Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
jellegű homokok a mélyedésekben és a mélyfekvésű sík területeken pedig a réti talajok az uralkodók. A „Bácskai” löszhát talajtípusa a mésztelep- dékes csemozjom, mely a mélyedésekben elszikesedett. A Duna-völgy talajai között sok a rossz vízgazdálkodású, a homokhát talajai jó víznyelők. A területen az erózió mértéke elenyésző, míg a defláció jelentős területeken, a felület mintegy 25%-án kárt okoz. A terület éghajlati jellemzése A 7. TVK területe meleg, száraznyarú terület, amelynek déli része az ország legmelegebb, általában télen is enyhe éghajlatú körzetébe esik. Ezzel szemben a Duna—Tisza közi hátságon végig húzódó keleti szegélye gyakran zord, kemény te- lű. Az Alföld szélsőséges, meleg nyarú, hideg telű, száraz jellege elsősorban a terület északi kétharmadában jelentkezik, különösen a Duna-völgy északi részén. Itt a legtágasabb az évi és napi hő- mérsékleti amplitúdó, itt fordul elő — különösen a Közép-Kiskunságban — a legtöbb téli zord nap, s aránylag itt a legmagasabb a nyári forró napok száma is. Szélklímája mérsékelt, határozott uralkodó széliránya nincs. Felszíni vizeiből legkiemelkedőbb a Duna folyam. Jellemző vízhozamai Baján: kisvízi hozamok 618— 1415 m3/s, közepes vízhozama 2400 m3/s, nagyvízi hozamai 6400—7940 m3/s. A terület egyéb felszín feletti és felszín alatti vizeinek vízhozamát és felhasználható vízkészletét lásd a XIX. fejezet 2.216 pontnál (Vízmérleg). A talajvízforgalmat a 2.42 ponthoz mellékelt kimutatás és térkép ismerteti. A felszíni vizek minőségi, illetve szennyezettségi állapotát a II. Természeti adottságok. Területi vízkészlet c. fejezet tárgyalja. 2.202 Arvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása Az árvízvédelem célja a 7. TVK területén 192 504 hektár mezőgazdaságilag művelt, sűrűn lakott, a folyók és vízfolyások árvízszintje alatt fekvő területet megvédeni az időszakonként ismétlődő árvizek pusztításaitól. Folyószabályozás célja biztosítani a folyókon az árvizek, általában vízhozamok károkozások nélküli lefolyását, biztosítani a jég és hordalék akadálytalan levonulását, a medernek olyan állapotba való hozásával, illetőleg tartásával, hogy káros partszaggatások, elzátonyosodások és elfajulások ne következzenek be. Hajózható folyószakaszokon ezen felül ki kell alakítani a hajóút megfelelő vonalazá- sát, mélységi és szélességi méreteit. Mikovényi Sámuel 1774-ből származó írásaiban találjuk legkorábban nyomát annak, hogy a Dunát először szabályozni kellene, azután lehet majd az árvíz ellen védekezni. A XIX. század elején meg is kezdődött a folyamszabályozás. Az árvízvédekezés során pedig helyi védekezés céljára, egymás után létesítették a gátakat. A XVIII. századtól kezdve az árvízvédelem ügyét a közigazgatás intézte (vármegyék). A szabadságharc után ármentesítő társulatok alakulnak, a védekezés és építkezés biztosítottabbá válik. Ebben az időben alakítják át Türr István kezdeményezésére a baracskai Dunaágat a Ferenc csatorna tápcsatornájává. A Duna baloldali védvonala ekkor alakult ki teljesen, csak magasságában és keresztmetszeti méreteiben vannak még hiányok. Árvízmentesítés. Árvízvédelem Az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság területén három árvízvédelmi öblözet van: 1. a Sárközi öblözet. 2. Baja város öblözelet. 3. Margitta-szigeti öblözet. A Sárközi öblözet két igazgatóság területét érinti 128,4 km árvízvédelmi töltéssel és 163 554 ha védett területtel. Árterében 36 község fekszik. A bajai öblözet tulajdonképpen Baja Szent János nevű külvárosa. Körtöltését a szentjánosi lakosok építették ki, majd a Duna balparti védgátba foglalták. A városnegyeden kívül ipari üzemeket is véd. Töltéshossz 2,6 km, terület 150 ha. A margitta-szigeti öblözetből 28 800 ha van magyar közigazgatás alatt 48,3 km töltéshosszal, a többi része Jugoszlávia területén fekszik. A helyi szervek által épített töltések lassan zárták a védvonalat, majd az állami tulajdonbavétel után ennek az öblözetnek a gátjai is felújításra, korszerűsítésre kerültek. A 7. TVK területén a hullámtéren több helyen van nyárigát. Kezelésüket a tanácsok, vagy erre a célra alakult társulatok látják el. A bajai igazgatóság területén minden nyári gátat vízgazdálkodási társulat kezel. Töltséhossz 60,8 km, terület 5468 ha. Húsz év alatt ötször vonult le a folyamon károkat okozó árvíz. Ez lényegesen több, mint amit megengedhetünk. Ezen idő alatt az árvizek 2532 millió Ft kárt okoztak a népgazdaságnak. Az ármentesítés fejlesztése tehát nem tűr halasztást. A fő védelmi vonalon az árvízvédelem és a folyószabályozás állami feladat. A nyári gátak tanácsi, illetve társulati kezelésben vannak. A terven belül 5 141 000 m3 földanyagot kell beépíteni 179,3 km hosszban. Ez az adat a fejlesztés szükségességét mutatja. A hullámverésnek kitett helyeken 1200 m3 betonburkolat és 19 100 m3 kőburkolat szükséges. Az összes ármentesítési feladatok költsége: 417,5 millió Ft. Az árvédelmi töltések fejlesztési tervét három kiviteli ütemre osztjuk. Az „A” ütemben a mértékadó árvízszint magasságáig 5 méteres koronával épül meg a töltés a vízfelöli oldalon való erősítéssel. A „B” ütemben a mentett oldalon a jégnélküli mértékadó árvízszint magasságáig megépítjük, a „C” ütem alapját. A „C” ütemben elkészül 1 m-es magassági biztonságra a töltés teteje. Folyók és tavak szabályozása A lakosság szaporodása következtében Magyar- országon Mária Terézia korában vált időszerűvé a vizek szabályozása. Induláskor a szabályozási elvek 330
