Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
következtében előálló megtakarítás közti külön- lenne végezhető. Mégis a folyamszabályozási művek bözetet. Mivel mind a folyamszabályozási, mind a beruházásának 20 %-át, — a vízlépcsőknél a. költ- vízlépcsők építése egyéb célokból szükséges, tulaj- ség 15 %-át —, véve fel a víziút terhére, elvégez- donképen csak komplex gazdaságossági számítás zük a számítást kerek értékekkel. Befektetés (millió Ft): a folyamszabályozás 20%-a, 300X2 = 2 vízlépcső 15%-a, 6000X0,15 = kikötők, rakodók fejlesztése hajóút kitűzés fejlesztése felújítás, fenntartás 3% Megtakarítás (millió Ft) vasút—hajó 1960 1980 2000 Többlet megtakarítás: 1961—1980 (átl. mió Ft/év): 1981—2000 (átl. mió Ft/év): 1961—2000 60 900 100 10 30 1961—1980 35 50 10 5 1980—2000 25 900 50 25 1100 100 1000 20 80 100 45 155 200 90 290 380 magyar h. külf. h. összesen 12,5X20 = 250 + 37,5X20 = 750 -1000 47,5X20 950 + 142,5X20 = 2850 = 3800 összesen: 1200 + 3600 = 4800 Tehát (millió Ft-ban) az első időszak 100 befektetésével szemben 250 magyar és 750 idegen többlet-megtakarítás, a második időszakban 1000-rel szemben 950 és 2 850, összesen tehát 1 100 millió Ft befektetéssel szemben 1 200 + 3 600 = 4 800 millió Ft többletmegtakarítás mutatkozik. Ha csak a magyar hajózást tekintjük, nem jelentős a befektetett összeghez képest a megtakarítás, annál jelentősebb nemzetközi szempontból s ez a Duna nemeztközi fontosságát emeli ki. Ha viszont figyelembe vesszük, hogy a túlterhelt vasúti és közúti forgalomból hatalmas árutömeget vonunk ki, akkor a magyar népgazdaság szempontjából is gazdaságosnak mutatkozik a Dunaszakasz, mint víziút fejlesztése. A folyamszabályozási művek és a vízlépcsők építési költségei nem nyernek a víziutaknál elszámolást. A haj óút-kitűzésnek a forgalom növelésével kapcsolatos, a közlekedés biztonságát és gyorsaságát fokozó fejlesztése költségeit a víziutak költségei keretében kell elszámolni. A haj óút-ki tűzőszolgálat felszerelését az 1961— 1980. évek közti időszakban az alábbiak szerint fejlesztjük: 2 db radaros iránymérő echográfos mélységmérő és hajóút-szélességmérő felszereléssel, rövidhullámú rádió adóvevő készülékkel ellátott gyorsjáratú nyersolajmotoros kitűző hajó á 2 700 000 Ft 5,4 millió Ft 100 db tranzisztoros, szeiénceliás akkumulátoros lámpa á 18 000 Ft 1,8 millió Ft 200 db parti és úszó nem világító jel (irányjel, bója, stb.) a Dunabizottság ajánlásainak megfelelő új alakkal és; fényvisszaverő berendezéssel á 8 000 Ft 1,6 millió Ft Az új típusú elektromos és egyéb fel- szerelési tárgyak kezeléséhez szükséges műhelygépek, egyéb felszerelés 1,2 millió Ft összesen: 10,0 millió Ft Ezzel elérjük a lámpáról-lámpára való éjszakai és a jelről-jelre való nappali hajózást, a nem világító jelek éjszakai láthatóságát, a gázlók és szűkületek pontosabb kitűzését, a lámpák nagyobb üzembiztonságát, az akkumulátor-cserék lényeges ritkulását, végül a kitűző hajók ködben közlekedésének és működésének lehetőségét. A Ferenc-csatorna Baja—déli országhatár közti 35 km hosszú szakasza. A csatornán nagy- és kishajózás lehetséges. A nagyhajózást lehetővé teszi a csatorna és hajózsilip mérete 800 tonnás uszályokig, de teljes merüléssel az év nagy részén csak 650 tonnás uszály közlekedhet. A terményszállítási főidényen kívül viszont túlnyomólag kishajózás szüksége mutatkozik. A hajózást megakadályozó hét pontonhíd helyett útáthelyezéssel négy vasbetonhíd építése az 1980. év végéig fejeződik be előreláthatólag, tehát akkor indítható meg a hajózás. A Ferenc-csatorna előírt üzemi vízszántje 85.00 m Orsz. az engedélyezett legmagasabb vízszint 85,50 m Orsz. A vízszint esése 1,24 cm/km. A Deák Ferenc zsilip küszöb- szintje 82,88 m Orsz. A hidak szerkezeti alsó élének előírt magassága a legnagyobb vízszint felett 5,60 m, előírt nyílásszélessége legalább 16 m. A Duna vízállásától függően 2 m-es vízmélység 270 napig, 1,5 m-es vízmélység 300 napig tartható, tehát igen jól kihasználható hajócsatoma lesz a hidak eltávolítása után. Az előzetes forgalmi tanulmány országos viszonylatban 20—20 km-es sávon 54 % szántót véve fel a termény 10 %-át kb 0,17 t/kh mennyiséget vesz vízáúton elszállíthatónak évente. Ez a Ferenc-csatornánál 23 000 tonnát tenne ki. Egy korábbi tanulmány az ország legjobb termőterületének keskenyebb sávjárói 20 000 tonna terményt, tűzi- és ipari fát, továbbá 500 vagon terjedelmű 200 000 kéve nádat számít, mint tömegárut, elszállíthatónak; azonkívül jelentős mennyiségű gyümölcsöt, 229
