Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)

XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok

A 2/1952. (I. 8.) MT számú rendelet 1. §-a szerint vízjogi engedély szükséges minden olyan vizi- munkálathoz, amely a víz természetes lefolyását akadályozza, megváltoztatja, vagy amely a fennálló és gyakorolt vízhasználatot érint, illetőleg, amely már engedélyezett vizimunkálat, vízhasználat módosítására irányul. Vízjogi engedély kell az olyan vizimunkálathoz és vízihasználathoz is, amely a víz természetes összetételét megváltoztatja. Ennek alapján a vízügyi igazgatóság.

— engedélyezi a vizimunkák végzését, létesítmények építését, átépítését és lebontását;

— felülvizsgálja az elvégzett (megépített, átépített, elbontott) vizimunkákat;

— engedélyezi a létesítmények üzembe helyezését;

— módosítja, eltiltja az üzemelést;

— engedélyezi, megváltoztatja, eltiltja a vízhasználatokat (öntöző vízhasználat, ipari, halastó, fürdő stb.);

— elrendeli a szükséges vizimunkákat (vízgazdálkodási szempontból káros művek átépítését és elbontását) ;

— megállapítja, módosítja és megszünteti a vízügyi szolgalmakat;

— megállapítja a vizimunka költségviselőit;

— kötelezi az érdekelteket az elrendelt, vagy engedélyezett vizimunkák elvégzésére;

— kötelezi az érdekelteket a vízhasználatok gyakorlásával okozott károk megtérítésére;

— engedélyezi a homok és kavicskotrásokat;

— megállapítja a közcélú vízellátásra szolgáló víznyerő helyek, ásványvíz, gyógyvíz, gyógyfürdő célját szolgáló források védőterületét;

— kiszabja a szennyvízbírságot és szennyvíz- bevezetési díjat;

— dönt a vitás államigazgatási ügyekben;

— ellenőrzi a vízügyi hatósági határozatok végrehajtását;

— felügyeletet gyakorol, hogy az engedélyesek betartják-e a rendelkezéseket;

— vezeti a vizikönyvet.

Jelentős építési feladatokat látott el a terület vízügyi igazgatóságai közül az Alsódunavölgyi Igazgatóság. Az 1954. és 1956. évi dunai árvizek pusztításainak helyreállítási munkálatai nagyarányú töltésépítési feladatat adtak. Ugyancsak jelentősek lettek a folyamszabályozási munkálatok is annak érdekében, hogy a nagy vizek levezetésére alkalmassá tegyék a medret és a jég levonulását is elősegítsék. Ezeket a munkálatokat a szakaszmérnökségek végzik és üzemelik a létesítményeket.

A bajai, kalocsai és kunszentmiklósi szakaszmérnökségek végzik az árvízvédelmi, belvízvédelmi, vízrendezési, mezőgazdasági, vízhasznosítási szakágazatok építési feladatait, a bajai szakaszmérnökség végzi, ezenfelül a folyamszabályozási munkákat az igazgatóság egész területál.

A Gépészeti Üzem a TVK egész területén üzemi és javítási munkálatokat végez. Felelős valamennyi gép és gép fogalma alá tartozó szerkezet üzemképességének és gazdaságos üzemének biztosításáért. Ezeket a munkákat a bajai két műhely (hajózási telep műhelye, általános gépészeti üzem) és a fü- löpszállási javítóműhely végzi.

A TVK területén a vízépítési beruházási, felújítási »és karbantartási munkálatokat, valamint a létesítmények üzemét (operativ feladatok) az igazgatóságok szakaszmérnökségei végzik.

A Szakaszmérnökségek feladata:

a) részt vesznek, illetve végzik a tényleges ár- vízvédelmi és belvízvédelmi munkálatokat;

b) műszaki segítséget nyújtanak a tanácsi hatáskörbe utalt helyi vízkárelhárítási munkálatokhoz;

c) közreműködnek a vízimunkálatok műszaki tervei előkészítésében, külső felvételezésekben, esetenként a teljes tervdokumentáció elkészítésében;

d) végrehajtják a szakágazatok irányításával az építési és üzemi feladatokat, fenntartják a vízgazdálkodási létesítményeket;

e) közreműködnek az államigazgatási feladatok elvégzésében (helykijelölés, öntözőtelepek kijelölése, helyszíni eljárásokon való részvétel, stb.);

f) kapcsolatot tartanak a helyi tanácsi szervekkel, azokat segítik a helyi feladatok elvégzésében;

g) műszaki tanácsadással segítik a területükön lévő vízgaádálkodási társulatok működését.

A Gépészeti Üzem végzi a vízügyi igazgatóság egységei részére a gépészeti munkákat. Feladata: a földmunkagépek, építőgépek, szállítóeszközök (közúti, vízi és építési), gépészeti berendezések üzemben tartása, javítása. Ugyancsak a gépészet feladata a hírközlés (saját kezelésű telefonvonalak) berendezéseinek üzemi biztonsága, korszerűsítése. A vonalak hosszúsága meghaladja a 400 km-t.

A 7. Alsó-Dunavidéki Vízgazdálkodási Keretterv területén 1960-ban az alábbi, nem vízügyi szolgálathoz tartozó szervek végeztek vízgazdálkodási tevékenységet:

Bács-Kiskun megyei Tanács VB Szakigazgatási szervei;

Baranya megyei Tanács VB Szakigazgatási szervei;

Csongrád megyei Tanács VB Szakigazgatási szervei;

Víz- és Csatornamű Vállalatok (megyei, városi, községi) ;

Vízgazdálkodási Társulatok:

1. Nagypandurszigeti Nyirigát Társulat Baja

2. Csukástavi Belvízrendező Társulat Kiskőrös

3. Szeremlei Nyárigát Társulat Szeremle

4. Solt—Harta Nyárigát Társulat Solt

5. Dunapataji Nyárigát Társulat Dunapataj

6. Madarasi Rétöntöző Társulat Madaras

A megyei tanácsok VB szakigazgatási szervnek feladata: az árvízvédekezés, belvízvédekezés és a helyi vízkár elhárításból államigazgatási, a helyi vízrendezés és a helyi vízkárelhárítás, a vízellátás, csatornázás, helyi vízmosáskötés és tanácsi kezelésbe tartozó fürdők üzemeinek kezelése, továbbá, az öntözőtelepek, halastavak kijelölése, vízitársulatok szervezése és — mezőgazdasági termelési szempontból — azok felügyelete (Mezőgazdasági osztály feladatköre).

A lakosság ivóvízzel való ellátását és a keletkezett szennyvizek elvezetését végzik a víz- és csa300