Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
100 J 80 S> v> 60 40 20 0 ✓ "4 yfïThJég voll A jég àllf max. àil max. àti. 1(1946/47) Jelmagyarázat jégelôfordulàs állójég a jégjelenségek kezdetének ill. megszűnésének áll. időpontja 23. ábra. Jégviszonyok a jellemző szelvényekben 2.35 HORDALÉK 2.351 A hordalékmozgás általános törvényszerűségei A vízfolyásokban mindig van több-kevesebb hordalék, mely lebegve vagy a fenéken mozogva halad. A hordalékot a víz sebességétől (esésétől) függő hor- dalókmozgató erő ragadja magával; minél nagyobb a sebesség, annál több és nagyobb szemű anyagot képes mozgatni. A sebesség hely és idő szerint változik és ez a hordalékmozgásban is tükröződik. A nagyesésű felső szakaszokon a meder berágódik, a hordalék főleg kavics. A síkságra kilépő folyó esése hirtelen csökken, a kavics lerakódik és csak a homok megy tovább. A közepes esésű szakaszokon a folyó hordalékmozgató képessége egyensúlyban van a hordaléktartalommal, ezért a meder állandó. A kisesésű szakaszokon már csak igen finom anyag képes lebegve maradni, a meder gyorsan feliszapo- lódik, a folyó ágakra szakad. A hordalékmozgás a vízfolyás keresztszelvényében is a sebességeloszlásh'OZ igazodik. A legtöbb és a nagyobb szemcséjű hordalék a sodorvonalban halad. A hordalék zömének mozgása nem folyamatos, hanem a vízjárást követi. Árvizek idején megindulnak a mederben előzőleg lerakodott nagyobb szemek is, a hordalékmennyiség ugrásszerűen megnő. Az apadással egyidejűleg megkezdődik a lerakódás, előbb a nagyobb, később a kisebb szemcsék válnak ki a mozgó hordaléktömegből. A meder alakulásában legnagyobb szerepet a viszonylag nagy tartós- ságú közepes vizek játszanak. A kisvízfolyások hordalékviszonyait a szélsőségek jellemzik. Itt számottevő hordalékmozgás csak nagyvizek idején van. Kisvízfolyásaink vízgyűjtőjén viszonylag nagy terület áll művelés alatt, ezért a hordalék jórészt a talajerózióból származik. A kisvízfolyásokon szembetűnő a hordalékmozgás függése az esésviszonyoktól. A nagyesésű szakaszokon gyorsan halad a berágódás, különösen a kevéssé ellenálló üledékes közietekben; az eséscsökkenés helyén a meder gyorsan feltöltődik. Emiatt az előbbi helyen a meder védelmére (burkolás, lépcsőzés), az utóbbin gyakori tisztogatására van szükség. Az állóvizekben is van hordalékmozgás, bár jóval kisebb mértékben, mint a vízfolyásokban. A hordalékot a hőmérséklet és szél hatására kialakuló belső áramlások mozgatják. A leülepedett anyag jellegzetes szemnagyság szerinti osztályozódást mutat. A keletkező üledék mennyiségét jelentősen befolyásolják a beömlő vizek hordalékosságán kívül a tóban lejátszódó biokémiai folyamatok is. 2.352 Területünk vízfolyásainak hordalékviszonyai A területen végzett hordalékmérések összesített eredményeit a 24. táblázat tartalmazza. Tekintettel a mérések aránylag kis számára, a közölt számértékek tájékoztató jellegűeknek tekintendők. A Duna Tass — déli országhatár közötti szakaszának felső része a stabil medrű, durva — lefelé mindinkáibb finomodó —, ellenálló (fedőréteggel borított) szakaszhoz tartozik. A meder pleisztocén eredetű kavicsból áll, de ugyanakkor a folyó által 74
