Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok
nyesek az alábbi fontosabb és általános kutatási eredmények, melyek a belvízrendszerek tervezésére, a különböző valószínűségi árvízszintek meghatározására, az árhullámok előrejelzésére, a tölté— sezett folyóink hullámtereinek rendezésére, a talajvízszint térképezésére, a talajvízszinalaku- lás és talajvízáramlás törvényszerűségeire1, a talaj- vízkészlet számbavételére, a különböző vízgazdálkodási létesítmények: öntözés, vízlépcsők, vízellátás, talajvízre való hatásának vizsgálatára a talajvízállás előrejelzésére, az ország hasznasítható karsztvízkészletére, a bányavizek nyilvántartására és a bányaüzemek karsztvízkészletekre való hatásának vizsgálatára, forráshozamok előrejelzésére, a vízfelületek párolgására, a hóviszonyok vizsgálatára, az ország vízkészletének megállapítására, a vízgazdálkodási tervezésre, a vízellátó rendszerek vázlattervére, az öntözések és felszíni vizek elvezetésére, a Tiszavölgy öntözési kerettervére, a talajvízdúsításokra, a talajvízből való öntözések lehetőségeinek feltárására, a geohidrológiai talaj- és karsztvízténképezés- re, a mélységi geohidrológiai térképezésre, a víztározás! lehetőségek feltárására, a hazai árvédelmi vonalak geohidrológiai felvételére, az árvédelmi gátak szivárgásvizsgálataira és a Duna komplex hasznosításának kérdéseire vonatkoznak. Ezeken a hidrológiai kutatásokon kívül még számos olyan kutatás is folyt, melyek eredményei a Keretterv végrehajtása szempontjából igen fontosak. Ezek a felszíni és felszínalatti vizek minőségére és a vízminőségi térképek készítésére, a különböző ipari szennyvizek tisztítására és a szennyvízöntözési lehetőségek feltárására vonatkoznak. Magán a 7. Alsó-Dunavidéki Vízgazdálkodási Keretterv területén a VITUKI, VIZITERV, MÉLYÉP- TERV, UVATERV, FTI és az AGROTERV végeztek olyan kutatási és kutatásjellegű munkákat, mélyek a keretterv munkáinak alapjai lehetnek. Ezek a vizsgálatok főiképpen a Dunafalva-i Duna-szakasz árvízi szabályozására, a kunszentmiklósi, izsáki, bátyai, jánoshalmai víztelenítésekre, a Duna—Tisza közi XX. sz. csatornarendszerre, a Duna—Tisza közi öblözetek talajvízre gyakorolt hatására, a Dunavölgyi Főcsatorna völgyének talavízszín alakulására, a Kolon-tó komplex víz- hasznosítására, Baja város vízellátására, Baja város csatornázására, Kalocsa város vízellátására, a terület helységeinek felszínalatti vizekből való teljes vagy részleges vízellátására (Dunaharaszti, Kunszentmiklós, Szabadszállás, Fülöpszállás, Izsák, Solt, Harta, Kiskőrösi Konzervgyár, Uzsod, Kalocsa, Felsőszentiván, Mélykút), talajvízből való öntözésre (Dunavölgye), a kiskunsági öntözőrendszer geohidrológiai vizsgálatára, a szabadszállási elszivárgási vizsgálatokra vonatkoztak. Az egyes területi Kerettervek végrehajtásához szükséges kutatások — a hidrológiai kutatások mellett — mind élesebben, mint a műszaki beavatkozásokkal kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatások jelentkeznek. Azok a feladatok, melyek az egyes területeken a Keretterv időszakában a kutatómunka jövő feladatait adják: az egyes kisebb vízgyűjtő területek összefüggő egységes rendezési terveinek kidolgozása, a talaj-, kanszt- és mélységi vízkészletek és hasznosan kitermelhető mennyiségeiknek megállapítása, a vízkészletgazdálkodás kialakítása, a vízgazdálkodási létesítmények legbiztosabb és leggazdaságosabb megtervezése, az árvízvédekezés, belvízgazdálkodás, öntözés, vízerőhasznosítás, stb. A Keretterv végrehajtásához szükséges további adatgyűjtést és sűrítést, valamint kutatást — az egyes területekre decentralizáltan — a Vízügyi Igazgatóságok hidrológusainak is végezni kell az országos szervvel, a VITUKI-val együtt és az 6 koordinációja mellett. A kutatások során országosan, de a területekre vetítetten is, az alábbi súlyponti feladatcsoportok jelentkeznek: a vízminőségi kutatás kiszélesítése és a rendelkezésre álló felszíni és felszínalatti vízkészletek védelme, a vízszükségletek fedezése érdekében a mélységi vizekkel kapcsolatos kutatások kiterjesztése, a szakágazatokkal (árvízvédelem, belvízgazdálkodás, vízrendezés, öntözés, folyószabályozás, vízerőhasznosítás) kapcsolatos kutatások fokozása, a vízépítési és építőgépekkel kapcsolatos kutatás (kiszélesítése, a területek nagyobb vízgazdálkodási létesítményeinek (vízlépcsők, vízművek, öntözőrendszerek, műtárgyak, belvízmegfigyelő területek stb.) előmunkálataival, építésével és üzemével összefüggő laboratóriumi és helyszíni kísérletek. A 7. Alsó-Dunavidéki Vízgazdálkodási terület vízgazdálkodási Keretterve munkái során — eltekintve a vízgazdálkodás egész területét, tehát a 7. Alsó-Dunavidéki Vízgazdálkodási Keretterv területet is érintő alap- és alkalmazott kutatásoktól — a fontosabb kutatási kérdések a hidrológiai vonatkozások közül a talajvízszin alakulásának és áramlásának vizsgálatával — tekintettel a talajvizek fokozott igénybevételére — az árvédelem, a folyamszabályozás, a vízrendezés, az öntözés, a halastógazdálkodással, valamint a dunai vízerőgazdálkodás (Duna csatornázás) előkészítésével kapcsolatban merülnek fel. A Duna völgyének balparti része talajvizet használó öntöző vízkivételekkel igénybevett terület. A kutatások kérdése fényt derít a talajvízháztartás és főképpen az utánpótlás kérdéseire, valamint a rendkívül változatos vízminőségi viszonyok keletkezésére és alakulására. Az árvédelemmel kapcsolatban vizsgálatokat kell folytatni a Dunaegyházi és Dunafalvai töltéskorrekciók optimális megoldására, egybevetve a műszaki és gazdaságossági szempontokat. Építési kérdések között a hidromechanizációs töltésépítés, a folyószabályozás keretében a szabályozási munkák komplex gépesítésének vizsgálata szerepel. 310
