Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok
XVIII. FEJEZET Á vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok 1. VÍZÜGYI SZERVEZETEK A TERÜLETEN V Az Alsó-Dunavidéki TVK területén a múltban (felszabadulás előtt) a budapesti kultúrmérnöki, a bajai folyammémöki hivatalokon, továbbá a 8 vizi- társulaton kívül egy megyei törvényhatóság közreműködésével végezték a vízügyi feladatokat. Ez a széttagoltság nem kedvezett a vízügyi munkálatok egységes szemléltető végrehajtásának, s emiatt a fejlődés nem volt e téren számottevő. A vízitársulatok a nagyobb árvizek és belvizek elhárításán kívül a keletkezett károk kijavításával foglalkoztak, egységes fejlesztési szemlélet nem érvényesülhetett. A felszabadulás után kialakult egységes állami vízügyi szolgálat keretében először a területen nem alakult ki önálló vízügyi egység. Az egész Duna— Tisza közén egy egység: a budapesti vízgazdálkodási körzet létesült, s a TVK területén ennek a körzetnek ár- és belvízvédelmi kirendeltsége működött. Ez a kirendeltség lett a magja a TVK területén működő vízügyi igazgatóságnak. Az Alsó-Dunavidélki TVK területén 1960. évben az alábbi vízügyi szervek működtek: Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, Baja Szakmémökség, Szakaszmérnökség, Szakaszmém ökség, Szakaszmém ökség, Gépészeti Üzem, Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, Szakaszmérnökség, Baja Kalocsa Kecskemét Kunszentmiklós1 Baja Budapest Ráckeve A TVK területén lévő vízügyi igazgatóságok feladata: — közreműködik a vízgazdálkodással kapcsolatos tudományos kutatásban; — feltárja és elosztja a vízkészleteket (vízmérlegen alapuló vízkészletgazdálkodás) ; — végzi a vizek minőségi vizsgálatát; — kiszabja a szennyvízbírságot és a szennyvíz- bevezetésá díjat; — ellátja a vízügyi államigazgatási ügyekben az I. fokú hatósági teendőket; — résztvesz az éves, többéves területi, valamint kerettervek készítésében, összehangolja a saját és idegen terveket a területi és országos tervekkel; — szakvéleményt ad (helykijelölés, telepítés, stb.) — meghatározza a vízellátás és szennyvízelvezetés általános műszaki megoldását; — elbírálja vízügyi műszaki szempontból a vízellátó és vízelvezető művek építésére, bővítésére és fejlesztésére vonatkozó, továbbá a falusi vízellátással kapcsolatos műszaki terveket; — megtervezi — az OVF által meghatározott feladatkörben — a vízgazdálkodási létesítmények (árvízvédelmi, belvízgazdálkodási, folyószabályozási, kisvízfolyás-rendezési, öntözési, stb.) műszaki terveit, azokat felülvizsgálja és jóváhagyja; — résztvesz az öntöző telepek, halastavak kijelölésében, műszaki tervezésében és kivitelezésében; — résztvesz a vízhasznosítási főművek (szivaty- tyútelepek, stb.) kijelölésében, tervezésében és építésében; — a Duna. folyam különös veszélyt jelentő jeges árvíz-elhárítás érdekébes jégtörő szolgálatot lát el, ezen belül jégjelentő szolgálatot teljesít és célhajóival jégrombolást végez; — vezeti és műszakilag irányítja a tényleges árvíz- és belvízvédekezést; ennek keretében együttműködik a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság vízügyi szerveivel; — közreműködik az árvíz- és belvízvédekezés államigazgatási feladatainak ellátásában.; — megtervezi, kivitelezi és fenntartja a nemzetközi Duna hajóút-jelző szolgálatát; — műszaki irányítást ad a tanácsok részére a helyi vízkárelhárítási feladatok elvégzéséhez; — kivitelezi — az OVF által meghatározott keretek között a vízgazdálkodási létesítményeket (ár- vízvédelmi, belvízgazdálkodási, folyószabályozási, stb.) ; — üzemeli és fenntartja az állami hidrotechnikai létesítményeket (duzzasztók, zsilipek, szivattyútelepek, stb.); — irányítja és felügyeli a területen alakult vízgazdálkodási társulatokat; A szerteágazó feladatok közül ki kell emelni a vízügyi államigazgatási hatósági teendőket. Az alkotmány 6. §-ában foglalt rendelkezés szerint a vizek az egész nép vagyonaként az állam és a közületek tulajdonában vannak. Az állam vízügyi szervei útján érvényesíti a vízgazdálkodás követelményeit. Ez elsősorban a vízügyi igazgatóság vízügyi államigazgatási tevékenységében jelentkezik, amikor vízjogi engedélyt ad ki. 307