Alsó-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 7., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
пак es használhatatlanná válnak, ezért ezeket külön nem tárgyaljuk. Az egyébként ipari és közforgalmi szempontból is fejlesztendő bajai kikötőnek a forgalom növekedése folytán a hajópark biztonsága és a hajózási idény meghosszabbítása érdekében téli kikötőként való fejlesztése is szükséges. — A kikötők és rakodók kerettervének összeállításánál a MAHART fejlesztési terveit, valamint az új ipartelepek készülő kikötőfejlesztési tanulmánytervének tervezőintézeti adatait használtuk fel. Egyéb — tanácsi, erdőgazdasági, kisebb ipartelepi, stb. — rakodóknál fejlesztési tervek hiányában az áruforgalom fejlődésének megfelelő arányos fejlesztést irányoztuk elő. — Kishajózás a nagyhajózás mellett a Ferenc- csatornán várható. Ezen kívül a Dunavölgyi főcsatornán fejleszthető ki a kishajózás: itt egyenlőre konkrét igény még nem jelentkezett. A mezőgazdaság fejlődésével az 1980. év utáni időszakban várható a megfelelő mennyiségű termény jelentkezése. 2.13 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE A VfZIUTAK ÉS KIKÖTŐK FEJLESZTÉSÉBEN A Dunaföldvár—déli országhatár közti folyamszabályozási munkáit és hajóútkitűző szolgálatát, illetőleg ennek fejlesztését, végül a Ferenc-csatornával kapcsolatos munkákat az Országos Vízügyi Főigazgatóság felügyelete alatt az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, Baja, végzi saját hitelkeretei terhére, azonkívül ellátja az összes vizimunkála- tok hatósági szakfelügyeletét. A MAHART a kezelésében álló 11 személyhajóállomás és rakodó, a Nemzeti és Szabadkikötő Vállalat a bajai forgalmi és téli kikötő fenntartásáról, felújításáról és fejlesztéséről gondoskodik, a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium (KPM) V. Hajózási főosztályának felügyelete alatt. A helyi tanácsok a birtokukban lévő 6 rakodó fenntartásáról és szükség esetén fejlesztéséről gondoskodnak. A nem beépített rakodó berendezések fejlesztéséről a rakodó területet bérlők gondoskodnak így Pakson a kavicsrakodó a MAHAJOSZ, Baján a városi tanács birtokában van a személy- hajóállomás és rakodó területe és építményei, kivéve a MÁV vágányokat, raktárt és szabadtéri rakodóterületeket, továbbá a MAHART hosszúlejáratú bérelt területén lévő építményeket. Itt a fenntartásról és fejlesztésről a várasd tanács, a MÁV és a MAHART együttesen gondoskodnak. A mohácsi tömegáru rakodó összes építményeivel együtt a MÁV birtokában van, tőle bérelnek területet és építményt a MAHART, a MAHAJOSZ és egyéb ipari vagy szállítmányozó vállalatok. A MÁV feladata a fenntartás és elvileg a, fejlesztés is. Azonban a túlnyomórészt vizi áruforgalom növelése érdekében szükséges fejlesztés kérdésében nyilván bele kell kapcsolódnia a KPM V. Hajózási főosztályának és a MAHART-nak is. A Baja-vidéki Állami Erdőgazdaság a kezelésében lévő üzemi farakodók fenntartásáról és fejlesztéséről az Országos Erdészeti Főigazgatóság felügyelete alatt gondoskodik. Az iparvállalati rakodók fenntartása és fejlesztése az egyes vállalatok feladata. Az új ipartelepek építésével kapcsolatban létesülő új ipari kikötők vagy rakodók ügyében az egyes ipari szakminisztériumok és természetesen az O. T. illetékesek. A Baja térségében tervezett ipartelepek vízügyi kérdéseivel, így rakodóival kapcsolatban is, az OVF készíttet a VIZITERV-vel tanulmányt. Az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő Ferenc-csatorna mentén a hajózás megindítása esetén szükséges egyszerű berendezésű rakodók létesítése a VÍZIG feladatának tekinthető. Kezelésre, fenntartásra és fejlesztésre a helyi tanácsoknak lesznek átadandók. A hajózási lehetőség megteremtésének előfeltétele a KPM II. Üt és Híd-főosztálya, a Kecskeméti Közúti Igazgatóság, illetőleg a helyi tanács’ útján új vasbeton hidak építése és a meglévő pontonhidak lebontása. Az ugyancsak vízügyi kezelésben lévő Duna völgyi főcsatornán kishajózás létesítése érdekében mederrendezés nem szükséges, rakodóhely biztosítása és kikötőkarok elhelyezése a helyi tanács, állami gazdaság vagy termelőszövetkezet részéről szükséges. 2.2 A víziutak és kikötők keretterve 2.21 A NAGY ÉS KISHAJÓZAS KERETTERVE A Duna, Dunajöldvár—déli országhatár (1560— 1433) közötti szakasza. A hajózás és a folyamszabályozás szempontjából mértékadó vízszintek: legkisebb jégmentes vízszint (1947 XI.) LKV dunabizottsági hajózási és szabályozási kisvízszint (94 %) DBKV középvízszint (1947—1948.) KÖV dunabizottsági hajózási nagyvízszint (1 %) DBNV legnagyobb jégmentes árvízszint LNV Az érintett Duna-szakaszon ezek a szintek a következők: fkm V. öm. „0” LKV DBKV KÖV DBNV LNV m. A. f. cm cm cm cm cm Dunaföldvár 1 560,6 89,59 13 97 254 545 673 Paks 1 531,4 86,33 27 174 350 729 852 Dombori 1 506,7 83,92 27 130 349 754 873 Baja 1 479,4 81,72 74 229 426 798 912 Mohács 1 446,8 79,88 82 236 456 815 924 Bezdán 1 425,4 80,61 77 70 296 622 718 226
