocén kavics Úszódnál megszűnik, lejjebb a meder finom homok, erősen mélyül. A Dunavölgyi-főcsatorna nem szállít számba- vehető hordalékot. 2.353 Kapcsolat a 2.12 pontban ismertetett erózióviszonyokkal A sík alföldi területeiken számbavehető erózió nincs. 2.354 A hordalék szerepe a vízhasználatoknál és a vízimunkálatoknál. A hordalék a vízhasználatokat többnyire kedvezőtlenül befolyásolja. Az ivó- és ipari vizekből a hordalékot el kell távolítani, ami külön berendezést és üzemköltségtöbbletet igényel. Az öntözővízben levő hordalék a csatornákban feliszapolódást okoz, emiatt sűrűbben kell tisztogatni. A hajózásnak állandó mélységű, az időben nem változó mederre van szüksége. Ezért a vándorló zátonyok és az iszapolódó kisesésű szakaszokon a hordalék jelenléte hátrányos, az egyensúlyban levő szakaszon azonban közömbös. Az üdülés és sport szempontjából kedvezőtlen a vizet zavarossá tevő lebegő hordalék, viszont kedvezők a homokos partszakaszok. A víztározókban, duzzasztóművek feletti folyószakaszokban a hordalék rendkívül hátrányos, mert a duzzasztótérben csaknem teljesen lerakódik. Ezt általában gépi munkával kell eltávolítani, vagy máshol új művet kell építeni. Hasonló a helyzet a vízkivételi műtárgyaknál is. A folyószab ályozás szempontjából azok a kedvezőtlen szakaszok, ahol a kis esés miatt a hordalék lerakódik, valamint ahol a meder berágódik. A kisvízfolyásokkal kapcsolatos munkák jelentős része a hordalék elleni küzdelem: a feliszapolódások tisztogatása és az erózió leküzdése. Csupán a mélyfekvésű területek feltöltéséhez kedvező a nagy hordaléktartalom. Megjegyzendő, hogy a folyami homok és kavics az építőipar nélkülözhetetlen alapanyaga. 2.36 VÍZMINŐSÉG 2.361 A terület vizei vegyi összetételének általános jellemzése A felszíni vizek minőségének, illetve szennyezettség! állapotának elbírálásánál ivó- és ipari vízellátásnál, valamint a mezőgazdasági vízhasznosításoknál a legfontosabb minőségi jellemzők az O2 fogyasztási, a bakteriológiai szennyezettséget kifejező coli szám, az összkeménység, az összes oldott sótartalom és a Na %. A felszíni vizek jelenlegi állapotát ezért a következő térképeken szemléltetjük: „Felszíni vizeink szennyezettsége az O2 fogyasztás alapján” (lásd TVK IX. „Települések, ipartelepek csatornázása és vizek tisztaságának védelme” c. fejezet melléklete.). „A felszíni vizek sókoncentrációja és Na %-a és keménysége” c. 1 : 500 000 méretarányú térkép. „A felszíni vizek minősítéssé általános közegészségügyi szempontból” c. 1 : 500 000 méretarányú térkép. A térképeken ábrázolt minőségi adatok a közepes ktsvízhozam és a leggyakrabban előforduló vízhozam közötti tartományban végzett vizsgálatoknál előforduló értékeket tüntetik fel. Az oxigénfogyasztási térképnél (lásd TVK IX. „Települések, ipartelepek csatornázása és vizek tisztaságának védelme” c. fej.) helyenként megadott két kategória közül az első — alapkategória — a fenti adatokkat ábrázolja. A második, sraffozással jelzett kategória pedig az időszakosan előforduló szennyeződéseket jelzi, mint pl. egyes ipari üzemek kampány alatti szennyezéseit, vagy az 1961. évi különleges kisvíznél mért szennyezéseket. A táblázatok és térképek használatának megkönnyítése érdekében röviden megemlékezünk néhány olyan mutatóról, amelyeknek a vizek hasznosíthatóságának elbírálásánál elsőrendű szerepük van: a) Hőfok. Ivóvíz céljára legmegfelelőbb a 6—12 C° közötti vízhőmérséklet. Ipari célra a felhasználás módjától függően változik a hőmérséklet-igény. Meleg szennyvizek bevezetése a vízfolyásba nem kívánatos, mert az öntisztulást károsan befolyásolja. b) Összes oldott sók. Optimális mennyisége 300— 600 mg/1 között van. Ilyen érték mellett agresszív szénsav nem várható, és a vizek lágyításának költsége még nem magas. Ha a só mennyisége növek75
