Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
100 tonna halat, zöldséget, tejterméket, húsárut, stb.-t — árukísérőkkel — a kishajózás keretében. Ellenkező irányban mintegy 10 000 tonna építő, tüzelő és üzemanyag, műtrágya, mesterséges takarmány, vasáru, só, cukor, stb. jöhet számításba. A csatorna hajózhatóvá tétele és élővíz-ellátásának biztosítása esetén a vízi-szállításon kívül öntözésnél, hal- és nádtermelésnél, valamint ipari víz- használatoknál (meglévő 'kender- és lenrost-üzem, fejlesztendő mezőgazdasági termény-feldolgozás) mutatkozik jövedelemtöbblet. Áruszállítás különbözet 31 000 t X 18 km X 0,18 Ft/'tkm Nádszáűlítás különbözet 200 000 kéve XI Ft Halászati többletbevétel 300 qX10 Ft öntözővíz többietbevtéel 5000 kh X 10 Ft Ipari vízhaszn. többletbevétel = 100 000 Ft = 200 000 Ft = 300 000 Ft = 50 000 Ft = 150 000 Ft Évente összesen : 800 000 Ft A szükséges munkák: A nád és sás helyenként erősen benőtt a mederbe és feliszapolódás keletkezett. így folyóméterenként a 4—5 m3, összesen 160 000 m3 továbbá a 4 rakodónál, hajófordítónál és kikötőnél 40 000 m3, összesen 200 000 m3 kotrás szükséges 25 Ft/nv egységárral. Ezenkívül a Deák Ferenc hajózsilip támkapui kézierejű mozgatószerkezetének (gugora) gépi szerkezetre való kicserélése1 és a kezelést köny- nyebbé, biztonságosabbá tevő egyéb felszerelés beszerzése, átalány-összegben 0,6 millió Ft. Az esetleges rézsű-rongálódások helyreállítása, valamint a hullámverés ellen védő nádsáv kiegészítése kisebb fenntartási költséget igényel. Költségek : földmunka 200 000 m3 á 25 Ft = 5,0 millió Ft hajózsilip gépesítés = 0,6 millió Ft négy rakodó á 60 000 Ft = 2,4 millió Ft összesen: 8,0 millió Ft Eszerint az előirányzott befektetés 10 év alatt megtérül, ha a szállításon kívüli egyéb többletjövedelmet is beszámítjuk. Megjegyzem, hogy a ponton- hidak eltávolítása után minden befektetés nélkül lehet 270 napon át közlekedni s a kotrás és a többi építkezések is fokozatosan történhetnek a hajózás szempontjából. A kotrási munkák elvégzése után 16 m széles, 2,0 m — vízhiány esetén, 1,5 m — mély hajóút áll rendelkezésre, 200 m legkisebb görbületi sugárral s egy 61 m hosszú, 9,4 m széles, 2—2,5 m mély hajózsilip. E méretek ugyan valamivel kisebbek, mint a OVK irányelveiben megadott minimális hajóút és zsilip-méretek, mégis a kishajózáson kívül a KGST II. kategóriának megfelelő 650 tonnás uszályok közlekedésére alkalmas a csatorna. A Dunavölgyi főcsatorna A 132 km hosszú Dunavölgyi főcsatorna alsó 75 km hosszú szakaszán lehetséges időszakosan kishajózás. A csatorna az 1480,3 fkm-nél torkollik a balparton a Dunába. A torkolatnál billenő-táblás zsilip van és a dunai kisvízállásnál 3—4 m bukás áll elő a zsilip alatti terméskőgátakon. így dereglyével való csatlakozás a Duna félé nincsen. Az 1954. évi Országos Vízgazdálkodási Keretterv szerint a kishajózáshoz legalább 4 m fenékszélesség, 1 m vízmélység és a vízszánt felett 2—2,5 m szabad nyílás szükséges. Ez esetben 20—25 tonnás 15—20 m hosszú, 4 m széles 0,8 m merülésű dereglyék és motoros járművek közlekedhetnek. A Dunavölgyi főcsatorna fenékszélessége a 0—75 km szelvényekben 8,2—4,4 m között változik. A tervek szerint a fenékszélesség a 119 km szelvényig 6,5 m-re bővül, onnan azonban tovább a Duna —Tisza Csatornánál lévő 132 km szelvényig csak 3 m. A jelenleg időszakosan hajózhatónak tekinthető 75 km hosszú szakaszon lévő 28 híd közül 3 jelent korlátozást. E hidak pályaszerkezetének alsó szintje a fenék felett 3,7—3,5 m, tehát 1 m-es vízmélység esetén a kívánt űrszelvény megvan. Azonban egyrészt magasabb Duna-vízállásnál a visszaduzzasz- tás miatt magasabb ennél a vízszint, másrészt a csatorna számított legnagyobb víztömege 2,6—1,7 m vízmélységgel folyik le. Tehát magías építésű és magas rakományú dereglye csak erősen korlátozott időszakban közlekedhet. Ezért alacsony felépítményű, kis rakodási magasságú dereglyék közlekedtetése kívánatos. A hidak, átépítése hajózási szempontból nem várható, de az alsó két fahíd közúti közlekedési okokból történő átépítése esetén ezt figyelembe kell venni. Kisvíznél viszont korlátozást jelentenek a 24,8, 40,1, 55,5 km szelvényben lévő, illetőleg tervezett 13,8—12,0 m nyílású táblás duzzasztó zsilipek. A kishajózási víziút érdekében semmiféle beruházást nem irányozunk élő. Mégis, ha a torkolati zsilip helyett árvízkapú épül, szó lehet kishajózsilip hozzáépítéséről. A Dunavölgyi főcsatorna vízrendszerében 112 000 kh öntözés létesül, ennek majdnem fele: 50 000 kh tartozik az alsó szakaszhoz. Kishajózás szempontjából 10—10 km-es sáv 54 %-nyi szántóterülete vehető érdekeltnek, vagyis kereken 140 000 kh, beleértve az öntözött területet is. Az előzetes forgalmú tanulmány 0,17 t/kh holdankénti víziúton elszállí t- ható termény 24 000 t/év teljes mennyiséget ad. Ehhez hozzászámítható 6 000 t építő és egyéb ipari anyag, főképen ha a hajózsilipes dunai csatlakozás biztosítva van. A vízszállítási megtakarítást fele részben a közúti-,, fele részben a vasúti- és víziszállítás önköltségének a különbözetéből számítjuk. Az előzetes forgalmi tanulmány szerint a víziszállítás költsége tömegárunál 0,15 Ft/tkm, a vasútié 0,33 Ft/tkm, a különbözet 0,18 Ft/tkm. A Duna—Tisza Csatorna tanulmánya szerint a szállítás jó közúton 4—5-szö- rös, tehát 0,60 Ft/tkm, a különbözet 0,45 Ft/tkm. Az átlagos megtakarítás tehát 0,32 Ft/tkm. — Az egyéves megtakarítás így 30 000 t/év X 37,5 km X 0,32 Ft/tkm = 360 000 Ft/év. Tehát a kishajózás érdekében 10 éves megtérülés mellett 3,6 millió forint befektetés még gazdaságos. A torkolati, elsősorban árvízkapúul szolgáló vízlépcső kishajózási érintő költsége mintegy 1,5 mil230
