Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
23. táblázat Jellemző vízhőmérsékleti adatok C°-ban Észlelés helye I. 11. 1 in. IV. 1 V. 1 VI. 1 VII. 1 VIII. IX. X. 1 XIXII. Év hón арок Duna, Dunaújváros max. 4,3 5,7 11,3 16,0 20,0 22,0 24,7 25,0 22,0 17,0 11,9 7,2 25,0 1951—60 átlag 1,4 1,7 4,6 10,2 14,5 17,9 19,4 19,3 16,6 11,3 6,2 3,0 10,5 min. 0,0 0,0 0,0 6,2 10,1 13,6 13,0 15,3 12,8 7,0 0,0 0,0 0,0 max. ingadozás 4,3 5,7 H,3 9,8 9,9 8,4 11,7 9,7 9,2 10,0 11,9 7,2 25,0 2.34 JÉGJÂRÀS 2.341 Általános törvényszerűségek A jégképzőclés akkor indul meg, ha a víz hőmérséklete tartósan 0 C°-ra (pontosabban néhány tized, vagy század fokkal a niuHpont alá) hűl le. Minthogy a felszíni vizek hőmérsékletének alakulását az időjárási tényezőkön kívül számos egyéb körülmény is befolyásolja (lásd a 2.33 pontot), egymáshoz közel fekvő vízfolyások, illetve állóvizek esetében is jelentékeny különbségek lehetnek a jég megjelenésének időpontja és a jégképződés üteme tekintetében. A felhalmozódott jég mennyiségétől és a víztér hőháztartási adottságaitól függően hasonló különbségek mutatkozhatnak a jég olvadásának ütemében és eltűnésiének időpontjában is. Különösen szembetűnő különbségek tapasztalhatók a folyó- és az állóvizek jégviszonyainak törvényszerűségei között: a) A vízfolyásokon a jég az egész keresztszelvényben képződik és a felszínen úszó jégtáblákban halmozódik fél. A folyó fokozatosan ál be — a jégtáblák elakadása miatt — alulról felfelé. A jégtakarót legtöbbször a tavaszi árhullámok szakítják fel és mivel ez a folyamat felülről indul, könnyen képződik jégtorlasz, esetleg jeges árvíz, Az egyes vízfolyások jégviszonyai és az egyes évek jégjárása között is jelentős különbségek lehetnek. A nagyobb vízsebesség késlelteti a jégképződést, a síma, egészséges meder a beállást. A kisebb vízf olyások korábban fagynak be és hamarabb tisztulnak meg a jégtől, mint a nagyok. A melékfolyó nélküli hosszabb szakaszok a jégtorlaszok miatt veszélyesek. Csapadékban szegény tél vagy a vízfolyás alsó szakaszain kezdődő lassú enyhülés esetén a jég veszélytelen. Hosszú, hóban gazdag telet követő és felülről meginduló hirtelen melegbetörés könnyen okoz jeges árvizet; a veszély még súlyosabb, ha az árhullám kialakulása után ismét lehűlés következik. b) A tavakon a jégképződés a felszínre korlátozódik. A beállás többnyire hamarosan követi a jégképződés megindulását. A jégtakarót az olvadás gyengíti meg és a hullámverés töri össze. A jégtorlaszok a tavakon a szél hatására alakulnak ki a szélnek kitett partok mentén. A folyók duzzasztott szakaszai a jégjárás szempontjából is átmenetet képeznek a vízfolyás és állóvíz, között. A jég megfigyelése a vízmércéknél történik. A viszonylag kevés helyen végzett észlelések — kiegészítve a leszűrt törvényszerűségekkel — általános tájékoztatás céljából hosszabb folyószakaszra, esetleg szomszédos vízfolyásokra is jellemzők. A pillanatnyi helyzetről és a jégviszonyok várható alakulásáról kritikus időszakokban légi felderítéssel lehet közelebbről tájékozódni. 2.342 A főbefogadók jégjárásának ismertetése; a jégokozía rendellenességek A jégviszonyok szempontjából a területünkhöz tartozó Duna-szakaszt a dunaújvárosi és a bajai jégjárási adatokkal jól lehet jellemezni (1. 23. ábra). Ezen a szakaszon a jégjelenségek az évek 3—4 boában elmaradnak. A jég — folyásirányban haladva növekvően — az évek 45—65 %-ában áh be. A Dunának ez a szakasza a jégjárás szempontjából a legveszélyesebb, ami a kedvezőtlen mederviszonyok, a hosszú, mellékfolyó nélküli szakasz, valamint a kedvezőtlen időjárási helyzet következménye. Hideg telek után a jéglevonulási zavarokkal, torlaszképződéssel mindig kell számolni. A felső szakaszok jege rendszerint Dombari és Mohács között torlódik össze. Jégtorlasz képződésre alkalmas helyek a szigetek csúcsa, a gázlós szakaszok, az árvízi-meder szűkületei, az éles kanyarok. Gyakran észleltek jégtorlódást a Paks feletti kanyarban, a szigeteknél, Úszódnál, Fájsz felett, a bogyiszlói átvágásban, Karászinál, a koppányi átvágásban, a sárosparti zátonynál, a Mohács alatti Cigányzátonynál. A jeges árvizek belsőségéket, közlekedési vonalakat, mezőgazdasági területeket veszélyeztetnek és jelentős károkat okoznak a vízi építményekben is. A belvízcsatornákon a műtárgyak szűk nyílása eltömődésre hajlamos. 10 7 TVK 73
